A magyar nyugdíjrendszernek, pontosabban az ellátások megállapításának számos hátulütője van. Ahogy arra több korábbi cikkünkben is rávilágítottunk már, a kizárólag inflációhoz kötött nyugdíjemelés metodikája több sebből is vérzik. Egyrészt - főleg az elmúlt néhány évben - rendszeresen - akár kétszeri - korrekcióra is szükség volt a kormány alulbecsült inflációs várakozása és az ennek nyomán végrehajtott emelés miatt. Másrészt a bérnövekedési ütem figyelmen kívül hagyása is konzerválja az alacsony nyugdíjakat, már csak abból kifolyólag is, hogy az átlagos bér közvetve befolyásolja a szegénységi küszöb alakulását. Ennek lendületes növekedését a nyugdíjak nem tudják követni, így egyre nagyobb arányban csúsznak a küszöbérték alá az ellátások.

Ám most rávilágítunk még egy hátulütőre. Mivel a nyugdíjba vonuláskor az ellátások megállapítását befolyásolják az utolsó aktív évek keresetei, így nem annyira meglepő az a tény sem, hogy a megyei átlagos ellátások korrelálnak a megyei bérekkel. Ez világosan látható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) területi statisztikájából is, mely alapját jelenti cikkünknek. A 2022. januári adatokra alapozva megvizsgáltuk ugyanis, hogy a tavalyi kétszeri (júliusi és novemberi) nyugdíjkorrekció, illetve az idén januári 15 százalékos emelés, hogyan befolyásolta az átlagos nyugdíjakat. 

A KSH adatai szerint 2022 januárjában 164 102 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj Magyarországon az akkori 5 százalékos emelést követően. Erre jött rá aztán a júliusi 3,9, majd a novemberi 4,5 százalékos nyugdíjkorrekció, mely éves átlagban 14 százalékkal növekvő nyugdíjat eredményezett - a 14,5 százalékos infláció mellett. Idén januártól az újratervezett költségvetésnél is alkalmazott prognózissal, 15 százalékkal emelte az ellátásokat a kormány, aminek eredményeként 2023 januárjára 204 901 forintos átlagos öregségi nyugdíjat kaptunk eredményként. 

Igen ám, viszont ismerve az átlag fogalmát, ez nagyban köszönhető annak, hogy egyes régiókban kifejezetten magasak az átlagos nyugdíjak (a magasabb keresetek eredőjeként is). Az ugyanakkor becslésünk szomorú megállapítása, hogy az ország nagyobb részében ennél kisebbek az átlagos öregségi ellátások. Egészen pontosan 14 megyében nem éri el a közel 205 ezer forintot az átlagos összeg. 

Az pedig még elkeserítőbb, hogy bár a kormány maga is felemlegette, hogy 200 ezer fölé emelkedik az átlagnyugdíj összege, a valóságban - megyékre lebontva - 11 megyében még a 200 ezret sem éri el. 

Ettől a lélektaninak is tekinthető összegtől a legnagyobb elmaradásban Bács-Kiskun megye áll, az itt élő nyugdíjasok átlagosan 182 364 forintot kapnak idén. 

Ettől nem sokkal több ellátásban részesülhetnek a másik két sereghajtó megyében élő időskorúak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében számításaink szerint 183 663, Békés megyében pedig 183 770 forint az idei átlagos nyugdíj. 

Ezekkel szemben 4 olyan megye van Magyarországon, ahol az országos átlagot meghaladó összegű az átlagos nyugdíj - ezek jellemzően a legmagasabb átlagos nettó bért regisztrálókkal egybecsengenek: 

• Budapesten kiemelkedő összegű az átlagnyugdíj, 244 708 forint, 
• ezt követi Fejér megye, 214 408 forinttal, 
• a dobogó harmadik fokára Komárom-Esztergom megye került, 211 724 forinttal, 
• végül következik Veszprém megye, 205 038 forinttal.

Egyre szélesebbre nyílik az olló

Érdemes megvizsgálni, hogy az évek folyamán hogyan alakult a differencia a most legalacsonyabb átlagos nyugdíjat regisztráló Bács-Kiskun megye és a legmagasabbat regisztráló Budapest között. Ez alapján egészen megdöbbentő folyamat ment végbe az elmúlt egy évben. 

Míg egy évvel ezelőtt 49 930 forinttal volt magasabb a fővárosi átlagnyugdíj a Bács-Kiskun megyeinél, idén januárral ez majd' negyedével, vagyis 25 százalékkal ugrott meg. Már 62 344 forinttal haladja meg a fővárosi átlagos nyugdíj a legalacsonyabbat. 

Az olló szélesedésének ütemét jól jelzi, hogy 10 év leforgása alatt megduplázódott a különbség a két megye átlaga között. 

Érdekesség, hogy Bács-Kiskun megye csak az elmúlt években lett sereghajtó: 2019-ben vette át ezt a posztot az akkori utolsótól, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől. (mfor.hu)