Ezzel a lépéssel a pártok feljebb kerültek a lejtős úton. Kétségtelen, hogy e pártok maguk is kapaszkodnak felfelé emelve ezzel a tétet önmagukkal szemben, amit a szavazók sietve meg is háláltak. A közvélemény kutatási számok szinte azonnal visszaigazolták a döntés helyességét, hiszen összeadva a pártokra külön-külön mért eredményeket enyhe többséget mutatnak a kormányzó pártokkal szemben. (Megengedve, hogy a KDNP létező párt!).

A kutatások megkérdőjelezhető, ám érhető módon változatlanul külön mérik a pártokat, mivel a Demokratikus Ellenzéki Szövetség (DESZ) pártjai közös nyilatkozattételen túl egyetlen további lépést sem tettek a közös úton. Sőt még ha volt/van is tartalmában egybecsengő mondanivalójuk azt gyermeki színpadiassággal hatan adják elő, mint anno én is az oviban csoporttársaimmal a versikénket, a szüleink előtt mondatonként megosztva egymással.

Az ellenzéki pártok deklarált összefogásának – a kormányzatot érintő botrányok – hatására támogatottságuk ugyan növekszik, de ez könnyedén el is illanhat:

A járvány után várható orbáni szóvirágok, harcias szónoklat, morzsaként a népnek odadobott egyszeri hangulatjavító, jóléti intézkedés, „kegyes adományok”, szemfényvesztő látványosságok, az ellenfél lejáratása, a vele szembeni nyomás fokozása, kiéheztetése, törvénykezési, ill. adminisztratív terror, a jól ismert hazug, demagóg propaganda, negatív kampány, tisztességtelen és elcsalt választás, és amire még csak gondolni sem tudunk, máris létrejön az újabb kétharmad! De a legjobb esetben is csak egy gyenge többség a ma ellenzéke számára.  

A külön-külön valamennyi a demokratikus közélet iránt elkötelezett szervezet és személy eredményes fellépési és szervezkedési lehetősége jelentősen korlátozott – értelmetlen – mindaddig ameddig a közösen vállalható értékek és célok mentén tevékenységük nem fókuszálódik, nem intézményesül, és nem szerveződik egységes Mozgalommá az új demokratikus Alkotmány létrehozása érdekében.  

Senki nem érti a pártok csapataiban, hogy egy valódi szövetségben legalább egy olyan, a közvélemény legszélesebb körei által – világnézeti-politikai, felekezeti, etnikai, élet és munkakörülményi különbségekre tekintet nélkül is támogatott ”jól plakátozható”, mágnesként ható erő? Olyan közérthető, közvetlen célt, feladatot egy nyelven beszélve kell képviselni, ami szilárdan képes a szövetségeseket a választás előtt és azt követően is együtt tartani.

Ma még csak ott tartunk, hogy a szövetségbe terelődött pártokat az a közös közlemény és program tartja össze, amit december végén nyilvánosságra hoztak. Ebből erőteljesen kiemelkedik az előválasztás, mint ünnepelt innováció, csodaszer, ami valóban hangsúlyosan fontos eszköz a magyar társadalom előtt álló drámaian nehéz feladatok ellátására legalkalmasabb személyek demokratikus kiválasztására. De valójában mik a következő ciklus, - mindössze 4 év - legfontosabb teendői, és milyen feltételek megléte esetén valósíthatók meg?

A közös nyilatkozat, és program - mint mondták „átkozottul nehéz munkával” jött létre - a maga 13 pontjából 9, (az első 4 pont a választások módjával foglalkozik) az egyes pártok önmeghatározásaiból, programjaiból kiemelt, - az ország előtt álló nemes célokról és egyes közelebbi feladatokról, feltételek megteremtéséről szólnak!

Tiszteletreméltó méltó szándékok, ígéretek, valóban összefésülhető, egybehangzó törekvések.

Két visszatérő fogalom emelkedik ki a hat párt közös közleményéből és a programból: „a közös listát állító pártok VÁLLALJÁK” és a HITET TESZNEK! Ez két valóban becsülendő fogalom azonban csak azt fejezi ki, hogy vállalják egymást és hitet tesznek egymás jó hírének védelme mellett, de arra nem alkalmas, hogy az egyes pontokban kitűzött célokat ők maguk meg is valósítsák!

