Legyőzte a törvény a NER-t
Kétmillió forint sérelemdíjat, továbbá az őt elmarasztaló, jogsértő fegyelmi határozat semmisségét ítélte meg a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a volt szentistváni polgármester javára, értesült az Index.
A még nem jogerős ítélet alapján a Pusztai-Csató Adrienn ellen indított fegyelmi eljárás nemcsak személyiségi jogait sértette, de az egészsége megromlásával is összefüggésben van. Pusztai-Csatót a sérelemdíj aligha kárpótolja, otthonától százhúsz kilométerre költözve ma is perek, büntetőeljárások vannak folyamatban ellene. Ilyen az, amikor Magyarországon valaki fellép a hatalommal szemben.
Pusztai-Csató Adrienn bűne, sőt ellenfelei szerint lényegében a „betegsége”, hogy politizálni kezdett. Hogy elnyert egy polgármesteri széket 2014-ben. Méghozzá a hatalommal szemben, függetlenként. Vidéken, egy borsodi kistelepülésen.
Pusztai-Csató 2014-ben kétharmaddal nyerte el a borsodi Szentistván polgármesteri székét a Fidesz által támogatott jelölttel szemben. Nem tölthette ki 2019-ig tartó mandátumát, mert arra hivatkozva, hogy a független polgármesterrel nem halad előre a falu, 2017 áprilisában lemondott a képviselő-testület, néhány hónappal később pedig új polgármestert választottak – ekkor Pusztai-Csató – már az Új Kezdet párt jelöltjeként 42-56 százalékos arányban alulmaradt a hivatalosan független, de a fideszes Tállai András országgyűlési képviselő támogatását élvező Dobóné Koncz Judittal szemben.
Miután ugyanis Szentistván független polgármestere bejelentette, hogy belép Gémesi György kifejezetten polgármesterek által alakított, Új Kezdet nevű pártjába, a testület azonnal megvonta tőle a bizalmat. Valódi, megalapozott indokuk nem volt rá, ezért a falu közvéleménye értetlenül állt a dolog előtt. Pusztai-Csató szerint erre válaszul kellett ellene kitalálni valamit, ami alkalmas a lejáratására.
Az expolgármester ugyan 2014-ben függetlenként indult, de ő és édesanyja is fideszes aktivista volt korábban, elsősorban a mezőkövesdi kampányokban vettek részt, támogatva Tállai mandátumszerzéseit, sőt korábban polgármesteri karrierjét. Ma már Adrienn őszintén bevallja:
eszébe sem jutott, hogy Matyóföld ura ellene fordulna.
Csakhogy Tállai nem bocsátotta meg neki, hogy az általa Szentistvánon támogatott jelölttel szemben egyáltalán elindult, sőt a parlamenti képviselő, egykori adóhatósági vezető a 2014-es kétharmados szentistváni vereséget sem tudta kiheverni. A NAV korábbi elnöke ugyanakkor később nyilvánosan visszautasította, hogy valaha beleszólt volna a települések munkájába. Aligha tekinthetjük azonban ezt a valóságnak. Egy szentistváni önkormányzati képviselő például éppen azt rótta Pusztai-Csató fejére, méghozzá egy nyilvános testületi ülésen: „temiattad, csakis temiattad, a te viselkedésed miatt nem támogatja a települést". Mármint Tállai.
A mezőkövesdi járás kistelepüléseinek vezetői – persze a függetlenek – és bárki, aki részese a politikai közéletnek, könnyen megerősítheti: ha valaki elnyeri Tállai szimpátiáját, a települése támogatásokban, akár uniós forrásokban is dúskál, ha viszont kiesel a pixisből, gyakorlatilag levegőt sem vehetsz majd Borsodban.
