A szakemberek Marokkó délkeleti részén fedeztek fel megkövesedett Spinosaurus-farokcsontokat, amelyek elemzése segít jobban megismerni a leghosszabb testű húsevő dinoszaurusz külsejét, életmódját és képességeit - írják a Nature-ben megjelent tanulmányban.

A Detroit Mercy Egyetem paleontológusa, a tanulmányt vezető Nizar Ibrahim szerint a kréta időszakban élt Spinosaurus nagyon specializált farokkal rendelkezett.

A kutatók műanyagból megformázták az állat rugalmas, evező-szerű farkát, majd a modellt egy úszó roboteszközre erősítették.

A kísérletből kiderült, hogy a Spinosaurus a krokodilhoz hasonlóan ide-oda tudta mozgatni a farkát oldalsó irányba, olyan tolóerőt generálva, amellyel könnyedén üldözőbe tudta venni a kiszemelt zsákmányt.

Mindez azt jelenti, hogy a Spinosaurus félig vízi életmódot folytatott és nem csupán begázolt időről-időre a folyókba, hogy megvárja, amíg a halak elúsznak mellette. Valószínűleg nagy testű halakkal táplálkozott.

"Ez a felfedezés megdönti azokat a több évtizedes elképzeléseket, hogy a nem-madár dinoszauruszok élettere a szárazföldre korlátozódott" - mondta Stephanie Pierce, a Harvard Egyetem munkatársa, a tanulmány társ-szerzője. Hozzátette: "úgy véljük, hogy ez a mostani felfedezés forradalmasítja a dinoszauruszok biológiájával kapcsolatos ismereteinket".

A mai Észak-Afrika területén élt Spinosaurus testhossza akár a 15 métert, súlya a hét tonnát is elérte. Nevének jelentése "tüskésgyík", egyedi "tüskéi" a csigolyák hosszú nyúlványai. Ezek több mint másfél méter hosszúra nőttek és feltehetőleg bőr fedte, illetve kötötte össze őket.

A Spinosaurus képes volt mozogni a szárazföldön és ott rakta a tojásait, ugyanakkor valószínűleg négy lábon járt és nem kettőn, mint más húsevő dinoszauruszok.

David Martill, a Portsmouth-i Egyetem őslénykutatója szerint azonban a Spinosaurus olyan sok tekintetben alkalmazkodott a vízi életmódhoz, például a csontsűrűsége és farkának alakja tekintetében, hogy legalább annyira vízi állat lehetett, mint ma a nílusi krokodil. (MTI) / infostart.hu