DK: a kormány kiszolgáltatta az országot az orosz titkosszolgálatnak

Vadai Ágnes (DK) felidézte, a múlt héten a Kúria jogerősen felmentette a kémper volt titkosszolgálati vezető vádlottjait, akiknek szerinte az volt a bűnük, hogy nem a Fidesznek, hanem Gyurcsány Ferencnek dolgoztak. Ezzel elbukott az elszámoltatásnak csúfolt politikai boszorkányüldözés egyik utolsó koncepciós pere is - értékelt a képviselő.
Azt mondta, ebben az országban nem baloldalon, hanem az Orbán-kormányban kell keresni a kémeket, ez a kormány az, amely kiszolgáltatta az országot az orosz titkosszolgálatnak. Kifogásolta, hogy "az oroszoknak kémkedő" Kaspersky Lab vírusirtóját telepítették az állami gépekre, a nemzeti konzultációs honlapba pedig beépítették a Yandex nevű orosz adatszerző szoftvert. 
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány nincs abban a helyzetben, hogy a bíróságok konkrét működését, egyedi eseteket minősítsen. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy kémelhárítási ügyben, amelyben feltételezhető, hogy kellően dörzsölt emberek vettek részt, nincs könnyű helyzetben az igazságszolgáltatás. A bíróság csak teljes bizonyítottság esetén hoz elmarasztaló ítéletet - mutatott rá, hozzátéve: ezt erős túlzás egyenlővé tenni az ártatlansággal.
Közölte, az eljárást a korábbi, enyhébb szabályok alapján kellett lefolytatni. Emlékeztetett arra, a fő ügy az volt, hogy bolgárnak álcázott orosz emberekkel a magyar titkosszolgálat tagjait átvilágították. Az, hogy ezt a bíróság nem ítélte olyan súlyúnak, hogy a személyes felelősséget megállapítsa, ez nem mentesíti a baloldalt a politikai felelősség alól - mondta az államtitkár.

LMP: az ökológiai válságot a bőrünkön érezzük

Schmuck Erzsébet (LMP) a környezetvédelem világnapján arról beszélt, hogy az ökológiai válságot a bőrünkön érezzük. Szerinte a magyar kormányok súlyos adósságot halmoztak fel azzal, hogy neoliberális, a jövőt felélő politikát folytattak ahelyett, hogy kiszámítható, fenntartható, hosszú távra tervező társadalom- és gazdaságpolitikát hajtottak volna végre. 
Az LMP a gazdaságot a helyi vállalkozásokra építené, a helyi közösségekből álló Magyarországot szeretne - hangsúlyozta.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kormány eltökéltségét bizonyítja, hogy a kormányzati struktúra átalakításával a fenntarthatóság kiemelt figyelmet kap, külön államtitkár felelős ezért a területért. 
Szólt arról is, hogy az energiahatékonysági célokat három stratégiai törekvés is meghatározza Magyarországon, ezek célja, hogy kijelöljék a jövőben fejlesztési irányokat. Elmondta, Magyarország az EU által meghatározott, a megújuló energia részarányára vonatkozó nemzeti célszámnál 13 százaléknál többet, 14,65 százalékot vállalt.

MSZP: a kormányoldal újra megtámadja a jogállamot

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt, a Fidesz eddigi alkotmánymódosításainak célja az volt, hogy letörjék a jog uralmát és a saját szolgálatukba állítsák azt.
A képviselő a hetedik alaptörvény-módosítást szégyenteljesnek és gyalázatosnak nevezte, szerinte azzal a kormányoldal újra megtámadja a jogállamot. Úgy vélte: a miniszterelnök célkeresztjében most a magyar független igazságszolgáltatás áll, hiszen a mostani módosítás olyan bíróságot akar létrehozni, amely lojális, Fideszhez hű, és az összes állam által hozott döntés jogorvoslati fóruma lesz.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: a 2011-ben elfogadott alaptörvény kiállta az idő próbáját. Úgy vélte, ha van oka a baloldal "tragikus választási eredményének", akkor az az, hogy fontos ügyekben mindig szembemennek a magyarok akaratával. Hozzátette: most egy olyan alkotmánymódosítást támadnak, amelynek a biztonság erősítése a célja, hiszen megtiltaná az idegen népesség betelepítését Magyarországra.
Dömötör Csaba jelezte: a baloldal a Stop Soros törvénycsomagot sem támogatja, amivel azok oldalára áll, akik szervezik és elősegítik az illegális bevándorlást. A gyülekezési törvénnyel kapcsolatban kitért arra: a szocialisták kormányzása idején még tüntetni sem lehetett a Parlamentnél, hiszen kordonokat állítottak fel, és gumilövedékkel védték saját hatalmukat. Kijelentette: most semmi sem veszélyezteti a gyülekezési szabadságot.