Pusztai-Csatót bántja a kompetenciáit érintő, máig folyamatos támadás is, amely az időközi választási veresége, sőt elköltözése után sem enyhült. Korábban rendészeti területen, később jegyzőként dolgozott, úgy gondolta, a szentistvániak tudják, mennyire fontos számára a tisztesség, a jogi és politikai korrektség, a pontosság és a becsület. Azt hitte, pont ezért nyert választást, azt hitte, erre van szüksége a magyar vidéknek ahhoz, hogy kilábaljon a szegénységből és a hűbéri kiszolgáltatottságból.
Csakhogy aztán megvonták tőle a bizalmat, ellenlábasa, a mai polgármester és köre Pusztai-Csató szerint nem saját kútfőből, hanem vezérelve és mögöttes – fideszes – támogatást élvezve dilettánsnak, sőt ideggyengének és korruptnak igyekeztek beállítani, később pedig már a büntetőjogi felelősségét is firtatni kezdték. A támadások az időközi kampányban kezdődtek, amiben a borsodi 7-es választókerület Fidesz-alapszervezete maga jegyzett két olyan szórólapot is, amely a törvény szerint nem nyilvános fegyelmi eljárás részleteit, elsősorban máig alá nem támasztott vádjait tartalmazták.
Pusztai-Csató értetlenül állt a szerinte láthatóan előre eltervezett, jól felépített, személyét démonizáló kampánnyal szemben, felhívta a figyelmet – ő és a helyi jegyző is – a fegyelmi jogszerűtlenségére, de miután hetekig azt sem tudta, valójában miféle kötelezettségszegéssel vádolják, a javában zajló időközi kampányában esélye sem maradt a védekezésre.
Pusztai-Csató elvesztette a választást, ám a becsületét nem hagyta annyiban. Mivel az utódja által vezetett önkormányzat összesen 885 ezer forintot kért számon rajta és követelt tőle, a fegyelmi eljárással szemben pert indított, amelynek végére súlyos jogsérelmet állapított meg a bíróság. Az Index birtokában lévő munkaügyi ítélet kimondja: a vele szemben szabálytalanul, sőt törvénytelenül kezdeményezett és ténylegesen le sem folytatott fegyelmi eljárás hivatkozásai, majd a szentistváni képviselő-testület, Pusztai-Csatótól bizalmat megvonó határozata is jogellenes.
Az ítélet nem jogerős, és várhatóan egyhamar nem is emelkedik jogerőre, hiszen a szentistváni önkormányzat jelenlegi vezetése büntetőfeljelentést is tett Pusztai-Csató ellen arra hivatkozva, amire a munkaügyi perben is: elherdálta a közpénzt, nem tud elszámolni bizonyos reprezentációs költségekkel. Szerintük a sérelemdíj megítélése előtt meg kellett volna várni a büntetőeljárás lezárultát, amelyet ők kezdeményeztek, derül ki továbbá az ítéletből, amely szerint az önkormányzat most már állítja: nem is zárult le a fegyelmi eljárás, éppen ezért nem lehet jogszerűtlen az abból következő fegyelmi határozat.
A bíróság azonban más állásponton volt: nemcsak a fegyelmi eljárás megindítása volt formai okokból szabálytalan, hanem
„a fegyelmi eljárás megindításának felperessel a helyi kábeltévé által is közvetített képviselő-testületi ülésen, nagy nyilvánosság előtt közlése a bíróság álláspontja szerint a felperes személyiségi jogát sértette. A vele szemben indított fegyelmi eljárás nagy nyilvánosság előtt vele közlése ugyanis megalázó volt, a felperes jóhírnévhez való jogát sértette.”
Pusztai-Csató is tudja, ezzel még csak csatát nyert, háborút nem: a számára most megítélt 2 millió forintos sérelemdíj nem forgatja vissza az időt, nem hoz rendbe semmit. Meggyőződése, hogy a lejárató hadjárat miatt vesztette el az időközi választást, ám a választási vereségnél sokkal fájóbb számára az őt és családját érő, máig folyamatos támadássorozat. Szerinte annyira tartanak attól, hogy esetleg újra elindul a polgármester-választáson, hogy az önkormányzat számára a szentistvániak pénze egyáltalán nem drága arra, hogy lejárassák.