A kormány rapid gazdasági mentőcsomagot kalapált össze, amit pár nap alatt módosított is, miután a külföldi multik közölték – tömeges elbocsájtásokra kényszerülnek. Vértes András, a GKI vezetője szerint, ennél is nagyobb veszély fenyegethet.

A gazdasági szakértő úgy véli, egy olyan gazdasági mentőcsomagra lenne szükség, amit még Németországban találtak ki, s arról szól, hogy ha olyan nagy gazdasági összeomlás van, mint jelenleg, akkor az a legfontosabb teendő, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló lehetőleg minél tovább ott tudjon maradni annál a tevékenységnél, amit végez és ezt anyagilag meg kell támogatni. Amennyiben ezt sikerül biztosítani, sokkal gyorsabb és könnyebb a gazdasági újraindulás a veszélyhelyzet elmúltával, mint a kényszerelbocsátásokat követően, mivel helyben marad a munkavállaló és a munkáltató is és azonnal megkezdhetik a tevékenységüket anélkül, hogy újra kelljen szervezni és építeni a vállalkozások elemeit.

Magyarországon azt hirdette a kormány, hogy mindezt átvállalja, de a kelleténél jóval kevesebb áldozattal – közölte a Hírklikk megkeresésére Vértes András. Az osztrák rendszert hozta fel pozitív példaként, ahol akár három hónapon át 80-90 százalékban kifizeti az állam azt a kieső jövedelmet, ami a járvány miatt kialakult helyzetben jelentkezik a munkáltatónál és a munkavállalónál. A magyar kormány „mentőcsomagja” mindezt első körben siralmasan alulteljesítette, mivel az állásv-esztettek mindössze 25-30 százaléka tudott volna élni a kormányzati segítséggel. Pár nap alatt valószínűleg megértették a kialakuló helyzet kockázatát – tette hozzá –, és meghallgatva a gazdasági szereplők javaslatait, módosították az eredeti koncepciót: ahol 25 százalékos a bérkiesés, ott támogatást nyújtanak.

Ez persze változatlanul alacsony, 75 000 forintban maximált, de legalább döntés született és a legfontosabb az lenne, hogy életbe is lépjen, ami elmaradt, Ráadásul számos bürokratikus elem gátolta a bevezetését. Erre már a nagy külföldi cégek is úgy reagáltak, hogy ezt nem tudják kivárni, megkezdik az elbocsátásokat, mivel az idő húzása jelentős gazdasági veszteséget okoz.

Ausztriában ráadásul, hogy a közeli példánál maradjunk, mindezt március elsejétől visszamenőleg folyósítják, másfél hónappal előttünk járnak az állami támogatás mentőcsomagjával – hívta fel a figyelmet a GKI vezetője. Arról nem beszélve, hogy az osztrák rendszerben nem csak a bérköltségről van szó, hanem időarányosan a 13., 14. havi juttatást, valamint a tb-járulékok átvállalását, a nem bérjellegű juttatásokat is biztosítja. A magyar kormány még mindig csak módosítgat, és ha minden jól megy, legfeljebb április végétől, május elejétől vezetné be mindezt, holott jelenleg – a fertőzésveszély mellett – a legnagyobb ellenfél az idő – ami a gazdaság megmentését illeti.

Arra a kérdésre, hogy a magyar állam a tervezett támogatásokat mennyi időre vállalná, még nincs pontos válasz, mivel – ahogy mondani szokás – az elképzelés még kidolgozás alatt van, de feltételezhetően három hónapot vállal a magyar állam is. Vértes András azonban az osztrák példára hivatkozva, jelezte, hogy ott beterveztek újabb három hónapnyi állami támogatást, ami már érdemben segítheti az állásukat átmenetileg elvesztett emberek talpra állását.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány először egy „hallatlanul pocsék” javaslattal állt elő, de a nagy munkáltatói szervezetek, mint például az MKIK, a VOSZ, a MGYOSZ nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy életképes és érdemi támogatás léphessen életbe.

A GKI bevezetőnkben idézett felmérésével kapcsolatban megemlítette, hogy az általuk felvázolt gazdasági előrejelzést a munkanélküliek számát tekintve, már a fent említett gazdasági mentőcsomag bekalkulálásával végezték el, ami erősen borús jövőt és főként jelent mutat, ha a kormány még tovább halogatja a gazdasági támogatás elindítását.

Becsléseik szerint, ha az elkövetkező hónapokban a regisztráltan munkájukat vesztettek számához hozzávesszük a szürke- és feketegazdaságban tevékenykedők számát is, nem kizárt, hogy hét-nyolc, de akár tíz százalékra is felkúszhat a munkanélküliek aránya.

Minden nap halogatás emberek ezreinek megélhetését veszélyezteti. Ezt pedig nehezebb lesz helyreállítani, mint a piacok nyitvatartási idejét. (hirklikk.hu)