Olyan mértékben elmélyítették a cigányok elnyomását, hogy az leírhatatlan

– jelentette ki Zsigó Jenő, a Roma Parlament volt elnöke az elmúlt fél évszázad roma politikai törekvéseivel foglalkozó Egymás szemébe nézve című kötet bemutatóján.

Kóczé Angéla szociológus, az egyik szerkesztő a könyv bevezetőjében megállapította: paradox módon, miközben felmérések és statisztikai adatok bizonyítják a romák esélytelenségét és generációsan tovább öröklődő kirekesztettségét, a magyar társadalom többsége még mindig úgy vélekedik, hogy a romák túltámogatottak, mindent megkaptak, de mindezzel nem éltek, és ezért kizárólag őket terheli a felelősség. A szomorú valóság az – hangsúlyozta Kóczé –, hogy a rendszerváltás utáni kedvezőtlen társadalmi és gazdasági változások, köztük a jövedelmi egyenlőtlenségek gyors növekedése és a teljes foglalkoztatottság megszűnése hátrányosabban sújtották a roma lakosságot.

Kétszer-háromszor akkora valószínűséggel lettek szegények a romák a posztkommunista kapitalizmus időszakában, mint a nem romák

 – idézte Ladányi János és Szelényi Iván összehasonlító elemzését Kóczé Angéla. A társadalmi integrációját célzó intézkedések pedig – folytatta – elenyésző eredménnyel jártak. A rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi átrendeződések sokkal nagyobb mértékben rontották a romák helyzetét, mint amennyit ezek a programok tudtak tenni a romák valós integrációjáért.

A Balassi Kiadónál megjelent kötet két másik szociológus szerkesztője, Neményi Mária és Szalai Júlia tanulmányában a „roma politika kulcsszereplői” szólaltak meg. (Nem az interjúkészítőket minősíti, hogy akadtak, akik elzárkóztak a nyilatkozattól.) A tanulmány arra jutott, hogy miközben a fennálló hatalmi és politikai viszonyok mindenkor „mélyen meghatározták” a roma politika játékterét, fontos volt a folyamatok belső dinamikája is.  

A főként a roma polgárjogi mozgalom bemutatására fókuszáló kötet jelentős részét dokumentumok, javaslatok, felszólalások, fórumbeszélgetések jegyzőkönyvei, sajtópublikációk teszik ki. Ha átfogó képet nem is, támpontokat és adalékokat kaphatunk annak megértéséhez, mi történt a roma közéletben az elmúlt évtizedekben.

Merész vállalkozás – jellemezte a könyvet az Írók Boltjában tartott kedd délutáni bemutatón a szintén szociológus Zsigó Jenő. Kitért rá, hogy a Roma Parlament már az 1993-as kisebbségi törvény elfogadása előtt figyelmeztetett: ez egy „alkotmányellenes, jogfosztó” törvény. 

Megalkották a cigányok számára az egypártrendszert – mondta. Farkas Flórián szerepére utalva Zsigó Jenő arról beszélt, hogy

a többpárti demokráciában olyan rendszert hoztak létre, mintha még ma is Rákosi Mátyás lenne a miniszterelnök.

 A magyar társadalmat akkor nem érdekelte a probléma. Pedig a roma közéletben már 1994-ben, az első alkalommal megrendezett kisebbségi választásokkal kialakult az a diktatúra, amivel a teljes magyar társadalom 2010 (a fideszes kétharmad) óta szembesül.

Kóczé Angéla ehhez annyit tett hozzá: fontos és tragikus párhuzam.

nepszava.hu