A Jobbik a Fidesz ideológiai hajtűkanyarjairól, a Párbeszéd az Országgyűlés tekintélyéről, a KDNP a családokról, a Fidesz pedig arról beszélt napirend előtt kedden az parlamentben, hogy Soros György és hálózata befolyást akar szerezni az igazságszolgáltatás felett

Jobbik: gátat szabunk a Fidesz önkényének 

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt, hogy a Fidesz a rendszerváltás óta milyen "ideológiai hajtűkanyarokat" hajtott végre, "vadliberális" pártból, először konzervatív polgári párt lett, majd az illiberális ideológiát követette, most pedig visszatér a kereszténydemokrácia ideológiájához, de ez csak egy politikai termék, ami az autoriter kormányzás leplezését szolgálja. Szerinte a Fidesz politikájának középpontjában az irigység, a gyűlölet és a félelemkeltés áll, miközben az európai kereszténydemokrácia lényege a szolidaritás, a szabadság, a szubszidiaritás és a hatalmi ágak szétválasztása.
Kijelentette: a Jobbik az egyetlen erős és stabil ellenzéki párt, amely gátat szab a Fidesz önkényének. A Jobbik egy szociális néppárt, amely a migrációtól való védelem mellett egzisztenciális védelmet is kíván nyújtani a magyaroknak, és következő négy évben kérlelhetetlenül képviseli a versenyképesség helyreállítását, az otthonteremtést és a határon túli magyarok autonómiáját. 
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára megjegyezte: hajtűkanyart emlegetni elég meredek azok részéről, akik a "gárdamellénytől eljutottak Heller Ágnesig". Az államtitkár közölte: a kormány szándéka a következő négy évben, hogy még közelebb jusson az ország a teljes foglalkoztatottsághoz, emelkedjenek a bérek, erősödjenek a magyar családok. Hozzátette: e mellett fontos a biztonság, az illegális bevándorlás elleni küzdelem, a honvédelem kérdése, és az is, hogy Magyarország részt vegyen Európa megújításában.

Párbeszéd: a kormányoldal erodálja a Ház tekintélyét

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy bár a kormányoldal szerint az ellenzéki felszólalások rombolják az Országgyűlés méltóságát, valójában az elmúlt nyolc év kormányzati lépései vezettek a Ház tekintélyének erodálásához. Ide sorolta többek között az alaptörvény elfogadását, az egykulcsos adó bevezetését, az Alkotmánybíróság "pártkatonákkal" való feltöltését, a magánnyugdíj-pénztárak államosítását, a választási törvényt, a trafiktörvényt az iskolák államosítását és a tankötelezettségi korhatár leszállítását is. Úgy vélte: a kormányoldal "hatalomtechnikai játszótérnek" tekinti az Országgyűlést.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára úgy reagált: a választópolgárok az elmúlt 8 év történéseinek ismeretében szavaztak újra bizalmat a kormányoldalnak. Jelezte: a Fidesz-KDNP 2010-ben az előző választási törvény időszakában, majd 2014-ben és 2018-ban is kétharmados támogatást tudott szerezni.

KDNP: a jövő alapja a család 

Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője azt mondta: a kereszténydemokrata jövő alapja a család. Hangsúlyozta: a család értékteremtő és értékhordozó közösség, amelyet védeni, támogatni kell, és a KDNP következő négy évben is ezt a társadalompolitikát kívánja követni. A képviselő részletesen felsorolta a kormány családokat segítő intézkedéseit, és úgy vélte: az elmúlt 8 évben kézzelfoghatóvá vált a családbarát ország építése.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra emlékeztetett, hogy voltak olyan kormányok, amelyek a családoktól elvontak, 2010-ben azonban radikális fordulat következett be, mert a Fidesz-KDNP a magyar embereket képviseli, számukra a magyar családok érdeke az első.
Mi nem a bevándorlásra, hanem a magyar családokra akarunk költeni - jelentette ki az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a nemzeti össztermék 4,7 százalékát fordítják a családokra Magyarországon.

Fidesz: Soros György és hálózata befolyást akar szerezni az igazságszolgáltatás felett
 
Hende Csaba, fideszes képviselő azt mondta: "aggasztó hírek" szerint "Soros György és hálózata befolyást akar szerezni az igazságszolgáltatás felett úgy, hogy magukat civilnek mondó fizetett politikai aktivisták akarják befolyásolni bíráink gondolkodásmódját, képzésnek álcázva beszivárgásukat". Aggasztónak tartotta, hogy a "Soros-féle civilek" a magyar bíráknak és a igazságügyi dolgozóknak tartsanak érzékenyítő tréningeket a bevándorlás és a menedékjog, illetve a gyűlöletbűncselekmények témájában.
Hangsúlyozta: a "Soros-hálózat" ezzel a tevékenységgel is a migrációt erősíti, ami szembemegy a magyar emberek akaratával, veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a nemzetbiztonságot is. Jelezte: az ügyben az OBH elnökéhez fordult közérdekű adatkéréssel, hogy kiderüljön kik, milyen forrásból, milyen céllal szerveznek oktatást a magyar bírók részére. Hozzátette: az OBH leveléből kiderült, hogy mások mellett a Soroshoz kötődő Helsinki Bizottság is részt vett a továbbképzési eljárásban.
Úgy vélte:"a Soros-szervezetek semmitől sem riadnak vissza, ha bevándorlásról van szó", ezért ki kell állni az igazságszolgáltatás függetlensége és hazánk szuverenitása mellett.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: elengedhetetlen a bírói integritás sérthetetlensége, de ezt nemcsak a végrehajtói hatalomnak kell tiszteletben tartania, hanem a mai világban kialakult más hatalmi tényezőknek is, mint a sajtónak, a "hálózatba szervezett civilnek mondott szervezeteknek" és az internet világának is. 
Úgy vélte: a parlament sem mehet el szó nélkül emellett a probléma mellett, a bíróságoknak segítséget kell nyújtani, hogy felismerjék ezeket a törekvéseket.

Az alaptörvény hetedik módosításának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. A kormány a globális migrációval is indokolta annak szükségességét, míg a Jobbik a kifogásait fogalmazta meg. 

