h i r d e t é s

Pályaelhagyó óvónők és rabszolgasorban tartott idősek történetei taroltak az Abcúgon 2019-ben

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Pályaelhagyó óvónők és rabszolgasorban tartott idősek történetei taroltak az Abcúgon 2019-ben

2020. január 13. - 14:40

 

Mihez vezet az egyre elharapódzó óvónőhiány? Mit kezd a társadalom és a szociális ellátórendszer az egyre hosszabb időre gondozásra szoruló időseivel? Ezek a kérdések, és az oktatási rendszer problémái tartották leginkább lázban az Abcúg olvasóit idén. Elevenítse fel 2019 tíz legolvasottabb cikkét, amelyeket a címekre kattintva érhet el!

A kép illusztráció! - Egy keletnémet óvoda látható a nyolcvanas években - Forrás: Fortepan/Gwen Jones

10. Ne kizsákmányolt nőkre sózzuk az idősek ápolását 

Milánovics Kinga önkénteskedett hospice-ban, hogy jobban megértse a halált, majd egy máltai luxus idősotthonban sajátította el a szakma alapjait. A vidékfejlesztőből lett idősápoló négy éve dolgozik Angliában, és az Abcúgnak adott interjújában mesélt a brit idősápolási rendszerről. Az általa lefestett kép nagy kontrasztban áll a hazai helyzettel, ahol szerinte nincs rendszere az idősgondozásnak, a családokat teljesen magukra hagyták a bajban. Az ápolók képzetlenek és alulfizetettek, jobbára kizsákmányolt nőkre marad az idősek ellátása.

9. A legdurvább alkoholistákat is visszahozzák az életbe

2019 legolvasottabb cikkei közé befért egy 2016-os írás is, mégpedig az alkoholbetegek gyógyítására kidolgozott Minnesota-modellről, és egy szigetvári addiktológiáról, ahol a módszert alkalmazzák. Magyarországon még mindig népbetegség az alkoholizmus, szinte minden tágabb családban lehet legalább egy érintett, így hasznos lehet arról olvasnia, hogyan találtak segítséget olyan alkoholfüggők, akikről úgy tűnt, örökre elvesztek.

8. Ez az iskola nem mondott le az oktatás fekete bárányairól

A dunaújvárosi Pentelei Mentálhigiénés Iskolában nehéz körülmények közül érkező, a legrosszabbként emlegetett diákokat próbálnak megmenteni a lemorzsolódástól alternatív módszerekkel. Kis csoportokban, 35 perces órákon, a tudásszintnek megfelelően, sokszor az alsós tananyagig visszamenőleg tanítják a középiskolásokat. A gyerekek között kialakult konfliktusokat mentorokkal és kutyákkal kezelik, a kilencedik évfolyamot pedig teljesen kivették az oktatásból. Velük az iskolán kívül egy kis parasztházban foglalkoznak, egy éven keresztül csak a személyes bajaikra és iskolaundorukra keresik a gyógyírt.

7. Mitől lesz egyre több sajátos nevelési igényű gyerek?

Ebben a cikkben magyaráztuk meg, miért emelkedhet évről évre folyamatosan a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma a magyar oktatási rendszerben. Nincs egyszerű magyaráztat: egyszerre igaz, hogy a jobb diagnosztika miatt több gyereknél ismerhetőek fel egyes tanulási zavarok, de szerepet játszik az is, hogy a mai oktatási rendszer nem kedvez ezeknek a gyerekeknek, és egy kis túlzással, száz éves rendszerbe próbálja beletuszkolni őket.

6. Nehezen birkóznak meg az idősotthonok a nagybeteg öregekkel

A Magyarországon működő idősotthonokba egy ideje már csak olyanok kerülhetnek be, akik képtelenek ellátni magukat, és állandó felügyeletet igényelnek. Logikus rendszernek tűnik, hogy az egyre elöregedő társadalomban azoknak legyen elsősorban biztosított helye, akik arra a leginkább rászorulnak, viszont a nagybeteg emberekkel feltöltött idősotthonokba kellene olyan szakképzett ápolói személyzet is, ami képes az ellátásukra. Jelenleg előfordul, hogy képzetlen ápolók foglalkoznak súlyos betegekkel, és nem látni, ez hogyan változhatna, ha közben a területre fordított állami támogatás nem növekszik.

