Ez a por a Naprendszer valaha ismert legősibb és szénben leggazdagabb anyagához tartozik, amely születése óta alig változott – írják a szakértők a Royal Astronomical Society Monthly Notices című havilapjában.

A Rosetta űrszonda COSIMA műszere 2014 augusztusától 2016 szeptemberéig vizsgálta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko, avagy Csuri üstököst. A tudósok jelenlegi kutatásukban, amelyhez többek között a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS) is csatlakozott, minden eddiginél részletesebben elemezték azt, milyen kémiai elemeket tartalmaz az üstökösből származó por.

Amikor egy üstökös erősen elliptikus pályáján haladva megközelíti a Napot, aktívvá válik: fagyott gázai elpárolognak, és magukkal rántják az apró porszemcséket a világűrbe. Ezeknek a szemcséknek a begyűjtése és vizsgálata lehetőséget teremt arra, hogy elemezzék azt az “építőanyagot”, amely magát az üstököst alkotja. Ez egyelőre csak nagyon kevés missziónak sikerült.

A Rosetta kutatói különböző méretű porrészecskéket gyűjtöttek be és elemeztek egy nagyjából két éves periódus alatt. A több mint 3500 részecske között a legkisebb mindössze 0,01 milliméteres átmérőjű, a legnagyobb egy milliméteres. A tanulmány elkészítéséhez a kutatók 30 porszemcse elemzését készítették el. A különböző méretű minták a Rosetta-misszió különböző szakaszaiból származnak.

Forrás:  ESA/Rosetta/NAVCAM CC BY-SA IGO 3.0

“Elemzésünk szerint mindegyik porszemcse összetétele nagyon hasonló” – mondta Martin Hilchenbach, a COSIMA-csoport vezetője. A kutatók következtetése szerint az üstökös pora ugyanolyan összetevőkből áll, mint a magja. A tanulmány szerint az összetevők élén a szerves molekulák állnak, ezek felelősek a szilárd anyag súlyának mintegy 45 százalékáért.

Forrás: ESA/Rosetta/NAVCAM CC BY-SA IGO 3.0

“Az üstökös így a Naprendszer szénben leggazdagabb ismert objektumai közé tartozik” – mondta Oliver Stenzel, az MPS munkatársa, a COSIMA-csapat tagja. A teljes súly másik részét, 55 százalékát ásványi anyagok, többnyire szilikátok alkotják. Meglepő módon szinte kizárólag olyan ásványok, amelyekből hiányzik a víz alkotóelem.

“Természetesen a 67P/Csurjumov-Geraszimenko tartalmaz vizet, mint minden más üstökös is. De mivel az üstökösök szinte minden idejüket a Naprendszer jeges peremén töltik, szinte mindig le vannak fagyva, a fagyott víz pedig nem tud kölcsönhatásra lépni az ásványokkal” – fejtette ki Hilchenbach.

Forrás: ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team

ESA, MPS, MTI / erdekesvilag.hu