A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása szerint idén februárban 77,1 százalékos volt az összes, 67,5 ezer kórházi ágy kihasználtsága. Az aktív ágyak 71,7 százalékán feküdt beteg. A krónikus osztályok pedig 85,5 százalékos kihasználtsággal működtek. Ehhez képest a tárca a szerda esti közleményében nem a legfrissebb, februári, 77,1 százalékos ágykihasználtsági adatsort idézte, hanem a tavalyi állapotot. Azt írták:

A magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közlemény azzal folyatódott:

Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról. Ez március végére további 24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt.

Így amikor a miniszter utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt. Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat.

A miniszter által elrendelt 60 százalékos kapacitásfelszabadítás a hivatalos februári 67.543-as ágyszámot alapul véve 40.526 ágy "kiürítését" igényelte. Ebből a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása szerint 15.457 volt eleve üres. Vagyis a Kásler által elrendelt 60 százalék eléréséig 25.069 ágyat kellett kiüríteni. A következő hetekben a tervezhető ellátások elhalasztása, azaz a betegek "távoltartása" – ha hiszünk a tárca közleménynének – "24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt". Azaz a 15.457 helyett – a 3710 többlettel – már 19.167 ágy volt szabad. Így a 60 százalék eléréséig maradt még 21.359 olyan ágy, amit a kórházaknak a betegek hazaküldésével kellett üressé tenniük.

Ez a teljes haza ágykapacitás 31,62 százaléka, s nem pedig 2 százalék, amiről a minisztériumi közlemény beszél.

(A helyzetet bonyolítja, hogy a tárca közleményének lehet egy másik olvasata is. Azt írták, hogy a tervezett ellátások halasztása "24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt". Ez – ahogy lapunk is számolt – azt jelenti: a már üres ágyak 24 százalékával nőtt tovább a szabad kapacitás. Csakhogy a tárca közleményének egy másik mondata arra utal, hogy a minisztérium a kedvezőbb adatok érdekében másként számolt. Mégpedig úgy: az összes ágy 24 százalékával nőtt a szabad kapacitás a tervezett beavatkozások elhalasztásával. Ezt a számítás megengedve sem jön ki azonban a tárca szerinti 2 százalék: így az összes ágy legalább 13,1 százalékáról biztosan küldtek haza beteget.)

A minisztérium tájékoztatásában kifogásolható az is, hogy elmulasztott említést tenni arról: az ágyfelszabadítás szakintézményektől függően egészen más következményekkel jár. Míg például valóban sok aktív ágy üresedett meg a tervezett ellátások elmaradásával, a krónikus, a rehabilitációs és az ápolási osztályokon nincs halasztható műtét, az ellátásnak folyamatosnak kell lennie. Ezekre az osztályokra kerülnek mindazok, akik korábban aktív ágyon feküdtek és például agyvérzésük, amputációjuk, daganatos betegségük miatt hosszú ápolásra szorulnak. Ezeknek a részlegeknek a kihasználtsága ráadásul majdnem teljes a magyar kórházakban, idén februárban csaknem 88 százalékos volt. Ezen belül a mozgásrehabilitációs ágyak 95 százaléka, a súlyos agykárosodásosoké 96,4 százalékos, míg a gerincsérültekkel foglalkozók ágyainak 86 százalékán feküdt beteg.

Ezeknek a kihasználtsági adatoknak az ismeretében a minisztérium is előre láthatta volna például azt a lehetetlen helyzetet, amellyel az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) és annak főigazgatója szembesült. Őt utóbb a miniszter azzal vádolta meg, és ezért le is váltotta, hogy nem ürítette elég gyorsan az intézményét. A legutolsó éves adat szerint az OORI ágykihasználtsága az egyik legmagasabb 88,1 százalékos volt. A sajtóban sűrűbben emlegetett Károlyi Kórházban a 330 ágy 96,4 százalékán idős beteg, demens emberek feküdtek, közülük a miniszteri utasítás után 40-en maradhattak.

Müller cáfolja Káslert

A humántárca azt állítja, hogy országos szinten már akkor üres volt az ágyak 58 százaléka, amikor – április 7-én utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel kapacitásuk 60 százalékát. Ehhez képest épp Kásler volt az, aki módosított a feltéteken: április 15. helyett április 19. lett a határidő, és addig 60 helyett csak az ágyak 50 százalékának felszabadítását írta elő. Érdekes az is: míg Kásler szerint már április 7-én szabad volt az ágyak 58 százaléka, Müller Cecília országos tisztifőorvos csak április 22.-én jelentette be: az egészségügyi intézmények már felszabadították a férőhelyek 50 százalékát.

nepszava.hu