Trócsányi: a migráció és az uniós föderalizációs törekvések miatt szükséges módosítani az alaptörvényt

Az igazságügyi miniszter szerint a globális migrációs folyamatok, az Európai Unióban előretörő föderalizációs törekvések és az egyén magánszféráját fenyegető kihívások szükségessé teszik, hogy az alaptörvény pontosítsa a magyar állam egyes szervezeti és jogi kereteit. 
Trócsányi László Magyarország alaptörvényének hetedik módosításáról elmondta, a javaslat aktuális kihívásokra ad az alaptörvény szellemiségével, az európai alapértékekkel és a nemzetközi jog követelményeivel egyaránt összhangban álló válaszokat.
A miniszter közlése szerint a módosítás megerősítené a szuverenitás és az alkotmányos önazonosság védelmét, kimondja, hogy az alkotmányos önazonosság védelmezése az állam alapvető kötelessége; a módosítás rögzíti, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be.
Trócsányi László a külön közigazgatási bíráskodás létrehozását a többi között azzal indokolta, hogy a közigazgatási perekben a felek nem egyenrangúak, és ez aktívabb bírói fellépését kíván, illetve az eljárás lefolytatása olyan szakismeretet is feltételez, amely jellemzően a közigazgatásban szerezhető meg.
A módosítással az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében - jelezte.

Fidesz: az Országgyűlésnek kötelessége az alkotmány módosítása

Kocsis Máté, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a 2016-os kvótanépszavazás és az áprilisi országgyűlési választás után az Országgyűlésnek nyilvánvaló kötelezettségévé vált az alkotmánymódosítás.
Magyarország védelme, az ország kultúrájának megőrzése, a keresztény kultúra megerősítése, jövőnk biztonságának szavatolása olyan kötelesség, amelyet a választók a kormánypártokra róttak, és amiből politikai vitát sem illő csinálni - fogalmazott a frakcióvezető, hangsúlyozva: az alkotmányos identitás, a nemzeti önazonosság védelmére irányuló javaslat a választók felhatalmazásán nyugszik.
A több területet is érintő alaptörvény-módosítási javaslatról szólva kifejtette: létezik egy olyan alkotmányos minimum, amelyet az Európai Unió jogrendje sem írhat felül, létezik a szuverenitásnak az a része, amelyet Magyarország nem adhat fel.
Az alaptörvény ki fogja mondani, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - a csoportos kiutasítás tilalmát is rögzítik -, ahogyan azt is, hogy nem kaphat menedéket az, aki biztonságos országon keresztül érkezett - ismertette Kocsis Máté.
A módosítás további pontjai közül kitért a közigazgatási felsőbíróság felállítására, üdvözölve, hogy visszaállítják a bírósági rendszer történeti alapjait, külföldi példákra hivatkozva pedig megjegyezte, nem tekinthető extrémnek, hogy az alaptörvény rendezi a közigazgatási bírósági szervezeti rendszer kereteit.
A magánszféra védelmére vonatkozó új passzusról a fideszes vezérszónok kiemelte: a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének és otthonának sérelmével.
A frakcióvezető reméli, az ellenzék is tiszteletben tartja majd a választók döntését, és nem fordítanak hátat sokmillió magyar ember akaratának.

Jobbik: a kormány célja nem a konszenzuskeresés 

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint a kormányoldal célja nem a konszenzus megteremtése, hanem, hogy a következő választásokon lehessen mutogatni: ki, mit nem támogatott. 
Kijelentette: az elmúlt évek bevándorlással kapcsolatos retorikája nem volt keresztényi. Feltette a kérést: miért nem szerepel már a javaslatban a civil szervezetek regisztrációja, átvilágítások, illetékfizetés külföldi támogatások esetén? Úgy fogalmazott: az előterjesztés "elvesztette Soros jellegét", és felvetette annak lehetőségét, hogy ez az európai néppárti kritika miatt van. 
A valóság és az írott szabályok köszönőviszonyban sincsenek egymással - jelentette ki, rámutatva: a javaslat szerint nem adható státusz annak, aki biztonságos országból érkezett, ez pedig azt jelenti, hogy egyetlen bevándorló sem jöhet az országba, aki nem repülővel érkezett. 
Az említett mondat azt vonná maga után, hogy Magyarországra nem vonatkozik a Genfi egyezmény, vagyis a bevándorló gyermekeket sem vagyunk köteles befogadni. 
Frakciótársa, Gyöngyösi Márton kifogásolta, hogy a Fidesz a kampányidőszakot választotta az előterjesztés első változatának beterjesztését, és azt mondta: a kormányoldal ezzel gyűlöletkampányt teremtett.
Szerinte sikerült Magyarországot teljes mértékben elszigetelni az elmúlt években. 
Jó hírnek nevezte, hogy a törvényjavaslat módosult, azonban fércmunkának nevezte azt. Megismételte pártja álláspontját: se szegény, se gazdag migráns ne telepedhessen le. A Jobbik ugyanakkor a pongyola megfogalmazásokat kijavítaná - mondta. 
Felvetette: a kormánypárt a migráció kérdését nem megoldani akarja, hanem fenntartani, különben nem vétózta volna meg azt az uniós javaslatot, amely kontinentális szinten orvosolta volna a problémát.

