Orbánék hazudtak? Az egyszülős háztartások háromnegyede él a létminimum alatt
A Központi Statisztikai Hivatal 2015-ben közölte utoljára a létminimum összegét - írja az ATV.hu.
A Policy Agenda (PA) szakértői úgy gondolják, hogy még politikailag motivált okok miatt sem helyes megszüntetni a több évtized óta használt mutatót. Ki is számították a korábbi módszerrel a létminimum 2015. évi összegét.
A KSH 2010-ig közölte, mennyien élnek a kritikus jövedelmi szint alatt. Akkor még 37 százalék volt, de a PA által végzett számítások alapján 2014-ben 41 százalék, 2015-ben 41,5 százalék volt azok aránya, akik olyan háztartásban éltek, ahol a család nettó bevétele kisebb, mint a családra, háztartásra számított létminimum értéke.
A KSH szerint nagyon intenzíven gyarapodott a foglalkoztatottak száma, ezért nem nőhetett a létminimum alatt élők köre, az is tény azonban, hogy ebből 10 ezer főt tett ki közfoglalkoztatottak számának növekedése, és a maradék 90 ezer fő „valahol” talált magának munkát. Miután az alkalmazottak száma alig növekedett, ezért
a mikrovállalkozások, önfoglalkoztatás, idénymunka, illetve természetesen a külföldi munkavállalás táján kell keresni ezeket a munkavállalókat
– állítja a PA elemzése.
Hova áramlott a jövedelem?
A KSH szerint jól érezhetően nőtt a családokhoz „kiáramlott jövedelem”, a PA azonban annyiban árnyalja ezt az állítást, hogy bár 2010 és 2015 között valóban 26 százalékkal nőtt az egy gyermeket nevelő családok nettója, a gyermeket nem nevelőké pedig 23 százalékkal, viszont a különbség csak és kizárólag 2010 és 2011 között keletkezett, ezt követően pedig romlott a gyermekes háztartások helyzete.
A 2015-ös adatok azt mutatják, hogy a 18 év alatti gyermeket nevelő háztartások 58 százaléka él a létminimum alatt. Ez a gyermeket nem nevelők esetében 31 százalék.
A legdrámaiabb helyzetben viszont az egyszülős háztartások vannak: körükben 75 százalékos a létminimum alatt élők aránya.