5. Folyton magyarázkodnom kell, hogy nem vagyok propagandista 

Jó fizetés és politikai elhivatottság – leginkább ez motiválja a kormánypárti médiában dolgozó fiatalokat. Legalábbis azokat, akik hisznek a Fidesz politikájában; számukra teljesen természetes, hogy az újságíró kiszolgálja a kormány érdekeit. A kevésbé elkötelezettek próbálják korrekten végezni a munkájukat, már amennyire a politikai elvárások ezt megengedik. Viszont nekik is meg kell küzdeniük azzal, hogy a másik oldal következetesen propagandistának nevezi a kormánypárti újságírókat, egy lapon említve őket a lejárató cikkek íróival. Februárban négy fiatal újságíró mesélte el az Abcúgnak, hogyan néz ki belülről a fideszes média.

4. Elkezdtek nem tantárgyakban gondolkodni a református iskolák

A Magyar Református Egyház egyre fontosabb oktatási szereplő, folyamatosan növekvő iskolahálózatot üzemeltetnek országszerte. Miközben van, hogy református iskolák a velük egy településen lévő állami iskoláktól szívják el a jobb családi hátterű tanulókat – szegregációs folyamatot indítva el ezzel -, vitathatatlan, hogy oktatási reformműhelyekként is működnek. Ebben a riportban olyan református iskolákat mutattunk be, ahol tantárgyak helyett projektekkel, témahetekkel és erdei iskolával rugaszkodnak el a frontális oktatástól.

3. Mindent fordítva kellene csinálni az oktatásban

Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, oktatási kérdésekben az elmúlt években rendszeresen nyilatkozott az Abcúgnak. Ebben a videóinterjúban a köznevelési törvény legutóbbi módosítását kommentálta, ami több, az oktatás további uniformizálása felé ható elemet vitt a rendszerbe. Beszélt egy új, kifejezetten az atipikus fejlődésről szóló egyetemi képzésről is, aminek az elindítását mások mellett ő kezdeményezte.

2. Szarvason mindenki név szerint ismeri a csicskákat

Százötven embert tartanak modernkori rabszolgaságban, csicskaként Szarvason – erről szól az idei év második legolvasottabb cikke. Az egész város tud róla, mindenki név szerint ismeri a csicskákat, van, aki szökni segít nekik, de a boltból például kitiltották őket, amiért ételt lopnak. Az Ótemplomi Szeretetszolgálat 20 éve próbálja kimenteni ezeket az embereket, de a legtöbben előbb-utóbb visszatérnek a tartóikhoz. A csicskák ugyanis inkább eltűrik, hogy éheztessék vagy verjék őket, mert semmiképp nem akarnak visszakerülni a hajléktalanellátásba. A szarvasi rabszolgatartó családok az egész Alföldre kiterjedő hálózatot építettek ki, vidéki nagyvárosok hajléktalanszállóiról vadásszák össze az embereket. A rendőrség tehetetlen, Szarvason még soha senkit nem ítéltek el csicskáztatásért.

1. Idén már nem óvónőként kezdtem a szeptembert

A 2019-es év legolvasottabb cikkében azt jártuk körül, miért kénytelenek elhagyni a választott és szeretett szakmájukat a hazai óvónők. Egyre kevésbé bírják a szakemberhiány miatt rájuk szakadó munkamennyiséget, miközben egyre kevesebb fejlesztő munkát tudnak végezni a gyerekekkel. Többen közülök naponta rettegnek, nehogy valami baj történjen, miközben egyedül vannak 25 gyerekkel. Szabadságuk szinte csak papíron létezik, a túlórák pedig még azon sem, még lázasan is dolgozniuk kell, mert nincs, aki helyettesítsen.

abcug.hu /


 

h i r d e t é s