A KDNP vezérszónoka szükségesnek ítélte az alaptörvény "karbantartását", az MSZP ugyanakkor normatartalom nélküli kommunikációs lózungnak minősítette az alkotmánymódosítási javaslatot a keddi parlamenti vitában. A DK az európai értékek ellen vívott "kultúrháborús fegyverről" beszélt.

KDNP: szükséges az alaptörvény "karbantartása"

Aradszki András KDNP-s vezérszónok szerint szükség van az alaptörvény "karbantartására", a nemzeti hitvallás első mondatába foglalt indokokkal, célokkal. Szerinte meg kell vizsgálni a nemzeti szuverenitás kereteit, célját, és megmondani, mi nem képezi vita alapját, a jogátadás lehetőségét az uniónak. Hozzátette: a lisszaboni szerződés számos területen ültette át az egységes szavazás lehetőségét többségivé, amellyel szerinte az európai döntéshozók a tagállamok szuverenitását ássák alá.
Úgy vélte: a hetedik alaptörvény-módosítás az ezeréves állam szilárd alapját fogja erősíteni, és erre szükség is van a 21. század kihívásai miatt. Szerinte a módosítás jól szolgálja a magyar nemzet szuverenitását, erősíteni fogja az önazonosságot, biztosítani fogja a helyi népesség és a magyar államrendszer, államstruktúra védelmét is. Ezért a KDNP támogatja a javaslat elfogadását - jelezte.
A KDNP vezérszónoka elmondta: az alaptörvény módosítása a magánélet és a családi élet biztonságát is szolgálja. Hozzátette: ismer olyan politikust, akinek családja hónapokon keresztül képtelen volt normális életet élni, mert lakása közelében tüntettek, zaklatták a családját, kiskorú gyerekeit.
Aradszki András úgy vélte: az idegen népesség betelepítésének és a tömeges kitoloncolásnak az alkotmányos tilalma biztosítja az önazonosság megtartását, és biztosítja a magyar társadalom azon képességét, hogy saját kultúrája, szokásai, hite szerint harmonikusan tudjon élni hazájában. Hozzátette: nem lehet támogatni azokat a folyamatokat, amelyek olyan illegális bevándorlók számára biztosítják a Magyarországon tartózkodást, akik biztonságos országokon jöttek keresztül. Felidézte: a módosítások politikai alapja, hogy a magyar emberek a nemzeti konzultációban és a 2016-os népszavazás során is elsöprő többséggel döntöttek arról, hogy nem kérnek az illegális bevándorlásból.
A közigazgatási bíróság létrehozását indokoltnak minősítette, szerinte ez felgyorsítja az ügyek elbírálását, és biztonságosabbá teszi a jogalkalmazást.

MSZP: normatartalom nélküli kommunikációs lózungokról tárgyal a Ház

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta: az hetedik alaptörvény-módosítás "részben nettó politikai hatalmi számítás végrehajtását szolgálja, részben pedig normatartalom nélküli politikai kommunikációs lózungokat rejt".

Úgy vélte: a módosítás a jogellenes bevándorlás megakadályozására teljesen alkalmatlan, ellenben a magyar embereket évszázadok alatt, véres küzdelmekben kiharcolt jogaiktól fosztja meg, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, illetve a bírói függetlenség tekintetében is.
Felidézte az eddigi hat alkotmánymódosítást, amelyek szerinte mind a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálták. Szerinte a hetedik módosítás nem tudja akadályát képezni a kötelező menekültkvótának, míg a biztonságos harmadik országból érkezők visszautasítására a hatályos törvények és az uniós jog lehetőséget ad most is, ahogy a jogellenes bevándorlás megakadályozására, a közrend és az államhatár védelmére is.
Bírálta, hogy a kormány az otthon nyugalmára való hivatkozással akarja korlátozni a gyülekezési jogot. Szerinte a tervezett szabályozás azt jelenti, hogy lakott területen nem lehet majd tüntetést tartani, "csak Ópusztaszeren vagy a Hortobágyon", de "azt is a csak csendben".
Harangozó Tamás szerint a közigazgatási bírósági szervezetrendszer fejlesztése nem ördögtől való gondolat, azonban itt nem erről van szó, hanem arról, hogy a kormánytöbbség a Kúria közigazgatási ügyszakos bíráin akar bosszút állni, hogy megszabadulhasson a szakmailag autonóm bíráktól.

DK: az alkotmánymódosítás "az európai értékek ellen vívott kultúrháború fegyvere"

Arató Gergely, a DK vezérszónoka szerint az alkotmánymódosítási javaslat aktuális politikai érdekeket szolgál, nem alkalmas az érdemi alkotmányozásra, csak "az európai értékek ellen vívott kultúrháború fegyvere".
A politikus azt mondta, a tervezett szabályok jogi értelemben semmilyen újdonságot nem jelentenek, hiszen az uniós tagállamok jelenleg is csak olyan mértékben mondanak le a szabadságukról, amennyire az általuk elfogadott szerződések kötelezővé teszik.
A DK álláspontja szerint az alaptörvénynek egyenlő jogokat kell biztosítania a keresztény, a nem keresztény és a nem vallásos polgároknak egyaránt. Az alkotmányos identitás szíve-lelke az egyenlő jogok közös védelme - fogalmazott, hozzátéve: a DK jelző nélküli demokráciát akar.
Úgy összegzett, az alkotmánymódosítás csak arra szolgál, hogy újabb ideológiai háborút lehessen indítani az EU ellen.
Menekültügyben azt az álláspontot hangoztatta, amely szerint a menedékjog biztosítása kötelesség. Szerinte azonban a mostani indítvány nem segíti elő a menedékkérelmek gyors, méltányos, hatékony kezelését.
Arató Gergely bírálta a közigazgatási bírósági szervezeti ág létrehozását is, szerinte ugyanis a kormány úgy kér felhatalmazást erre, hogy nem tudni, milyen rendszert akar kiépíteni. Megítélése szerint arról van szó, hogy a kormánytöbbség bosszút akar állni a Kúrián, mert neki kedvezőtlen döntéseket mert hozni. A közigazgatási bíróságokon nem lehet majd méltányos ítéletekre számítani - mondta.
Kritizálta a magánszféra védelmére hivatkozó módosítási részt is, mert így - mondta - bármilyen tüntetés betiltható lesz.

