Még az MTI-t sem hívták meg az eseményre, egy közleményt adtak ki mindössze, innen értesülhetett a közvélemény arról, hogy a születésnap letudva.

Ennyire még Kádárék sem féltek. 1957-ben, alig több mint fél évvel az 56-os forradalom leverése után negyedmillió embert toboroztak a Felvonulási térre. Pedig, ők is megtehették volna, hogy egy nappal korábban megünneplik május elsejét, a Központi Bizottság és néhány megbízható elvtárs jelenlétében.

Ezt írtam akkor erről.

Föld S. Péter

Már nem fiatalok, és nem demokraták. Legföljebb annak látszottak ezek a valamikor nagyon liberális ifjú emberek. Harcosan és erőszakosan ateisták voltak, nem ismertek se istent, se embert. Istent biztosan nem: ha istenfélő kereszténydemokratákkal találkoztak, már jött is elő belőlük a szó: csuhások.

Vagy a gúnyos felszólítás, amely után hangosan röhögtek: térdre, imához!

25 évvel ezelőtt még minden másképp volt. És persze, másképpen van minden, azóta is: meghamisították a múltat, elcsalták a jelent, ellopták a jövőt.

A Fidesz ideológiai hajtűkanyaroktól sem mentes 25 éves története egyetlen mondatban összefoglalható: Orbán Rácheltől Deutsch-Für Zalánig.

Most, 2013. március 29-én, egy nappal a negyedszázados évforduló előtt, titokban, a nyilvánosság és a sajtó kizárásával tartotta jubileumi születésnapját a Fidesz. Félve és rettegve, a hátsó ajtón lopakodtak be a Fiúk a Lendvay utcai székházba.

Lehet, nem is féltek, inkább csak szégyellték magukat.

De inkább mégis az a valószínű, hogy féltek. (Pedig a TEK biztosan vigyázott rájuk, és nem kizárt, hogy Szőke Feri is megjelent segíteni.)

Még a Magyar Távirati Irodát sem hívták meg az ünnepségre, mindössze egy közleményt juttattak el a magát, ki tudja milyen meggondolásból, hírcentrumként becéző intézményhez. Ebből a közleményből tudja Magyarország és a világ, hogy a vezető kormánypárt titokban letudta a születésnapját. Pedig a távirati irodától tényleg nem kellett volna tartaniuk: az ő kutyájuk kölyke a derék közszolgálati média, azt írja, amit a Lendvay utcában diktálnak neki.

De most valamiért tőlük is féltek.

Így azután azt sem tudni, kik voltak ott az ünnepségen. Mondott-e valami magvasságot az 5-ös számú Fidesz párttagkönyv tulajdonosa, megnyilvánult-e a maga kevéssé artikulált módján a házelnökké avanzsált régi harcostárs.

Orbán Viktor Facebook oldalán csupán egyetlen termékismertető fotó emlékeztet a dicsőséges negyedszázadra: egy, a címkéje szerint narancsízű Bambi.

Ennyire még Kádárék sem féltek. 1957-ben, alig több mint fél évvel az 56-os forradalom leverése után negyedmillió embert toboroztak a Felvonulási térre. Pedig, megtehették volna, hogy egy nappal korábban megünneplik május elsejét, a Központi Bizottság és néhány megbízható elvtárs jelenlétében.

Kitől fél a Fidesz, amely még mindig, megannyi gazemberség elkövetése után is biztosan vezeti a pártok népszerűségi listáját?

Garázdának hazudott székházfoglaló fiatalokat állítanak elő a Gyorskocsi utcába – szabályos idézés és minden törvényes körülmény betartása nélkül. S már nem csak a magyar fiataloktól, de a német gyerekektől is rettegnek. A Kika nevű német gyerekcsatorna nézőitől, akiknek a felnőttek Orbán és Fidesz példáján tanítják a diktatúra, valamint az Európai Uniótól idegen politikai kultúra lényegét. Annyira retteg tőlük a Fidesz, hogy a kormány különbizottságot hozott létre a német közszolgálati csatorna megrendszabályozására.

Ágyúval lőnek verébre. Az ilyen értéktévesztés, tudható régóta, a gyengeség és a félelem jele.

Pedig, akik igazán félelmetesek, azok még mindig nem mutatták meg az erejüket. A becsapott tanárok, a hazugságokkal etetett egészségügyi dolgozók, a földjüktől megfosztott földművesek, az egymillió új munkahely ígéretével kábított, kitaszított közmunkások.

Fiúk, 25 év eltelt, ideje volna nevet változtatni.

Fiatal Demokratákról Öreg Despotákra* például.

* Tardos János barátom szíves közlése

gepnarancs.hu