h i r d e t é s


Rogánék a nemzeti konzultációról – Nem is úgy volt

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Rogánék a nemzeti konzultációról – Nem is úgy volt

2017. december 14. - 07:03

 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda, újabban szokatlan aktivitást mutat. Nem mintha nem szerepelne feladatai közt mint olyan, a tájékoztatás is, de eleddig Rogán Antalnak viszonylag kevés szerep jutott azután, hogy csúfosan felsült a Portik-ügy kapcsán.

Most azonban nem maradhatott csendben, hiszen a Magyar Helsinki Bizottság az általa vezetett hivatalt perelte be a jó hírnév megsértéséért. Tette a Bizottság mindezt egy, a nemzeti konzultáció tételmondatára hivatkozva még októberben.

 „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.

Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.”

Másodfokon megítélték a konzultáció terjesztésének ideiglenes felfüggesztését, mindezt három nappal annak lezárulta előtt.

Eddig minden tiszta. Csakhogy az ügyet több lap is figyelemmel kísérte. Valamiért ezek a lapok, úgy mint a HVG, az Index, a Magyar Nemzet, vagy a 168 óra mind arról számoltak be, amit talán a 444 foglalt össze tömör és precíz formában:

„A Miniszterelnöki Kabinetiroda ügyvédje ugyanis arról beszélt, hogy a tételmondatnak és az alatta lévő szövegeknek nincs köze egymáshoz, sőt a »magyarázó« szöveg csak vélemény.”

Ekkor érkezett az egyébként meglehetősen egyoldalúan közlékeny Kormányzati Tájékoztatási Központ levele, amiben arról próbálták meggyőzni a lapot, hogy téves információt adtak közre. Ami egyben azt is jelenti, hogy a felsorolt lapok is elkövették ezt az egyébként súlyosnak mondható szakmai hibát.

Levelükben egy ponton így fogalmazott a Központ:

„A cikk állításával szemben a Kormány határozott álláspontja, hogy a kérdőíveken szereplő mondatok mindegyike tényeken alapul, és ezt a kabinet dokumentumokkal is alátámasztja.”

Mindez nagyon szép, de nem mindegy, hogy a tényeket igazítjuk a teóriához, vagy a teóriát a tényekhez. És mint tudvalevő, a Soros-terv nem létezik (utalva Pintér Sándor belügyminiszter a nemzetbiztonsági bizottság előtt tartott beszámolójára). Annak tudatában pedig, hogy az e nem létező tervet illető vizsgálat részletei a következő, minimum 20 évig titkosítás alatt maradnak, szeretnénk tudni, hogy milyen dokumentumokkal lehet igazolni ezeket a tényeket?

Végső soron az a kérdés is megválaszolatlan marad, hogy egy vélemény, amely – tartalmazzon, bármily súlyos tényeket – nélkülöz mindenfajta összefüggést, miért szerepelhet egy olyan kérdőívben, ahol elviekben a választóknak kéne véleményüket kifejezni?

Vagy a kormány szándéka nem volt más , mint a nép egyébként teljességgel alaptalan paranoiájára apellálni? Másik érdekes kérdés, hogy ezzel milyen rendkívüli hatáskört kívánt a kormány magáénak tudni, az eddigiek mellett?



h i r d e t é s


;