Az expozé és a vezérszónoki felszólalások elhangzása után elnapolták az alaptörvény hetedik módosításának vitáját kedden az Országgyűlésben, az általános vita a nap végén folytatódik.

LMP: az alkotmánymódosítási javaslat nem a megoldást célozza

Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka arról beszélt, az alaptörvény-módosítási javaslattal a kormány a kommunikációs hadjáratát akarja folytatni, az előterjesztés nem a megoldást célozza, a kabinet csak gyűlöletpropagandát folytat.
Pedig a migrációs krízisről és annak okairól szólni kell - folytatta -, elemezni kell a problémák gyökerét. Szerinte a fő ok a globális egyensúlytalanságokban keresendő, a centrumországok ugyanis kizsákmányolják a periférián lévőket. Ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy a magyar kormány is támogatja a szabadkereskedelem rendszerét.
Keresztes László Lóránt szerint az EU nem tudta kezelni a migráció problémáját, sok az álszent megközelítés az unióban, pedig egy évtizedekig fennálló válságra kell felkészülni.
Az LMP álláspontja szerint ez a globális krízis egy negatív jelenség, rendkívül sok a probléma az integráció területén, kulturális konfliktusok adódnak. A bevándorláspolitikát nemzeti hatáskörben kell tartani, az LMP semmiféle felülről nyitott kvótát nem támogat, az EU külső határait meg kell védeni, és azt kell célul tűzni, hogy mindenki a szülőföldjén tudjon boldogulni - fejtette ki.
A gyülekezési joggal kapcsolatban tervezett passzust a politikus úgy értékelte: a kormány azért illesztette a javaslatba, hogy az ellenzék biztosan ne szavazza meg az indítványt. Ugyanis egy olyan gumiszabályról van szó - mondta -, amely alapján előállhat egy olyan helyzet, hogy lakott területen nem lehet majd tüntetést tartani.
Az alkotmánymódosítási javaslatot az LMP nem támogatja - közölte Keresztes László Lóránt.

Párbeszéd: értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan a módosítás

Szabó Tímea (Párbeszéd) értelmezhetetlennek és alkalmazhatatlannak nevezte az alaptörvény hetedik módosítását. A javaslat egy jó része csak "politikai lózung", hogy eltereljék a figyelmet az ország valós problémáiról, az egészségügy szétveréséről, az évek óta nem emelkedő nyugdíjakról vagy a katasztrofális demográfiai mutatókról.
Eddig sem lehetett idegen népeket betelepíteni Magyarországra és a magyar közjog eddig sem ismerte el az uniós jog elsőbbségét - hangsúlyozta. Azon véleményének is hangot adott, hogy ez a rendelkezés a kötelező betelepítési kvóta megakadályozására sem alkalmas. A rendőrség feladatainak a határvédelemmel való kibővítéséről azt mondta, azzal kellene foglalkozni inkább, hogy megbecsüljék a rendőrök munkáját, biztosítsák számukra megfelelő körülményeket.
Szabó Tímea szerint a gyülekezési joggal kapcsolatos módosítás nem oldja meg a problémát, nem felel meg az egyértelműség követelményének. Azzal egyetértenek, hogy éjszaka a kertvárosban ne lehessen "bömbizni", de lehet-e a Parlamenttel szemben lévő Alkotmány utcában tüntetni, ahol szintén vannak magánlakások? - vetette fel. 
A törvényjavaslat "legaljasabb részének" az önálló közigazgatási bíráskodás létrehozását nevezte. Szerinte annak egyértelműen az a célja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök beváltja március 15-i "fenyegetéseit", jogi és politikai elégtételt vesz ellenségein.
Le akarnak számolni a bíróságokkal. Orbán Viktor egyszerűen Észak-Koreát akar csinálni Magyarországból - hangoztatta Szabó Tímea.
Azt monda, ha módosítani akarják "a vattacukor-alaptörvényt", akkor írják bele a többi között a lakhatáshoz való jogot, illetve azt, minden magyar embernek ingyen hozzá kell jutnia a megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta, a javaslat tárgyalása még kedden délután folytatódik.

A Stop Soros törvénycsomag tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. A kormányoldal az előterjesztés szükségességét és egyértelműségét hangsúlyozta, míg a Jobbik vezérszónoka épp ennek ellenkezőjéről beszélt.

Kontrát: legyen büntethető, ha valaki illegális migrációt szervez!

