Természetesen neki erről teljesen más a véleménye, hogy is lehetne ez másképp? A Magyar Hírlapnak adott interjújában nem kellett különösebben mélyre ásnunk ahhoz, hogy igazi gyöngyszemekre bukkanjunk. Szili nem hazudtolta meg magát, csak annyit ismételt el, amit bármelyik Orbán-beszédből ki lehet ollózni.
Az önállóság amúgy sem jellemző a Fideszen belül. Sőt még a felületes szemlélőnek is feltűnhet, hogy az egész párt úgy működik, mint egy pókháló, amelynek közepéről a potrohos rettenet, Orbán idegesen rángatja a szálakat.
– Mit szólt a Fidesz–KDNP kétharmados győzelméhez?
– Őszintén szólva nem lepett meg. Korábban a környezetemben többször beszéltem arról, hogy szerintem a vidék Magyarországa dönti majd el a választást, és ez így is történt. A társadalom bölcsen döntött, hiszen a biztonságra, a nemzeti érdekek szem előtt tartására szavazott a kozmopolita, a globális érdekeket kiszolgáló felfogás helyett.
Tökéletes mintabeszéd, hogy mindeközben a hamis nacionalizmus mögé bújva éhen döglik a fél ország, kit érdekel?
Ezek után sem tért el a kötelező kánontól, rúgott jó nagyokat pártjába, mert szerinte az „kipiszkálta a saját Botka Lászlóját és helyette egy idegenlégióst hozott Karácsony Gergely személyében.”
Persze, hogy csípte a csőrét ez a csere, bár nem teljesen világos, hogy miért lepődött meg ezen, Botka László, akit egyébként Orbán Viktor maga nevezett méltó kihívójának, zárt ülésen fogadta a miniszterelnököt és ezt követen mindent elkövetett egy esetleges összefogás megakadályozására.
Meglepetést mégis egy későbbi megjegyzése okozhatott az olvasóknak, amikor az ellenzék vélt és valós hibáiról beszélt. Figyelem dobpergés:
– Elsőként végre fel kellene mutatniuk egy karakteres politikai attitűdöt, ma ugyanis egyedül a DK-nál látható jól az, hogy mit akar. Gyurcsány Ferenc pártjának még a se hús, se hal LMP-nél is nagyobb frakciója lett a Parlamentben.
Hogy ezért a Fidesz berkein belül meglehetősen szokatlan, mondhatni hízelgő hangnemért a DK-val szemben milyen fejmosásra számíthat, nem tudjuk.
Ugyanakkor rossz nyelvek szerint szappannal mossák ki majd a száját rituális kereteken belül.
Milyen kár hogy e rossz – egyesek szerint ipari köszörűn élesre fent – nyelv e sorok írójának szájában van.