A kisebbségeket érintő problémák „listájára” a magyar fél a restitúciós kérdéseket, a stadionokban hallható gyűlöletbeszédet, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium és a magyar orvosképzés és a jelképhasználat ügyét tüntette fel – mondta el Kalmár Ferenc Magyarország miniszteri különmegbízottja, a bizottság magyar társelnöke.

Újságírói kérdésre Kalmár elmondta: az 1996-ban aláírt magyar-román alapszerződés szerint a nemzeti kisebbségek problémáinak megoldására létrehozandó, szakértőkből, az illetékes minisztériumok képviselőiből álló vegyes bizottságnak évente legalább egyszer össze kell ülnie, hogy megoldásokat javasoljon a felmerülő gondokra. Az utolsó ülés jegyzőkönyvét 2009-ben írták alá. A 2011-ben tartott nyolcadik bizottsági ülésszak jegyzőkönyvét a magyar fél már nem volt hajlandó aláírni, mivel 18, általa felvetett kérdést a testület nem tárgyalt meg.

Ugyanitt kiderült: a kisebbségek helyzetéről folytatandó államközi párbeszéd intézményes keretének újraindításáról tavaly állapodott meg a két külügyminiszter, Bogdan Aurescu és Szijjártó Péter.

Kalmár Ferenc hétfőn a kisebbségi vegyes bizottság jelenlegi román társelnökével, Daniela Gitman államtitkárral találkozott, hogy előkészítsék a mintegy harminctagú testület jövő tavasszal tartandó plenáris ülését. A román fél egy új jegyzőkönyv-struktúrára tett javaslatot, ezért Kalmár Ferenc szerint a magyar félnek először meg kell vizsgálnia, hogy azok a problémák, amelyek a romániai magyar közösséget feszítik, beleférnek-e a román fél által javasolt új (az identitás-megőrzést szolgáló intézkedésekre összpontosító) struktúrába, és szükség esetén kiegészítést javasoljon tárgyalópartnerének.

Arra a kérdésre, hogy mit várnak a több mint tízéves szünet után újrainduló párbeszédtől, amelynek a 18 megoldatlan ügy „történelmi örökségére” és sok azóta felmerült problémára kell választ találnia, a miniszteri különmegbízott annyit mondott: a párbeszédet mindenképp fenn kell tartani, és mindig a megegyezés reményével kell tárgyalóasztalhoz ülni. (Transtelex)