A Stop Soros törvénycsomag lényege, hogy büntethető legyen, ha valaki illegális migrációt szervez, vagy ennek érdekében a magyar törvények kijátszására buzdít - mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára expozéjában.
Az államtitkár expozéjában kifejtette: ma azért támadják Magyarországot és annak kormányát, mert az a Soros-terv útjában áll, amelynek végrehajtása "egyre sürgősebb ellenfeleinknek". Az elkövetkező időszakban meg kell küzdeni a Brüsszel által tervezett kötelező kvótákkal, és azzal is számolni kell, hogy milliók készülnek Európába vándorolni Afrikából és a Közel-Keletről.
Meg kell védeni Magyarországot, a keresztény kultúrát az illegális migrációtól - jelentette ki Kontrát Károly. Kiemelte: a kormány által felépített műszaki, valamint élőerős és jogi határzár eddig megvédte Magyarországot, de a jövőben ennél is több védelem kell.

Fidesz: a demokrácia, a keresztény kultúra is veszélyben van 

Kósa Lajos (Fidesz) szerint a demokrácia, a szabadság, az egyenjogúság, a keresztény kultúra által közvetített értékvilág mind-mind veszélyeztetve van, amikor milliószámra özönlenek Európába lényegében ellenőrizetlenül olyan emberek, akik nem üldöztetés elől menekülnek, csupán jobb életre vágynak. 
"Magyarország nekünk fontos igazán, nekünk kell megvédenünk" - hangsúlyozta, rámutatva, az unió egyes fórumain nem fogalmazódnak meg az álláspontok ilyen egyértelműen. 
Emlékeztetett arra az uniós véleményre, amely szerint "perverz koalíció jött létre az embercsempészek és az NGO-k között" - a civil szervezetek segítik az embercsempészeket -, és leszögezte: a csomag ezt a jelenséget üldözi. 
Az illegális határátlépést nem szabad segíteni, aki ezt valósítja meg, azt a rendőrség a bűnüldözés erejével is arra kell, hogy szorítsa, hogy tevékenységét abbahagyja - hangoztatta.
Hozzátette: az unió országainak jelentős részében hasonlóan léptek, mert mindeni érezte, hogy az Európát fenyegető áradat magától nem áll le. 
Közölte azt is: Magyarországon a joggal súlyosan visszaélő tömegek haladtak át, arról pedig az NGO-k világosítják fel a tömegeket, hogyan lehet tudatosan hazudni a hatóságoknak. Utóbbiak sokszor komoly munkát fektetnek abba, hogy a nem együttműködőkről kiderítse személyazonosságukat és azt, mi is velük a valós helyzet.  
Kósa Lajos távlatos megoldásnak azt nevezte, hogy a segítséget oda vigyék, ahol arra szükség van. 

Jobbik: nem látszik, milyen pluszt ad a javaslat 

Mirkóczki Ádám (Jobbik) arra kérdezett rá, hogyan érkeztek az országba azok a menekültek, akik kedvező elbírálásban részesültek, mert szerinte mindegyikük biztonságos országon keresztül közelítette meg Magyarországot. Emlékeztetett: erre a már eddig létező szabályok alapján sem lett volna lehetőség. Megismételte korábbi álláspontját, miszerint a valóság és a magyar jogszabályok köszönőviszonyban sincsenek egymással. 
Hangsúlyozta: konstruktívan állnak ahhoz, hogy Magyarország biztonságos legyen, ezért számos előterjesztést eddig is támogatott a Jobbik. Szerinte azonban most is olyan elnagyolt megfogalmazások vannak a javaslatban, amelyekről nem látható, hogyan fognak működni a gyakorlatban. Pontosításokat javasolt, mondván, jó szándékú szervezetek, akár a Katolikus Karitász vagy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is büntethető lenne. 
Mit tekintünk bevándorlást szervezőnek? Mi a szervezés? - szerinte ez sincs egyértelműen kifejtve, nem világos például az, hol a határ a törvényes és a törvénytelen között. Példaként hozta azt a helyzetet, ha valaki felvesz egy stoppost. 
Kijelentette: a javaslatban nem látszik az a plusz, amely szigort hozna az eddigi jogszabályokhoz képest. 

KDNP: Európa közös érdeke a bevándorlás megakadályozása 

Aradszki András (KDNP) Európa közös érdekének nevezte az illegális bevándorlás megakadályozását, kijelentette ugyanakkor, hogy az unió nem volt felkészülve ilyen nagy számú migráns érkezésére.  
Számunkra a magyar polgárok védelme a cél, ezt kell még hatékonyabban képviselni - hangsúlyozta. 
Hozzátette: a javaslatnak az is az indoka, hogy kiderült, az illegális bevándorlás nem szervezetlen, nem spontán jelenség. Egyes szervezetek képesek több százezer embert eljuttatni egy olyan államtól, ahol létüket nem fenyegeti veszély. A módszerek, struktúrák, anyagi eszközök, tevékenységek egyre követhetőbbé váltak, a kormánynak pedig erre reagálnia kell. 
Az illegális bevándorlás forrása a terrorizmusnak - mutatott rá. A javaslat hatékonyan, világosan és egyértelmű szabályok mellett tudja szankcionálni az illegális bevándorlás elősegítését - tette hozzá.

A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a Stop Soros törvénycsomag tárgyalása az Országgyűlésben kedden. Az ellenzéki felszólalók egyaránt bírálták az indítványt.

