Négy halálesetből három azonban megelőzhető lenne, ha évente fejenként csak 2 dollárnyi (560 forint) összeget költenének az országok olyan egyszerű dolgokra, mint a kézmosás vagy a szükségtelen antibiotikum-felírás megállítása - áll az elemzésben.

A becslések szerint Dél-Európa országaiban a legnagyobb a kockázat: Olaszország, Görögország és Portugália lesz az élen az OECD-országok között a fertőzések okozta halálozási arányok toplistáján.

A modern orvoslás egyik legnagyobb fenyegetésével szembe lehetne szállni a jobb higiénia előmozdításával, az antibiotikumok indokolatlan felírásának befejezésével, a betegek gyorstesztelésével, hogy eldöntsék, baktérium- vagy vírusfertőzés miatt fordultak-e orvoshoz, a gyógyszerfelírás késleltetésével, valamint tömegtájékoztatási kampányokkal.

Akár egy éven belül is kifizetődnének egy-egy átfogó egészségügyi intézkedéscsomag befektetései, hosszú távon pedig évente 4,8 milliárd dollárt lehetne megtakarítani a jelentés szerint.

Az összes vizsgált országban átlagosan 17 százalék volt az antibiotikumrezisztens fertőzések aránya 2015-ben, de jelentős különbségek mutatkoztak az egyes országok között. Törökországban, Koreában és Görögországban hétszer akkora az arány (nagyjából 35 százalék), mint Írországban, Hollandiában és Norvégiában, ahol a legalacsonyabb (5 százalék) a ráta. Magyarországon 22,2 százalékot mértek.

Az alacsony és közepes jövedelmű országokban már most magas az arány, és a becslések alapján növekedni is fog. Brazíliában, Indonéziában a fertőzések 40-60 százaléka már most rezisztens. Ezekben az országokban a fertőzésekkel összefüggő halálozási arány növekedése 4-7-szer akkora lehet 2050-ig, mint az OECD-országoké.

Noha a rezisztens fertőzések átlagos növekedése lassulni látszik, a jelentés szerint komoly okok vannak az aggodalomra. Az OECD-országokban az úgynevezett második és harmadik vonalbeli, tehát a legfejlettebb és a leghatásosabb antibiotikumoknak is ellenálló fertőzések aránya 2030-ra 70 százalékkal növekedhet az előrejelzések szerint a 2005-ös arányhoz képest.

Leginkább az egyévesnél fiatalabb gyerekek és a hetvenévesnél idősebbek vannak kitéve az antibiotikumoknak ellenálló fertőzéseknek, amelyek a férfiaknál nagyobb eséllyel alakulnak ki, mint a nőknél.

(MTI)