Végérvényesen átírta a történelmet, amikor csaknem 66 millió évvel ezelőtt a Földbe csapódott. A 14 km átmérőjű aszteroida, amely Mexikóban kivájta a Chicxulub-krátert, egy 170 kilométer átmérőjű és néhol csaknem 20 kilométer mély képződményt hagyott maga után. Jóllehet, ennél nagyobb becsapódásoknak is vannak nyomai másutt, az időbeli egybeesés miatt sok tudós már régóta úgy gondolja, hogy ez volt a dinoszauruszok kihalásának fő oka.
Negyedórán belül végzett a dinoszauruszokkal a 66 millió évvel ezelőtti aszteroida-becsapódás. Amerikai kutatók készítettek tanulmányt arról, milyen események történtek a becsapódást követő órákban több ezer kilométeres körzetben.
Egy nemzetközi kutatókból álló csapat, melynek magyar résztvevője, Prondvai Edina, az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport, illetve a Genti Egyetem Gerincesek Evolúciós Morfológiája Kutatócsoport tagjaként vett részt a kutatásban, részletes vizsgálatoknak vetette alá a legősibb tojáshéjak szerkezetét.
Egy 127 millió évvel ezelőtt kikelt madárfióka megkövesedett maradványait azonosították a kutatók, akik szerint a parányi teremtmény a primitív madarak egy csoportjába tartozott és annak idején a dinoszauruszokkal osztozott a bolygón.