MSZP: ez egy Btk.-módosítás

Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka azt mondta, hogy a törvénycsomag jelen formájában nem más, mint egy Btk.-módosítás. A rendőrségnek most is feladata a közrendvédelem és a határ biztosítása, a biztonságos harmadik országból érkezők elől pedig most is meg lehet tagadni menekültügyi eljárást - emelte ki.
A jogellenes bevándorlás elősegítése az embercsempészet enyhébb megítélését jelenti és miközben ennek a résznek a célja támogatható, az indítványt a jelenleginél sokkal szabatosabban kell majd megfogalmazni - jelentette ki.
A politikus határbiztosítási távoltartást elfogadhatatlannak, a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek és a vasfüggöny korszakát idézőnek nevezte.
A vezérszónok végül arról beszélt, hogy az MSZP sem a határkerítés lebontását, sem semmilyen kötelező betelepítési kvótát nem támogat.

DK: jogellenesen akarnak fellépni a magyar állampolgárok ellen

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka azt mondta, hogy a törvény jogellenesen akar fellépni a magyar állampolgárok, az európai és magyar értékek ellen.
Aki háború elől menekül és el kell hagynia a hazáját, azon nem a nemzetközi előírások miatt kell segíteni, hanem azért, mert "normálisak vagyunk, mert emberek vagyunk" - fogalmazott a DK alelnöke. A "mocskos goebbelsi propagandáról" beszélő képviselő szerint a kormány az elmúlt években úgy mutatta be a menekülteket, mintha azok nem is lennének emberek.
A kormánypártok "embertelenné tették az országot", mert minden rendelkezésükre álló médiafelületen azt hirdették, hogy gyűlölni normális - folytatta felszólalását.
A vezérszónok kijelentette, hogy a mostani javaslat teljes mértékben szembemegy Európával. A migráció kérdése az egész világot érinti, ezt a globális problémát nem képes egy ország egyedül megoldani, ehhez közös európai megoldásra van szükség - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az EU-Afrika csúcs zárónyilatkozata nagy lépést tett volna az illegális migráció felszámolásának érdekében, de annak elfogadását éppen Magyarország akadályozta meg. A politikus ezt úgy értékelte, hogy a kormányzat érdekelt a migrációban. Nincs olyan európai hivatal, vagy szervezet, amelyik arra kötelezné Magyarországot, hogy menekülteket fogadjanak be - tette hozzá.

LMP: összetákolt és gyenge javaslat

Demeter Márta, az LMP vezérszónoka elöljáróban nyomatékosította, hogy a bevándorlás-politikának nemzeti hatáskörben kell maradnia és minden államnak joga van eldönteni, hogy kiket fogad be. Emellett az is alapvető fontosságú, hogy Magyarország biztonságát érdemben garantálják - tette hozzá.
A mostani javaslat összetákolt és gyenge, ami nem garantálja Magyarország biztonságát - bírálta az indítványt a képviselő. A legfontosabb lépés az Európai Unió külső határainak megerősítése - szögezte le a politikus. Ehhez kapcsolódva megkérdezte, hogy a magyar kormány támogatja - e az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) megerősítését.
Az EU-t arra is képessé kell tenni, hogy aktívan tudjon fellépni a határain kívül is - vetette fel Demeter Márta. Javaslatként említett például egy, a balkáni országokkal közös előrejelző rendszer kialakítását.
A Btk.-ban már most is létezik az embercsempészet és a jogellenes tartózkodás tényállása, ezek pedig elegendőek az illegális migráció elleni fellépéshez - közölte a vezérszónok, aki bírálta, hogy az indítvány tele van gumijogszabályokkal.

Párbeszéd: a javaslat nem fogja megoldani az illegális bevándorlás problémáját

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, hogy a javaslat nem fogja megoldani az illegális bevándorlás problémáját.
Az indítvány egy szemfényvesztés, amivel megint átverik az embereket - fogalmazott. A javaslat neve "Stop Soros", de ez a szövegben egyetlen egyszer nem szerepel - hangsúlyozta, hozzátéve, méltatlan, hogy a kormánypártok "a harmincas éveket idéző módon" riogatnak egy idős emberrel. Az indítványt nem "Stop Sorosnak", hanem a legális segítségnyújtást börtönnel fenyegető, szívtelen, embertelen törvényjavaslatnak kellene nevezni - fogalmazott.
Az indítvány tartalmilag is elfogadhatatlan, mert nem erősíti meg a határokat, nem javítja a határvédelmet, nem bünteti szigorúbban az embercsempészetet, miközben alapvető jogi követelményeknek sem felel meg - érvelt a frakcióvezető.
A törvénynek az a célja, hogy eltereljék a figyelmet a valós problémákról, folytassák a megfélemlítő, gyűlöletkeltő politikát és egy öncenzúrát vezessenek be a civil szervezeteknél - közölte Szabó Tímea. Aki börtönnel fenyeget ártatlan, segítséget nyújtó embereket, az nem méltó arra, hogy képviselő legyen - összegezte véleményét.

Képviselői felszólalásokkal folytatódott majd zárult a Stop Soros törvénycsomag tárgyalása az Országgyűlésben kedden. 

Bősz Anett: a gyűlölet helyett válasszuk Európát

Bősz Anett (független) az Orbán Viktor által hirdetett régi vágású kereszténydemokrácia érvényesülését kérte számon az indítványon, amely szerinte nélkülözi a kereszténység legfőbb parancsát, a felebaráti szeretetet.
Önök bűnözőkként tekintenek azokra, akik emberségesen bánnak felebarátaikkal - mondta a törvénycsomag támogatóiról, reményét fejezve ki, hogy a kirekesztő nacionalizmus, a bezárkózás és a gyűlöletkeltés helyett ők is Európát és az Európai Uniót választják.
Mint mondta, nem csupán emberiességi, elvi és szakmai alapon utasítják el "a kormány civileket megbélyegző, keleti autoriter rendszereket idéző" tervezetét, hanem azért is, mert az szembemegy az alapvető európai értékekkel, az alapvető emberi jogokkal és a demokratikus értékekkel.