Egyszerűen, vagy azért, mert jogállamban nem pártok, pártszövetségek, de még csak nem is az esetleg elnyert kormányzati pozíció hatáskörébe tartozó dolgokról van szó többnyire a program egyes pontjaiban, - vagy csak egyszerűen a kívánt cél elérése érdekében szükséges idő nem lesz elegendő. (pl. egészségügyi és oktatási reform, zöldprogramok,  vagy egy a választások után valamikori népszavazatás az új Alkotmányról, - az ellenzék várható erejéről és magatartásáról nem is beszélve!)

Ezek a dokumentumok viszont tartalmi szempontból kiválóan alkalmasak lehetnek – mintegy piszkozat, kézirat gyanánt – a 4. Magyar Köztársaság új Alkotmánya megalkotásához, ami egyben a legégetőbb feltétele a foglyul ejtetett állam és szervei, a hatalmi ágak, az önkormányzatok felszabadításának, a területi elv és az autonómiák érvényesülésének, - és általában a jogállami működés helyreállításának, a  stabil kormányzásnak.

A Magyar társadalom 2010-2011-ben felkészületlen és védtelen volt az Orbán Viktor Fidesz pártelnök-miniszterelnök által vezetett Alkotmány elleni puccsal és az un. Alaptörvény beiktatásával szemben.

A jelenlegi magyarországi alkotmányos válság, - a kormányváltás, de főként a könyörtelenül nehéznek ígérkező koalíciós kormányzás sikere miatt is -  alkotmányozási kényszerré vált.

„Voltak és lesznek még tüntetések, petíciók, nyílt levelek, némely esetben polgári ellenállás, dudálás, sípolás stb. melyek után – gyakran már előtte és alatta is - elhangzik: országos méretű, általános sztrájk nélkül nem győzhetünk!” Természetesen lehetnek, de valójában az Orbán kormány hátralévő idejében már nem erre, nem ilyen vagy olyan, kisebb vagy nagyobb engedmény, adomány kikönyörgésére van szükség.

Gyökeres fordulat eléréséhez a közelgő Országgyűlési választás lehetőséget kínál, de az állampolgárok többsége a szavazatért cserébe már nem csak a politikusoktól megszokott ígéreteket várják el! Sokan  Demokratikus Ellenzéki Szövetség (DESZ) összetartó erejében is kételkednek, – őszintén meg kell mondani nem alaptalanul!

A választók kérdése  az, ha változásra – az Orbán rezsim elkergetésére, a vele történő leszámolásra - szavaznak az ő életükben bekövetkezik e érzékelhető pozitív változás? – konkrétan miben, hogyan, mikor, de főként arra, hogy az ígéretek megvalósulására mi a garancia?

Végeredményben a válasz egyszerű, a feladat azonban a lehető legszélesebb körű összefogást igénylő történelmi jelentőségű kihívás, aminek terheit és sikerét egyaránt a társadalom egésze a választásra jogosult tagjai szavazatai eredményeként viseli, élvezheti. Az ígéretek helyett immár a  garanciák követelése  a választók részéről az elmúlt 30, de különösen 10 év természetes következménye! Be kell látni azt is, hogy a személyes szimpátiák e tapasztalatok és a társadalom szélsőséges megosztottsága miatt már nem képviselnek elegendő biztosítékot.

Garanciáit az ígéretek helyett csak az azonnali jogbiztonság adhat. Ez a közös pont, amit már most a választásokra történő felkészülés időszakában meg kell kezdeni, annak érdekében, hogy a 2022.-évi országgyűlési választások eredménye követelményt jelentsen Alkotmányozó Nemzetgyűlésen az orbáni Alaptörvény hatályon kívül helyezésésére, új Alkotmány megalkotására és a 4. Magyar köztársaság kikiáltására!  Ennek pedig a választást és kormányalakítást követő első érdemi lépésnek kell lennie.

