A státusztörvény az utóbbi hetekben újra indulatokat váltott ki az oktatási rendszer reformjáért és a pedagógusbérek emeléséért tüntetők körében. Két alkalommal is kordonbontásba és könnygázas oszlatásba torkollt a diákok tüntetése a Karmelita kolostor előtt. Legutóbb, május 19-én pedig a Fidesz-székháznál fejeződött be a tüntetés, ahol a rendőrség erővel oszlatta fel az összegyűlt tömeget. Mindezek tükrében a csütörtöki demonstrációkon a rendőri erőszak ellen is tüntetnek.

A kormány a tanárok bérének emelésére hivatkozva március 2-án tette közzé a státusztörvényként, majd bosszútörvényként elhíresült tervezetet, amellyel megszüntetnék a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a bevezetni tervezett törvénnyel nemcsak nőnének a pedagógusok munkaterhei, de felszámolnák a tantestületek maradék autonómiáját  is. Bár már júniustól bevezették volna az új törvényt, a szakszervezetekkel folytatott egyeztetések eredménytelenül zárultak, és egyelőre még a parlament elé sem került a tervezet. A tüntetők pedig azt szeretnék elérni, hogy ne is kerüljön. A tanárok, diákok, szülők és támogatóik ma Soprontól Debrecenig számos városban egyidőben tüntetnek a Tanítanék és a noÁr szervezésében. (Mérce)

A férfi még a minisztérium épületének falára is felmászott. Azt mondta, minél elérhetetlenebb helyre akarta felragasztani a matricát, mert annál több idejük van azon gondolkodnia a kormánynak, hogy miért kerültek oda.