Jobbik: zárják le végleg a kötvényprogramot!

A jobbikkos Z. Kárpát Dániel azt kérdezte, hajlandó-e a kormány végleg lezárni "a magyar történelem egyik legnagyobb betelepítési programját", amelynek lebonyolítói "Magyarországot egyértelmű veszélybe sodorták".
A bevándorlás szervezésének minden formáját elutasítva megjegyezte, letelepedési kötvény vásárlásával több tízezren jutottak el a magyar állampolgárság előszobájáig.
Azt kérdezte, hogyan állhat elő a kormány "a kellő komolysággal" a bevándorlás szervezését korlátozó csomaggal, miközben ezeken a kötvényeken a magyar adófizetők 17 milliárd forintot veszítettek, míg a közvetítő cégek 150 milliárdot meghaladó nyereségre tettek szert.

Fidesz: ez válasz a minket veszélyeztető folyamatokra

Bajkai István (Fidesz) arról beszélt: a javaslat válasz a világban zajló folyamatra, amely "mindannyiunk létét veszélyezteti", védve a határbiztonságot és a schengeni rendszert, fellépve a szabályokat kijátszani akarók ellen.
Amikor az ország és magyarságunk megmaradásáról van szó, nem lehetünk eléggé óvatosak, és ha kell, nem lehetünk eléggé szigorúak - fogalmazott, azt hangsúlyozva: a körülöttünk lévő világ nem pusztán biztonságpolitikai szempontból válik mind veszélyesebbé, kiszámíthatatlanabbá.
Mint mondta, ellenőrizhetetlenül működő, a nemzetállamokat meghaladandó akadálynak tekintő erők akarják Európát, benne Magyarországot is megváltoztatni, ennek végkifejlete pedig "létünk, kultúránk leromlása és végleges elsüllyedése".
Pontosan tudjuk: az egyes nemzetállamok képességeit is meghaladó erők működnek az európai nemzetekkel szemben, akiknek útjában áll a hosszú évszázadok alatt, súlyos véráldozatok, nehéz történelmi tapasztalatok és kompromisszum árán kivívott békés kereszténység és annak mindent átható kultúrája, az abból kisarjadó, keresztényalapú politikai gondolkodás és világszemlélet - fogalmazott.
A kormánypárti politikus feltette a kérdést: Európa gyengesége lehet-e az oka annak, hogy Soros György és társai nem a világban dúló háborúk okait akarják megszüntetni, hanem Európába akarnak betelepíteni onnan érkezőket.

Jobbik: felesleges a törvénymódosítás

Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint a törvényjavaslat kapcsán az első kérdés, "ez most minek"? Ennek a javaslatnak sem a Stop Soroshoz, sem a migrációhoz nincs köze, és ahhoz sem, hogy meg szeretnék védeni az embereket. 
Magyarországon a szabály- és intézményrendszerben nem hiányzik semmi ahhoz, hogy az országot megvédjék a migránsoktól - tette hozzá. 
Nincs egyetlen magyar ember, képviselő aki nem akarná az országot azoktól megvédeni, akiknek nincs itt helyük, a migrációt el kell utasítani - hangoztatta. 
Az ellenzéki képviselő szerint silány, értelmezhetetlen szabályokat hoztak be, amit a bírók nem tudnak majd értelmezni, alkalmazni. 
Szerinte kommunikációs trükk ez egész módosítás, és nem több. 

Zárszó

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára zárszavában visszautasította a jobbikos képviselő és több társa megjegyzését, hogy silány, rossz minőségű a javaslat. Mint mondta, a BM munkatársai, Felkai László közigazgatási államtitkár vezetésével, a legjobb tudásuk szerint készítették a javaslatot Magyarország védelmében. Ezek a megállapítások megalapozatlanok, semmi nem támasztja azokat alá - jelentette ki. Visszautasította azt a kijelentést is, hogy "goebbelsi propagandát" valósítanak meg. Hozzátette: azért nyújtották be, mert a kormány célja, hogy megvédjék Magyarországot és a magyar embereket.
A korábbi változtatások szükségesek voltak, a biztonság olyan kérdés, amelyért holnap és holnapután még többet kell tenni - jegyezte meg a parlamenti államtitkár. 
Hangsúlyozta: akiket nem üldöznek, azoknak a menekültügyi kérelmét nem fogják támogatni. Azokat akarják szankcionálni, akik olyanoknak nyújtanának segítséget, akik nem voltak veszélyben. Egy a célja a javaslatnak, az illegális bevándorlás megállítása - rögzítette. 
Nem három rendőrt küldtek Macedóniába, hanem majdnem 700 vett részt a misszióban - reagált egy másik felvetésre. Hozzátette: ez kifejezi a szándékukat, hogy segíteni akarnak, szolidárisak. Kitért arra is, hogy határozottan fellépnek az embercsempészek ellen, a javaslattal azok ellen is fel lehet lépni, akik "odaszállítják" a migránsokat a határra. 
Azt kérte a képviselőktől, ha vannak javaslataik, azt módosítók formájában nyújtsák be.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta. (MTI)