Nem vitás, hogy az óceán „forgalmas" egy hely, egyetlen milliliter vízben akár 10 millió vírus is rejtőzhet. Kutatók egy csoportja most egy olyan víruscsaládra akadt, amely idáig ismeretlen volt az emberiség számára. Az újonnan talált vírusokat övező rejtélyt csak fokozza, hogy normál laboratóriumi tesztekkel nem mutathatók ki, így az is lehet, hogy akár az óceánokon kívül is jelen lehetnek, sőt, talán még bennünk is megtalálhatók .

– írta a kiadott sajtóközleményben Martin Polz, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) környezeti mikrobiológusa. - írja az Origo.hu

Polz és munkatársai a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetemmel karöltve vizsgálták három hónapon át Massachusetts partvidékét, ahonnan vízmintákat nyertek. Ebben egészen meglepő felépítésű vírusokat találtak.

Farkos és farkatlan vírusok

Földünkön a legelterjedtebb vírusok közé tartoznak az úgynevezett duplaszálú DNS-el rendelkezők (dsDNS). Ezeknek a „farokkal" felvértezett változatait soroljuk a Caudovirales rendbe. Vannak azonban olyan dsDNS vírusok, amiknek nincs ilyen „farokrésze", ezeket a tudomány nem igazán ismeri, mivel a hagyományosan alkalmazott vírusdetektáló tesztekkel nem könnyen mutathatók ki.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy örökké láthatatlanok maradnak. Az új kutatás során a tudósoknak sikerült inkubálniuk farok nélküli vírusokat és szekvenálni az örökítőanyagukat.

A Vibrionaceae családba tartozó baktériumokat megfertőző 200 vírustörzs közül 18 tartozott a farok nélküli dsDNS-el rendelkező vírusok új családjába.

Egyszerű, de nagyon hatékony gyilkológépek

Az új család elnevezése Autolykiviridae, amelyet a görög mitológia egyik ismert alakja, Autolykos ihletett. Hermész fia csalóként és tolvajként vált hírhedtté, akit ugyanolyan nehéz volt „elkapni", mint a most felfedezett vírusokat. Azonban most megtört a jég, és az új víruscsoport lehetővé teheti a vírusok evolúciójának alaposabb megismerését. A farok nélküli vírusok egy olyan ősi vonal képviselőinek tűnnek, amelyeket speciális kapszidtípus jellemez. A kapszid egy olyan fehérjetok, ami a vírus örökítőanyagát öleli körül.

Az új víruscsalád genomja a farokkal rendelkezőkhöz viszonyítva meglehetősen rövid, alig 10 000 bázisból tevődik össze, míg a rokonoké általában 40 000 – 50 000 bázisból.

Szintén lényeges különbség, hogy míg a legtöbb bakteriofág (baktériumokat fertőző vírus) csak egy vagy két baktériumtípust képes megfertőzni, addig a farok nélküli vírusok akár több tucat baktériumfajt megölhetnek. Valószínű tehát, hogy igen fontos szerepet játszhatnak az óceánok baktériumközösségeinek szabályozásában.

Ami még meglepőbb, hogy a kísérletben szereplő 300 különböző Vibrionaceae törzs 40 százalékát pont az újonnan talált vírusok pusztították el, annak ellenére, hogy az izolált vírusok közösségének csupán 10 százalékát alkották. Ez a rendkívüli hatékonyság ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy kizárólag az óceánon belül érvényesül.

Nem tudni, van-e egyáltalán hatása a víruscsaládnak a bennünk lakó mikroorganizmusokra

Mivel a komplett vírusgenom a kutatók kezébe került, megvizsgálták, hogy a rendelkezésre álló DNS-adatbázisuk tartalmaz-e az Autolykiviridae csoportéra emlékeztető örökítőanyagot. Mint kiderült igen, olyan szekvenciákba futottak bele a szakemberek, amelyeket az emberi mikrobiomban (az emberben élő mikroorganizmusok közössége) is kimutattak. A különös vírusok tehát valószínűleg jelen lehetnek bennünk, az viszont nem ismert, hogy milyen hatással vannak a bélrendszerben élő baktériumokra és ezáltal egészségünkre.

Az eredményeket a Nature legújabb számában közölték.

Forrás: Science Alert / origo.hu