Az Európai Unió belügyminiszterei várhatóan pénteken meg fognak állapodni arról, hogy szigorítják az útlevél-ellenőrzést a schengeni övezet külső határán a párizsi terrorista merényletek miatt. Ugyanakkor nyilvánosságra került egy másik tervezet is, amely egy Schengenen belüli "mini-Schengenre" tesz javaslatot.
Megindította csütörtökön a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) a Paks II. beruházásnál elmarad közbeszerzési eljárás hiánya miatt. Szakértők szerint a jelenlegi konstrukcióban nem folytatható a projekt. Lázár János csúsztatásokkal tűzdelt utóvédharcot folytatott csütörtöki sajtótájékoztatóján és kijelentette, a kormány kész bíróságra vinni az ügyet.
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar kormány nem hivatalosan értesült arról, hogy az Európai Bizottság a paksi beruházással kapcsolatos közbeszerzések leállítását fogja kezdeményezni. A miniszter fiókjában van egy levél ezzel kapcsolatban.
A Mezort Zrt. megdöbbenve és értetlenül fogadta, hogy nem magyar állampolgárságú földművesek is részt vehetnek a hétfőn kezdődő földárveréseken, írja közleményében a cég igazgatóságának elnöke, Simicska Lajos üzlettársa, Nyerges Zsolt.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Facebookon éppen a párizsi merényleteket megelőzően arról posztolt, hogy 2016-ban biztonsági szempontból Európában és Magyarországon a menekült-migráns kérdés kezelése lesz az egyik legkomolyabb kihívás.
Korábban kész tényként kezelték, hogy a pápa 2016-ban Magyarországra jön, de egyre gyanúsabb, hogy a látogatás elmarad, és még csak nem is a magyar kormány politikája miatt, ahogy korábban rebesgették. Veres András és Erdő Péter a közelmúltban újra meghívta az egyházfőt, de ő nem válaszolt sem igennel, sem nemmel. A Nol forrásai szerint komoly formában eleve nem szerepelt a terveiben, hogy idelátogasson.
Egymást jelentgetik fel a magyarok az Európai Uniónál, miután a húsipari cégek trükkös megmentését többen tiltott állami támogatásnak tartják. Az önkormányzatok bevonásával végrehajtott mentőakciók nyomán a cégek sok korábbi hitelezője bottal ütheti a pénze nyomát.
Az Egyesült Államok és Európa valójában még mindig a 2007-2009-es pénzügyi és gazdasági válság mocsarával küszködik, és egyelőre nem látni, mikor hagyhatja hátra végleg ezt a korszakot. Egy elveszett évtized elé nézünk, és magyarok azok között vannak, akik igazán rosszul járnak.
Több tízezer gazdasági társaságot alapítanak évente Magyarországon a hazai vállalkozók, ám ezek csaknem negyven százaléka kérészéletűnek bizonyul, és csak minden huszadik produkál elfogadható eredményeket öt év alatt – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből. Szűkebb értelemben minden háromszázadik vállalkozás tekinthető igazi startupnak.
EF English Profiency Index hetven nem angol anyanyelvű országban a lakosság angol tudásának szintjét méri. A legfrissebb, 2015-ös adatok szerint Románia a tizenhatodik helyen szerepel, ám Magyarország a tavalyi ragsorhoz képest négy helyet csúszva csupán a huszonegyedik helyen áll. A listát nem meglepő módon a skandinávok vezetik.
A 46 európai civil szervezetet tömörítő Eurodad a napokban készítette el Az adóelkerülés ötven árnyalata című jelentését (a jelentés egyelőre angol nyelven érhető el). A jelentés az eleve hírhedt Luxemburg mellett például olyan országokat marasztal el, mint Németország, ahol átláthatatlan tulajdonosi viszonyok jellemzik a társaságokat.
Az biztos, hogy a gázközbeszerzések nagy részét az állami Főgáz viszi el, de az árakat inkább a többiek nyomják le. Az állam ugyanakkor az elmúlt években kistafírozott egy magántulajdonban lévő versenytársat is a Főgáznak: a MET Magyarország ugyancsak jól szerepel a közbeszerzési pályázatokon. Kérdés, akkor is jó üzlet lesz-e a közszféra, ha beindul a nem lakossági rezsicsökkentés.
A gazdaság teljesítményéhez képest az Európai Unióban Magyarország veti ki a harmadik legtöbb termelési és importadót, csak Svédországban és Horvátországban sanyargatják jobban a vállalatokat.
Magyarország várhatóan nem fogja ellenezni Nagy-Britannia uniós reformelképzeléseit, ha azok nem követelik meg az EU alapszerződésének módosítását. Ugyanakkor vannak olyan kérdések, például a szolgáltatások piacának szabadabbá tétele, amelyben éles nézeteltérés alakulhat ki London és Budapest között.
