Terjedelmesebb interjút adott a Kossuth rádiónak Orbán Viktor miniszterelnök.

Először arról beszélt, hogy a "veszélyek korát éljük", arra reagált, hogy Németország küldi Leopardjait Ukrajnába.

"Hogy kezdődött? úgy, hogy a németek azt mondták, sisakokat hajlandóak küldeni. Most a harckocsiknál tartunk, és arról beszélnek, hogy mi lesz a repülőkkel. Ha az ember nem veti meg a sarkát, azt veszi észre, hogy belesodródik egy ilyen háborúba" - mondta a kormányfő.

Szerinte ha a baloldal lenne hatalmon, már Magyarország is benne lenne a háborúban, mint a németek, fegyverszállító felekként.

"Mi pedig azt mondtuk, hogy van egy nemzeti érdek, amely azt mondja, hogy Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból. Az elején kimondtuk, hogy nem akarunk beszorulni az ukránok és az oroszok közé."

Kizárta, hogy amíg ő a miniszterelnök, Magyarország belesodródjon a háborúba, míg akik bármit nyilatkoznak, de fegyvert szállítanak, benne vannak.

Arra, hogy a nyugati diplomaták sem tudják, az orosz fél mikor fogja úgy tekinteni, hogy a nyugat benne van a háborúba, azt mondta, "az biztos, hogy a nyomás rajtunk is van, ütnek, rúgnak, harapnak bennünket", a "nyugat által pénzelt politikai szereplők" is.

Sürgette az azonnali fegyverszünetet és azt követően a béketárgyalásokat.

A szankciókról

Ezt követően a szankciókról beszélt, illetve az ahhoz való viszonyulásról.

"A nemzeti konzultáció egy hungarikum, ezt nem csinálják máshol. A magyar karakter más, a 2010-es helyzet egy másfajta politikát kényszerített ki tőlünk, térde, imára állapotban volt Magyarország. A kérdés az volt, hogy milyen módszerrel lehet fenntartani azt a többséget, ami a válságkezeléshez szükséges. Ráadásul jött az alkotmánymódosítás is, mert Magyarország korábban nem volt képes arra, hogy a kommunista alkotmányát leváltsa. Akkor találtuk ki a nemzeti konzultációt" - idézte fel.

Úgy látja, a legfontosabb kérdésekben volt eddig nemzeti konzultáció (migráció, gender), s ha egy ország nehéz kérdések elé kerül, fontos, hogy az emberek esélyt kapjanak arra, hogy a hangjuk számítson.

Pontosan elég 1,4 millió ember hangja ahhoz, hogy tudjuk, a magyarok mit gondolnak

- szögezte le.

Ezt követően tért át arra, hogy a németek kiszámolták, mekkora veszteséget okoznak neki a háborús szankciók: 175 milliárd dollárt, ez nagyságrendileg a magyar gazdaság éves teljesítménye, de vannak számok a magyar kiesésről is, ez a GDP 4,8 százaléka.

"Mi ugyan a szankciókat egyáltalán nem támogatjuk, nem is szavazzuk meg, de ott, ahol nem érint húsba vágó kérdéseket, nem akadályozzuk meg. Nem támogatjuk, de nem akadályozzuk meg. És vannak pontok, ahol vétóznunk kell, ilyen volt a gázügy. És az atomenergia ügyében nagyon keményen fogunk lépni. Egy egész nép áll egységesen szemben a szankciókkal" - utalt a nemzeti konzultáció fontosságára.

Úgy fogalmazott, megtisztelő, hogy Brüsszelnek van véleménye a magyar belpolitikáról, de "nem oszt, nem szoroz", és minél többen állnak ki a magyar kormány véleménye mellett,

annál nehezebb legyűrni a miniszterelnököt.

Nem szokása, hogy más országok demokratikus teljesítményét minősítse, de annyit azért ennél a kérdésnél "el kell mondania", hogy Nyugat-Európában nincs tere az emberek hangjának, lenyomják azt, nemlétezőnek tekintik.

Szerinte a nyugati média egyszínű, a magyar média viszont sokszínű, gond nélkül fér hozzá az olvasó a liberális véleményhez, de a konzervatív-keresztény világlátáshoz is.

"Guruló dollárok"

A baloldal tiltott kampányfinanszírozásáról is beszélt, azt mondta, nem csak dollárbaloldal, de dollármédia is van.

"Folyamatosan olyan álláspontot képviselnek, amely rossz Magyarországnak. Be akarják engedni a migránsokat, a genderideológiát. A baloldal álláspontja rossz Magyarországnak. Feltevődik a kérdés: miért? Most ezzel állunk szemben: ezért kapják a pénzt. Durva mondat ez, de mégiscsak erről van szó."

Fontos ügyekben természetesen "nemzeti egységre kell törekedni", de szerinte ez nehéz akkor, amikor a baloldal nem áll nemzeti alapon.

Szerinte "szükséges lesz majd rendeleteket alkotni arról, hogyan védjük meg magunkat a pénzen megvett politikusoktól".

A ma valósága a boltok polcain van

Orbán Viktor úgy látja, a valóság a boltok polcán van, mindenki érzékeli az áremelkedéseket, "a valóság mégiscsak a magas ár", egyetlen célkitűzés lehet ezért csupán: le kell gyűrni az inflációt "ellenvakcinával".

"Február-március táján a láz csökkenni kezd, december-januárra pedig az infláció egy számjegyű lesz. A jegybank és a kormány igyekszik összehangolni a lépéseit, biztatom az embereket, hogy tartsanak ki" - nyomatékosította a kormányfő.

Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy február 5-én jönnek az olajszankciók, amelyek alól Magyarország kivételt harcolt ki, néhány országot sikerült még ebbe a küzdelembe "beemelni". (Infostart)