Tegnap este megbeszéltem magammal, hogy – bár semmi kedvem nincs hozzá – a közvetlen érintettség okán egyet alszom a megrökönyödésre, és ma reggel beleállok Pataky Attilába. Nem úgy, ahogy ő belém és sokan másokba, hanem lehetőleg a megértő értelem hangján megérdeklődöm tőle, mégis mi volt a célja ezzel?
Az utóbbi hónapokban gyengélkedik az Apple árfolyama, de ebben leginkább az a meglepő, hogy a cég értékeltsége közben igen alacsony, vagyis a papír olcsónak tűnik, miközben más cégek papírjait sokkal drágábban is boldogan vásárolják.
Bomba sztorival jött ki a The Information, kiderül belőle például, hogy megint a felhasználók tudta nélkül végzett velük kísérleteket a Facebook, és az is, hogy milyen terveik vannak, ha nyílt háború törne ki a Google-lel.
A párizsi terrortámadás után alig pár órával új funkció jelent meg a Facebookon. Rengeteg felhasználó váltott francia zászlós képre. Megjelent az ellentábor is orosz, szíriai, török színekkel. Kinek van igaza? Szolidaritás vagy képmutatás a lobogó a profilképen?
Régen minden egyszerűbb volt: a feljelentő levél az feljelentő levél volt, borítékban, megcímezve, a fontos részeknél színes ceruzával vagy tollal aláhúzogálva. De milyen egy feljelentő olvasói levél, ráadásul egy internetes témában írott példány ma, a XXI. század második évtizedében?
Somogyi Mária álmában sem gondolta volna, hogy miután megoszt egy cikket a tatai önkormányzat ingatlangazdálkodásáról, 10 ezer forintos sérelemdíjat és 75 ezer forintnyi illetéket és perköltséget fizettetnek vele. A TASZ nemcsak jogi úton nyújt segítséget, közösségi finanszírozással pénzt is gyűjtenek neki. PolitiKuss kampányával áll ki a TASZ a politikusok kritizálásának joga mellett.
Megsértette a tatai önkormányzat jó hírnévhez fűződő jogát, ezért tízezer forint sérelemdíjat kell fizetnie annak a nőnek, aki megosztott egy Facebook-posztot arról, hogy a tatai hivatalnokok nem megfelelően gazdálkodnak a városi ingatlanokkal.
Azoknak a gyerekképeknek a fele köt ki pedofil honlapokon, amelyeket a szülők raknak fel valamilyen közösségi médiára vagy családi blogra - derült ki az ausztrál kormány gyermekek internetes biztonságáért felelős biztosai által végzett kutatásból.
Ismét elővette a digitális globálcégek megadóztatásának ötletét a miniszterelnök. Van olyan olvasata is az elképzelésnek, hogy a nemzeti konzultációra hivatkozva Orbán felmelegíti az internetadó – egyszer már elvetélt – ötletét oly módon, hogy végül is az internetes portálokat vagy a felhasználókat találja meg, pedig a Google-t és a Facebookot vette célba.
