Befejezte a termelést Békéscsabán egy nagy múltra visszatekintő bútoripari szövetkezet. A Beol.hu információi szerint az alkalmazottak járandóságát nem fizették ki teljes mértékben. A vezetés szerint azért szűnnek meg, nincs kinek dolgozni, a megrendelő visszamondta az igényléseket.
A Magyar Államkincstár (MÁK) állításai ellenére továbbra is problémák vannak a közszféra bérkifizetéseivel. A hiányos kifizetések mellett túlfizetés is előfordul, ráadásul a dolgozók sem bérjegyzéket, sem tájékoztatást nem kapnak - hangzott el a Munkástanácsok Országos Szövetsége rendezvényén.
A magyarok túlnyomó többsége bármikor külföldre költözne, és akár tíz évnél is tovább maradna, ha felajánlanának neki egy állást. Az egészségügyből legtöbben Németországba költöznének, míg az informatikusok és a szolgáltatási szektorban dolgozók körében Kanada is népszerű - derül ki egy új kutatásból.
A jó képességű fiatalok ne rossz diplomáért, hanem jó szakmáért küzdjenek az iskolapadokban – hangoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn, A munkaerőpiac fejlesztési lehetőségei Székesfehérváron címmel rendezett szakmai konferencián.
Világszerte egyre képzettebbé válik a munkaerő, de a magasabb fokú végzettség megszerzésének a lehetősége globálisan nem hoz alacsonyabb munkanélküliségi rátát - olvasható a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb jelentésében.
A turizmus-vendéglátásban a felsőfokú végzettséget igénylő munkaköröknél csak kevésbé érezhető a szakemberhiány, hiszen ezekbe a pozíciókba jellemzően a gyakornoki programokban részt vevő, jól teljesítő frissdiplomásokat veszik fel a cégek.
A befektetők érzik a magyarországi agyelszívás hatását, azaz a képzett emberek kivándorlását Nyugat-Európába - derül ki a Reuters riportjából. Egyre kevésbé találnak megfelelő munkaerőt, miközben a valós munkanélküliségi ráta még mindig két számjegyű.
Lassan hivatalosan is munkaerőhiány van Magyarországon, egyre több állás marad betöltetlenül a takarítótól a szoftverfejlesztőig. De hogyan van hiány munkásból, ha van egy csomó munkanélküli? Miért mennek el a dolgozók Németországba, és Győrbe meg Nyíregyházára miért nem? Mit lehetne csinálni, hogy be lehessen tölteni az állásokat?
A jelenlegi, munkaerőhiány szülte bérfeszültség feloldásához szükséges a hazai adó-, és járulékkörnyezet megváltoztatása - ezt immár nem csak a szakszervezetek, hanem prominens vállalkozói érdekképviseletek is hangoztatják. A minimálbér-emelés mértékéről azonban még nincs egyetértés.
Végre vannak adatok a menekültek korbeli és képzettségbeli összetételéről, a németek 400 ezer személyt interjúvoltak meg, 70 százalékuk fiatal vagy gyerek. Óriási előnyt jelenthetnének a munkaerő-hiánnyal küzdő német gazdaság számára, csakhogy a legtöbbjüknek vagy képzettsége nincsen, vagy bizonyítványa. „Nem a holnap dolgozói, hanem a holnaputáné” – tartják