Az olasz kormányfő bejelentette lemondási szándékát az alkotmányos reformokról szóló vasárnapi népszavazáson elszenvedett veresége nyomán. Matteo Renzi azt mondta, már hétfőn benyújtja lemondását Sergio Mattarella államfőnek.

A Demokrata Párt (PD) politikusa teljes felelősséget vállalt a várhatóan súlyos mértékű vereségért. „Én vesztettem, nem ti” – üzente szavazóinak, hozzátéve, hogy senki sem ragaszkodhat a helyéhez. Hangoztatta, hogy a reformok által csökkent volna a bürokrácia mértéke és Olaszország versenyképesebb lett volna.

„A kormányom munkája ma véget ért” – jelentette ki. Az elkövetkező időszak legnagyobb feladatai közé sorolta az országot idén ért földrengések utáni helyreállítást és a gazdaság megerősítését.

A történteket követően az államfőnek határoznia kell arról, hogy milyen további lépéseket tegyen. Várhatóan megpróbál kinevezni egy kormányt, amelynek többek között az lenne a mandátuma, hogy áttekintse a választási törvényeket. Ez azért is lenne döntő fontosságú, mert a Renzi által is sürgetett alkotmányreformok hiányában Olaszországban mások lesznek a választás szabályai a parlament alsóházára és a felsőházra vonatkozóan.

Renzi lemondásának fényében folynak a találgatások arról, hogy ki lehet a következő kormányfő. Egyes vélekedések szerint szóba jöhet Pier Carlo Padoan gazdasági miniszter, valamint Pietro Grasso, a szenátus elnöke. Az is megtörténhet, az államfő felkéri Renzit, hogy legalább az év végéig maradjon tisztségében, hogy szavatolják a 2017 költségvetés elfogadását a törvényhozásban.

Hatvan százalék nemmel szavazott

A hétfő hajnalban ismertetett adatok szerint a résztvevők közül 19 019 197-en utasították el a miniszterelnök javaslatait, ami 59,95 százalékos arány, és 12 706 340-en támogatták, ami 40,05 százalék.

A külföldön élő és szavazásra jogosult mintegy négymillió olasz szavazatait még számolták hajnalban. Körükben 27,25 százalék volt a részvételi arány, és a rendelkezésre álló legfrissebb, hajnali 4-kor ismertetett adatok szerint a többségük – 65 százalék – támogatta a Renzi-kormány bürokráciacsökkentő javaslatait, 35 százalékuk szavazott ellene.

A második világháború utáni talán legjelentősebb alkotmányreform keretében a kormány többek közt csökkenteni akarta a szenátus létszámát és hatáskörét. A referendum azonban sokak szerint valójában Renzi eddigi kormányzati tevékenységének megítéléséről szólt.

A népszavazáson hozzávetőleg 51 millióan szavazhattak, a részvétel összességében 70 százalék körüli volt, érvényességi küszöböt nem szabtak meg.

A referendumon elszenvedett vereség nyomán Matteo Renzi az éjjel közölte, hogy távozik tisztségéből, és már hétfőn benyújtja lemondását Sergio Mattarella államfőnek.

Az ellenzék szerint mennie kell

A népszavazás eredményessége egyébként nem függ a részvételi aránytól: ha az igenek győznek, az alkotmányos reformok életbe lépnek, ha a nem szavazatok lesznek többségben, az olaszok elutasítják a Renzi-kormány szorgalmazta reformokat.

Az ellenzéki pártok vezetői azonnali lemondásra szólították fel a kormányfőt. „Renzi menni fog, és vele együtt a befolyásos lobbik is, amelyek szintén vereséget szenvedtek” – mondta Renato Brunetta, a volt miniszterelnök, Silvio Berlusconi jobbközép Forza Italia (Hajrá Olaszország) pártjának parlamenti vezetője.

Matteo Salvini, a jobboldali Északi Liga vezére kijelentette: Renzinek „perceken belül” le kell mondania. A politikus egyben előre hozott választásokat sürgetett.

A reformterveket elutasító baloldali 5 Csillag mozgalom egyelőre nem kommentálta az eredményeket.

A referendum elméletben a kétkamarás parlamenti rendszer módosításáról szólt, ugyanakkor az urnákhoz járulók többsége számára véleménynyilvánítással ér fel Matteo Renzi miniszterelnökről, aki már bejelentette, hogy a referendum bukása esetén benyújtja lemondását. A baljóslatok szerint Renzi bukása mellett az uniós közös fizetőeszköz is meginoghat az államadósságát a GDP-hez mérten 132 százalékra hizlaló ország miatt.

A népszavazás az utolsó lépést képviseli a Renzi-kormány által 2014-ben elindított alkotmányos reform bevezetésében, amelyet végső olvasásban a parlament felsőháza tavaly, alsóháza pedig idén április 12-én már megszavazott. Nem kétharmados többséggel, ezért az alkotmány módosításához a referendumra is szükség van.

Zuhan az euró

Húszhavi mélypontra süllyedt közép-európai idő szerint hétfőre virradóra az euró dollárral szembeni árfolyama annak nyomán, hogy az olaszországi népszavazáson elutasították a kormány alkotmányos reformokról szóló javaslatait, Matteo Renzi miniszterelnök pedig bejelentette lemondási szándékát.

Tokióban egy euróért 1,0506 dollárt kellett adni, miközben pénteken New Yorkban még 1,0664 dolláron kereskedtek vele.

Legutóbb 2015 márciusában volt hasonlóan alacsony az árfolyam, 1,0458 dollár.

A kereskedők mindazonáltal óva intenek a pániktól. „A nemek győzelme sem jelentené a világ végét” – mondta Fabio Fois, a Barclays londoni munkatársa a Bloomberg hírügynökségnek még a referendum előtt.

A nemek győzelme a megfigyelők szerint veszélybe sodorhatja az olasz bankrendszer megerősítésére irányuló intézkedéseket és ezzel az euróövezet stabilitását is.

mno.hu