Mint írta, Magyarországon 3000-3500 főzőkonyhán és 6500 tálalókonyhán napi 1,5-2 millió, többségében gyerek, beteg vagy idős ember eszik. Felidézte, hogy a felszolgált ételekkel szemben az utóbbi időben egyre több a minőségi kifogás, a Nébih 1700 közétkeztető főzőkonyhát vizsgált meg tavaly október óta, és ezek 6 százaléka, 103 konyha vizsgázott elégtelenre, míg 7 százaléka, 124 létesítmény kapott jeles minősítést.

Bangóné Borbély Ildikó ezzel kapcsolatban megkérdezte, hogy hány ember étkezését érinti ez, miért csak tesztjelleggel indították el a „minőségvezérelt közétkeztetés programját”, és ez mit takar. Arra is rákérdezett, hogy az egyes ágazatokban, területeken mekkora állami támogatás áll a közétkeztetés biztosítására, és ez hogyan változott az elmúlt 6 évben.

Balog Zoltán helyett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hosszan válaszolt. Mint kiderült:

„A minősített 1701 főzőkonyhából (ezeken a konyhákon az ellátottak száma összesen 784 428 fő) 124 főzőkonyha jeles (ezek nagyobb kapacitású konyhák), 529 konyha jó minősítést kapott (ez a megvizsgált konyhák 38 %-a). Az általuk ellátottak száma meghaladja a 370 000 főt, azaz a vizsgálattal érintett ellátottak közel felét (47,1%).”

A Nébihhez beküldött létesítmény-nyilvántartási adatok szerint 3000-3500 főzőkonyha és 6000-6500 tálalókonyha üzemel Magyarországon, és becsült adatok szerint az általuk ellátottak száma 1,5-2 millió fő, ami felöleli az egészségügyi és szociális ellátórendszerben, oktatásban, büntetés-végrehajtási intézetekben, illetve munkahelyi étkeztetésben részesülőket. Az ellátottak száma időszakonként, például iskolai szünidő ideje alatt jelentősen változhat – írja.

Azaz a 1,5-2 millió ember fele közepes vagy annál is rosszabb közkonyhából kapja az ételt.

Fazekas szerint így alakult a gyermekétkeztetési feladatok központi költségvetési támogatása, amit az állam 2010-től az önkormányzatoknak biztosított:

Forrás: 444.hu

A főzőkonyhák rossz eredményeiről pedig azt írta:

„A tesztidőszak alatt történik meg a felülvizsgálatok során alkalmazott, közel 150 kérdésből álló kérdéslista finomhangolása, a szakmai fórumokon a közétkeztető vállalkozásokkal történő egyeztetés, a feltárt típushibák javításához szükséges erőforrások biztosításának felmérése. A Vidékfejlesztési Program keretében kidolgozás alatt áll a közétkeztetésben résztvevő létesítmények (főző-, tálaló-, és befejező konyhák) infrastrukturális fejlesztését szolgáló támogatási rendszer. Ezt a munkát nagymértékben segítik a tesztidőszak alatt felgyűlt tapasztalatok. Mindezek mellett ezen időszak alatt folyik a jogszabályi környezet kialakítása, amihez szintén elengedhetetlenek a tesztidőszak tapasztalatai.

A minősítés a NÉBIH honlapján nyilvánosságra hozott, élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi szempontokat tartalmazó kérdéslista alapján zajlik. Az értékelés során
kiemelt elemként vizsgálják a biztonságos üzemeltetést, működést, valamint a friss és
minőségi alapanyag felhasználást, illetve a működéshez szükséges strukturális követelmények meglétét, karbantartottságát. A minősítés során alkalmazott kérdéslista túlmutat a jogszabályokban rögzített élelmiszerbiztonsági előírásokon, hiszen felöleli a minőség vizsgálatát is, ezt a közétkeztetésben étkezők érdekében alakítottuk ki így.

Hisszük, hogy a közétkeztetés csak úgy újítható meg, ha feltárjuk a hibákat, szembenézünk ezekkel, és megtaláljuk a javításukhoz szükséges utat, erőforrásokat. Ennek jegyében valamennyi konyha, így az elégtelen minősítésű konyhák is, a hibák felszámolását segítő egyéni szakvéleményt kaptak. Az elégtelen minősítésű konyhák a szakvélemény alapján intézkedési tervet készítettek. Ezeknek a konyháknak a többsége az ismételt minősítésen várhatóan jobb eredményt fog elérni, mert többségük a beruházást nem igénylő hibajavításokat azonnal megkezdte, és egyesek ezen túlmenően fejlesztésbe kezdtek, illetve a nyári szünet idejére betervezték azt, továbbá megkapták a NÉBIH honlapjáról ingyenesen letölthető

nemzeti jó higiéniai útmutatót.”

444.hu