Nyugi Szekszárdiak, hatástanulmány nem készült!
Több mint hatezren látták csak az én oldalamon a közérdekű adatigénylésem a Paks- Szekszárd hőtávvezeték gazdasági számításai tárgyában.
A Polgármester levelét megkaptam, azt ide másolom.
Ebből aztán sok mindent megtudunk:
- Gazdasági számítás készült (állítólag, talán) a Paksi Atomerőműben. A számítás az ő tulajdonuk, nem lehet megkapni. Ha valaki náluk megrendel egy ilyen távfűtést, akkor NEKIK TALÁN MEGÉRI. Nem tudhatjuk, nem láthatjuk, hogy mennyire. ÉS NEKÜNK? ÖNÖKNEK?
- Hatástanulmány NEM KÉSZÜLT.
- Más lehetőségekkel nem lett összehasonlítva, hogy valóban ÉSSZERŰ-E?
- A távvezeték költségkerete 10 milliárd Ft. (Mint a népstadion, a Dagály uszoda, 4 metró stb.) SZEKSZÁRDON ILYEN DRÁGA BERUHÁZÁS 1000 ÉVE NEM KÉSZÜLT. (Kivéve a szétrohadt, szétlopott a város szégyene, volt húskombinátot)
- Működik-e valahol a világban ilyen távvezeték? Állítólag Dániában, meg talán Finnországban. HOL? MILYEN PARAMÉTEREKKEL?
HÁT’KEDVES SZEKSZÁRDIAK! EZ NEM SEMMI. MEGINT HÜLYÉNEK NÉZNEK BENNÜNKET.
Egy kis szakma: A maximális teljes hő szükséglet a városban évek óta 260 Gj körül mozog. (Fűtőmű adat.)
Az összes fűtendő épületállomány 5600 lakás + 255 közintézmény.
Maximális hőigény kWh-ra átszámítva lakásonként kb. 5 kWh x 5600 = 28.000 kWh, közintézményeknél, kb. 60 kWh x 255 = 15.300 kWh, azaz összesen 43.300 kWh (amikor -15 C fok van!).
Teljes fűtéskapacitás összesen: 47 000 kWh (Déli fűtőmű 42 000 kWh - és Kadarka utcai 5 000 kWh)
Az éves téli átlag ennek maximum a fele, mert nincs minden nap -15 C fok. A téli átlag +2 C fok tehát a fűtőmű téli kihasználtsága (az átlag meleg víz előállítással együtt) kb. 29.000 kWh nyáron pedig csak a használati meleg víz fogy, ami kb. 6.000 kWh teljesítménynek felel meg.
Éves fogyasztás:
télen 29 MWh x 24 x 180 = 125 280 MWh
nyáron 6 MWh x 24 x 180 = 25 920 MWh
összesen: 151 200 MWh
Mennyit is tudnánk megtakarítani ebből? Paksról elenyésző érték jönne ki, mert a hő ott sincs ingyen. Hogy mindenki megértse, becsatolok egy linket a kapcsolt energiatermelésről.
Ha a paksi atomerőművet kell átalakítani és onnan lenyerni a szükséges hőt, plusz még 40 kilométerre elszállítani, az el is viszi a nyereséget. Ilyen megoldás csak nagyon pihent agyban születhetett meg. Viszont, ha Szekszárdon a fűtőmű lenne átalakítva kapcsolt elektromos energia előállításúra, akkor annak valóságos haszna lenne. Például ellátná a várost elektromos energiával és olcsóbb távfűtéssel. Persze ha nem rezsi szilárd osztaná az „észt”, hanem ahogy nyugaton is működnek. Gázturbinák, hulladékégetők, amik elektromos energiát állítanak elő plusz a távhőellátást is biztosítják kis szállítási távolságra. Ez a konstrukció kb. fele költséggel megoldható lenne.
Legközelebb az épületszigetelésről írok, mint a másik korrekt megoldást ismertetem. Amivel HARMADÁRA, ÖTÖDÉRE LEHETNE CSÖKKENTENI A szükséges hőmennyiséget, így a REZSIKÖLTSÉGET 40 KM TÁVVEZETÉK NÉLKÜL!
Hogy ezzel miért is nem foglalkoztak? Ja akkor nem lehetne lenyúlni az építés során a gyaníthatóan Mészáros Lőrinchez köthető cégnek (meg a hozzá közel állóknak) a beruházási költség jelentős hányadát.
Orbán bukása után pedig itt maradunk egy távvezetékkel, amin nagy valószínűséggel 120-150%-kal drágábban jön a hő, mint a mai városi fűtőműből.