Szeret fogadni? Nézze meg ezt a sportfogadás weboldalt!
Egyre több ágazatban kap szerepet a mesterséges intelligencia a legnagyobb kihívások megoldásában, de vajon az éghajlatváltozással kapcsolatos problémáink megértésében és megoldásában is segítségünkre lehetnek-e majd a gépek?
Az északi sarkkörön túl elterülő jéggel borított régió az elmúlt időkben radikális változásokon ment keresztül, a legújabb tanulmány szerint már új klíma jött létre ebben a térségben, a jövőben pedig sokkal súlyosabb következményei lehetnek az ott tapasztalható olvadásnak.
Amennyiben nem csökken érdemben az emberiség által kibocsátott széndioxid-kibocsátás, akkor már 2100-ra jelentős mértékben emelkedhet a világ tengereinek a szintje, ami számos települést tenne lakhatatlanná, áll egy nemzetközi kutatócsoport csütörtökön megjelent cikkében.
A vállalat a 2030-ig tartó évtizedben 50%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 100%-ban megújuló erőforrásokra alapuló villamosáramra áll át gyártóegységeiben. A természetre alapozó klímamegoldásokkal kiegyenlíthetővé válik a következő évtized vállalati működéséből fennmaradó üvegházhatású gázok kibocsátása.
Hatszázmilliárd tonna jeget veszített Grönland a 2019-es északi-sarki rendkívüli nyári melegben, kutatók szerint ez a mennyiség elegendő arra, hogy globálisan 2,2 milliméterrel növelje a tengerszintet két hónapon belül.
Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei a feljegyzések 1880-as kezdete óta. Globálisan nézve pedig a második legmelegebb februárját élte meg a világ 2020-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint.
Az eddig becsültnél nagyobb mértékben, már ebben az évszázadban megemelheti a tengerszintet az antarktiszi jégolvadás. Egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya szerint az évszázad végéig csupán ez a tényező 58 centiméterrel növelheti meg a vízszintet.
A szintetikus úton előállított kerozin már nem új felfedezés a nap alatt, de amennyiben megújuló energia segítségével vízből és a levegőben található szén-dioxidból állítanánk elő, akkor lényegében karbonsemlegessé válhatna a repülés. - írja a Portfolio