Választásos autokrácia - ez lett Magyarországból
A Biden-kormányzat döntése, hogy kizárja Magyarországot és Törökországot a II. Demokrácia-csúcsról, szakadást okozott az Egyesült Államok és két NATO-szövetségese között, és ez árnyékot vethet a rendezvényre, amelynek éppen az a célja, hogy bemutassa a világ demokráciáinak erős voltát.
A két ország távoltartásával Washington egyben rávilágított arra is, hogy a feszültségek vannak az Ukrajnát Oroszországgal szemben támogató nyugati szövetségben.
A döntés emellett olyan pozícióba állítja a Biden elnök vezette Amerikát, mintha a világ demokráciai klubjának az ajtónállója lenne – írta a Newsweek. Az amerikai kormány vezető tisztségviselői igyekeztek kevéssé jelentős színben feltüntetni a két ország kizárását. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta: „NATO-szövetségesek, és továbbra is együttműködünk velük nagyon sok kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésben. Ugyanakkor elkötelezettek vagyunk a demokratikus intézmények, az emberi jogok, a jogállamiság és a sajtószabadság támogatásában”.
Más tisztségviselők arra mutattak rá, hogy a két ország másodszori távoltartása - már a 2021-ben tartott első konferencián sem vehettek részt -, azzal a kockázattal jár, hogy felbosszantja az Oroszország és a Nyugat közé szorult Budapestet és Ankarát. Törökország diplomáciai híddá vált a Nyugat, és az Ukrajna elleni támadás nyomán nemzetközi páriává vált Putyin között. Erdogan elnök legtöbb nyugati kollégájával ellentétben fenntartotta a közvetlen kapcsolatot Putyinnal a háború kitörése óta is - hívta fel a figyelmet a szerző, és erre példákat is sorolt. Tény, hogy Törökországot bírálatok érik a demokrácia visszacsúszása, az alapvető és emberi jogok helyzete miatt.
Magyarországgal szemben is súlyos aggályok merültek fel Orbán Viktor hatalomra jutása óta. Orbán a legrégebben hivatalban lévő miniszterelnök az EU-ban, és hatalomra kerülése óta jelentős alkotmánymódosításokat vezetett be a hatalma bebetonozása érdekében, és tavaly az Európai Parlament kinyilvánította, hogy Magyarország „választásos autokráciává” lett. Orbán nem hajlandó katonai támogatást nyújtani Ukrajnának, és ellenzi az EU Kijev segítésére irányuló több intézkedését. Magyarország egyben az egyike azon három közép-európai országnak, amely kivételt kapott az EU orosz kőolaj importálására vonatkozó embargó alól, és az ország az orosz földgázra is támaszkodik, ezért szoros energia-kapcsolatokat tart fenn Moszkvával az Egyesült Államok és szövetségesei által Oroszország ellen meghirdetett szankciók ellenére is.
A Newsweek kérte Ankara és Budapest reagálását a meghívás elmaradására, de választ egyik országból sem kapott. A cikk emlékeztetett rá, hogy Magyarország dühösen reagált, amikor nem hívták meg a 2021-ben tartott első Demokrácia-csúcsra, és felszólította az Európai Uniót, hogy emiatt ne vegyen részt a rendezvényen.
Idén az előző csúcshoz képest további nyolc országot is meghívtak: Hondurast, Elefántcsontpartot, Gambiát, Mauritániát, Bosznia-Hercegovinát és Liechtensteint. Ezt Kirby szóvivő azzal indokolta, hogy ezek az államok „egyértelmű politikai akaratot mutattak arra, hogy elősegítsék a csúcs témáit”. (Hírklikk)