Más szóval Alkotmányos forradalomra az új Alkotmányba foglalandó tézisek, elvárások nyilvános megfogalmazására, az alkotmányozási folyamat haladéktalan megkezdésére van szükség. Szakemberek vezetésével a DESZ, a szakszervezetek, önkormányzatok, civilszervezetek kezdjék meg a normaszöveg megfogalmazásához szükséges információk gyűjtését. A független sajtó adjon hírt erről a munkáról, sajátos helyzeténél fogva maga is közvetítse a társadalmi elvárásokat. Az aktivisták kapjanak segédanyagokat a környezetükben élőkkel folytatandó párbeszédekhez, vitaköri munkához. Ugyancsak ők juttassanak el véleményeket, észrevételeket, javaslatokat a normaszöveg alkotóihoz! Erre hív fel és szolgáltat további gondolatokat a felkelőnap.hu internetes oldal és a mögötte lévő csoport.

Azt kell közösen elérnünk, hogy az országgyűlési választás maga az új Alkotmány iránti követelést fejezze ki! Demokrataként csak így lehet elvégezni a „romok eltakarítását”, és az újjáépítést!

A DESZ pártjainak tudomásul kell végre venniük, hogy az új Alkotmány megalkotásának kérdése nem egy a szerényen meghúzódó 7. pont, feladat a 13 között, hanem maga a feladat, - egyben minden másnak a feltétele! 

Az a jelölt, amelyik a DESZ helyett a saját pártját, és annak vízióit képviseli – nem látja, hogy mi a valós helyzete az országnak, milyen állapotban annak lakossága - alkalmatlan a népképviselet ellátására legyen az választói körzet, vagy akár miniszterelnök jelölt! (Az egy másik dolgozat tárgya, - bár szorosan ide is tartozik, - hogy mi a különbség egy párt és a nép, egy választási körzet, a helyi lakosság képviselete között és hogy egészséges e, hogy pl. a miniszterelnök egyben pártelnök is?)

A hétköznapokat érintő teendőkért sem kell a óriási tudományos kutatómunkát munkát végezni! Elég csak felidézni az elmúlt 10 év tüntetései, petíciói, tényfeltáró, figyelemfelhívó publikációi listáját, a meghurcolt és tönkretett emberek történeteit, elhallgattatott kezdeményezéseket,  és még hosszasan sorolhatnám. Talán elég lesz 4 év a kielégítő megoldására! Erre is fel kell készíteni a közvéleményt!

Ami pedig az elő-, és az éles országgyűlési választások ügyrendi és jelöltállítási, kérdéseit illeti: ne a DESZ-t alkotó pártok ideológiai különbségeiről, távoli céljairól, vízióiról, hanem a jelöltek helyi ismertségének, egyéni rátermettségének, személyiségének, de főként a helyi közéletben addig végzett munkája eredményiről, a következő, - kivételesen nehéznek ígérkező ciklus embert próbáló feladatai ellátására garanciaként felmutatható, bizonyított alkalmasságáról szóljon.



Ha a DESZ-t alkotó pártok és jelöltjei egységesen, erősen, tartalmasan jól kommunikálnak az új Alkotmány létrehozásának szükségességről és módjáról, akkor elérik a döntő mértékű társadalmi támogatottságot, amit a választási eredmény legitimál.  Ezáltal a választások után haladéktalanul összehívhatóvá válik az Alkotmányozó Nemzetgyűlés és megalkothatja az új Alkotmányt, egyben kikiálthatóvá válik a 4. Magyar Köztársaság! Megnyílik a lehetőség köztársaságunk demokratikus jellegének védelme és ciklusokon is átnyúló reformok megvalósíthatósága előtt is. 

És igen, - Feltételezem, Orbánnak van terve a hatalma megtartása érdekében, még egy olyan veszélyes ellenféllel szemben is, amelyik a leírtak szerint, első látásra kivédhetetlen erővel lép fel vele szemben.

Talán megérti az olvasó, hogy ezt nem teszem közzé,  egyszerűen azért nem, hogy hatékonyan fel lehessen készülni az orbáni cinizmus és manipulációs képességgel szemben.