Csütörtökön az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult Magyarország miatt az Energiahatékonysági Irányelvvel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás keretein belül.

Eszerint az irányelv szerint minden tagországnak el kellene érnie bizonyos energiahatékonysági célszámokat 2014 január 1-től 2020 december 31-ig, ehhez viszont célzott nemzeti programok kellenek és át kell ültetni a direktívát a magyar jogrendszerbe. Pontosabban át kellett volna ültetni 2014 júliusáig. - írja az index.hu

A Bizottság javaslata szerint Magyarországnak 4,5 millió forint büntetést kellene fizetnie minden egyes napra, amíg Magyarország nem pótolja ezt a hiányosságot.

A büntetésről és annak mértékéről viszont a bíróságnak kell döntenie, mint ahogy arról is, hogy mikortól számolják a napokat, amikre büntetést kellene fizetni, ha tényleg fizetni kell majd.

Magyarország annak ellenére nem ültette át ezt az irányelvet a magyar jogba, hogy az előírt energiahatékonysági beruházások évente átlagosan 35600 embernek adnának közvetlenül munkát és2014 és 2020 között 15 százalékkal lehetne csökkenteni a földgázimportot. És ezt nem is valami norvég pénzből élő zöld civilek mondják, hanem a Századvégtanulmánya.

Persze a környezetvédők is kampányolnak a dolog mellett, a Magyar Természetvédők Szövetsége és civil partnereik már 2008 óta kampányolnak egy klímatörvény elfogadásáért, amelynek az eszközrendszerével nem csak teljesíthetőek lennének az irányelv átültetésével járó kötelezettségek.

A zöldek energiakvóták bevezetését és kereskedelmét, beruházásokat támogató, visszatérülő alap és támogatói hálózat kialakítását javasolták.

Az egyik javaslatuk, az „energia cafeteria” be is került a kormány 2011-es Nemzeti Energiastratégiába. Ebben a programban minden fogyasztó kapna egyfajta kvótát arra, hogy mennyi lenne a fenntartható energiafogyasztása, amit hogyha túllép, másoktól vehet ilyen rezsijegyeket, vagy ha fölöslege van, azt eladhatná. Botár Alexa, az MTVSZ éghajlat és energia-programvezetője szerint ez persze inkább csak szemléletformálás lett volna, de ezzel is segíteni lehetne az energiahatékonyságot. Ezt persze nem vezette be a kormány.

Azért, hogy az ilyen innovatív javaslatok uniós szinten is megvalósuljanak, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért egyesület partnereivel idén márciusban egy európai kampányt indított.

A civilek szerint csak a politikai szándék kérdése volt eddig is, hogy bevezetik-e az uniós irányelvet, vagy sem, mert ezek átültetése a magyar jogba már nem egy igazán komplex dolog, sőt, bizonyos kérdésekben, például a középületek energiahatékonyságának javításában még haladékot is kapott Magyarország. Most így vagy úgy, de be kell majd vezetni valamilyen energiahatékonysági programot, a kötelezettségszegési eljárással ugyanis a magyar kormány lépéskényszerben van. Ettől függetlenül Botár az Indexnek azt mondta, nem várja, hogy a civilek javaslatait most majd elfogadja a kormány.

index.hu (Fotó: mno.hu)