Magyarországon csaknem 700 ezer ember nem tudja anyagi okok miatt megfelelően melegen tartani télen a lakását. A 2011-ben bevezetett szociális tüzelőanyag-támogatási program jelenleg a rászorulók egyetlen lakásfenntartási célú támogatása, amit az állam nyújt. Bár minden ötödik magyar lakást fával fűtenek, a központi költségvetés lakhatásra fordított összegének minimális részét, mindössze 1,6 százalékát teszi ki ez a támogatás. Ezzel szemben az elsősorban a középosztály lakásvásárlását segítő intézkedésekre 211 milliárd forintot költött az állam 2017-ben – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által készített elemzésből.

A szervezet mai sajtótájékoztatóján mutatták be a szociális tűzifa program visszásságait. A program azért jelentős, mert az alacsony jövedelmű családok főleg szilárd tüzelőanyagot (fát, szenet) használnak fűtésre. Magyarországon a lakások 21 százaléka kizárólag szilárd tüzelőanyagot használ fűtésre, 15 százaléka vegyes tüzelésűt.

A rezsicsökkentés miatt a gáz- és távfűtés költségei 14 és 11 százalékkal csökkentek, míg a fa és szén ára majdnem 30 százalékkal növekedett az elmúlt hat évben. Vagyis a központi rezsicsökkentésből a fával és szénnel tüzelők kimaradtak.

Forrás: 168ora.hu

Idén március közepéig csaknem kétszáz ember halálát okozta a hideg. Az elhunytak 46 százalékát nem az utcán, hanem saját, rosszul fűtött otthonában érte a halál. Az Eurostat januári statisztikája szerint 900 ezer ember nem tud rendesen fűteni Magyarországon, sokan választani kényszerülnek aközött, hogy fűtsenek vagy egyenek. (Január óta frissítették a statisztikát, a 900 ezres számot 700 ezerre csökkentették.).

Az is problémát jelent, hogy sokan hulladékot vagy gyenge minőségű tüzelőanyagot égetnek. Ilyenkor a fa- és széntüzeléshez képest is jóval nagyobb mértékű a károsanyag-kibocsátás, ami a lakás és a település levegőminőségét rontja.

A fűtési támogatást a Belügyminisztérium hirdeti meg, és a települések önkormányzatai pályázhatnak rá. 2016 óta a támogatás mértékét a közfoglalkoztatottak átlaga és a 80 éven felüliek lakosok száma alapján állapítják meg, ami nem ad pontos képet a rászorulókról. A települések a tüzelőanyag elosztását helyi rendelet alapján végzik, így az elvileg igazodik a helyi igényekhez, azonban ez különbségeket szül az elosztási rendszerben.

A támogatás elosztása sok hibát mutat. A legnagyobb problémája, hogy a támogatás elosztásakor nem veszik figyelembe, hányan fűtenek fával és szénnel helyben. Így aztán olyan települések is jelentős támogatást kapnak, ahol kevesen fűtenek fával.

Forrás: 168ora.hu

A rászorultságot sem mutatja pontosan az, hogy hány közfoglalkoztatott és 80 év felüli ember lakik a területen. Ez pedig azt eredményezi, hogy a leghátrányosabb helyzetű járásokban messze alacsonyabb a támogatás átlagos összege, mint a jó helyzetűekben.

Forrás: 168ora.hu

A tüzelőanyag szállítási költségét ráadásul a települések önkormányzatai fizetik. Tavaly emiatt maradt el Bakson a tűzifaosztás, mert a szállítása többe került volna, mint a fa, és az önkormányzatnak nem volt rá pénze.

2016-ban országos szinten átlagosan 24 453 forintnak megfelelő tűzifát osztottak szét háztartásonként. A leghátrányosabb helyzetű településeken a háztartásonkénti támogatási összeg a 17 ezer forintot se érte el, míg a fejlettebb településeken több mint 63 ezer forint volt.

A Habitat a jelenleginél méltányosabb elosztási rendszer kialakítását javasolja. Úgy vélik, alacsony a támogatásra szánt forrás és igazságtalan az elosztása. A rászorulók körét pontosabban kellene meghatározni, a szilárd tüzelőanyaggal fűtők arányát és a jövedelem mértékét figyelembe kellene venni a támogatás mértékénél. Szükség van a nem megfelelő hőszigeteléssel rendelkező lakások felújítására, és a helyi energiahatékonyságot célzó intézkedésekre (például kályhacsere programra).

A jelenlegi kutatást a Habitat elküldi a Belügyminisztériumnak is, remélve, hogy egy méltányosabb program kialakításához járulnak hozzá.

168ora.hu