Váratlan dolog derült ki az influenzaoltásról
Hiába az ingyenesség és a jó tanács, a magyarok fele kérhet csak influenzaoltást ebben a szezonban.
A koronavírus-járvány árnyékában sem nő ugrásszerűen az igény a szezonális influenza elleni védőoltásra Magyarországon. Noha a szakértők egyértelműen ajánlják, csak a felnőtt lakosság alig újabb ötöde (19 százalék) oltatná be magát influenza ellen a Covid-19 miatt, így azokkal együtt, akik eddig is rendszeresen vakcinával védekeztek, a lakosság fele kaphat influenzaoltást ebben a szezonban - derül ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss, reprezentatív közvélemény-kutatásból.
A védőoltással megelőzhető megbetegedések közül az influenza váltja ki a legtöbb vitát világszerte, s ugyan az ellene alkalmazott vakcina nem tartozik a leghatékonyabb védőoltások közé, mégis számos előnyt tulajdonítanak neki: leginkább az influenza súlyos, akár halálos kimenetelhez vezető szövődményeinek kialakulásától védi a rizikócsoportokat a tapasztalatok szerint.
Magyarországon az Eurostat adatai szerint 2018-ban a 65 év felettiek - e korosztályban EU-szerte javasolt a védekezés - kevesebb mint negyede oltatta be magát influenza ellen, ami a nyolcadik legalacsonyabb érték az EU-ban és a legkevesebb a régióban. Itthon 60 év fölött és a krónikus betegeknek, összesen mintegy 3,5-4 millió embernek jár ingyen az oltás, ám nagyjából csak minden ötödik ember adatta be magának. A központilag rendelt 1,3 millió adag ingyenes oltásból jellemzően 700-800 ezer adagot használnak fel.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és vezető szakmai szervezetek szerint most, a koronavírus-járvány idején minden eddiginél fontosabb az influenza elleni oltás beadatása, leginkább azért, mert a kevesebb influenzás beteg kisebb terhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek, emellett a védettség segíti a két, hasonló tünetegyüttessel járó betegség elkülönítését. Ha az orvosok kizárhatják az influenzát a tünetek vizsgálatánál, akkor gyorsabban állapíthatják meg a betegség valódi okát - hangsúlyozta a napokban Szlávik János infektológus főorvos.
A szezonális influenzavírus egyes években képes a lakosság akár 20 százalékát is megfertőzni, évente átlagosan 650 ezer ember haláláért felelős világszerte, amelyből az európai régióra 70 ezer haláleset jut.
Miben hasonlít az influenza és SARS-Cov-2?
Bár virológiai szempontból két különböző víruscsalád tagjáról beszélünk, funkcionális szempontból sok a hasonlóság. Mindkét vírus cseppfertőzéssel, közeli kontaktus és kontaminált felületek révén terjed. Így azok a mára jól ismert légúti higiénés szabályok (maszkviselés, távolságtartás, kézhigiénia), melyeket a koronavírus-járvány kapcsán széleskörűen bevezettek, mindkét megbetegedés ellen alkalmas járványügyi intézkedések - hívták fel a figyelmet az MTA honlapján megjelent cikkükben Kemenesi Gábor és Jakab Ferenc virológusok.
Mindkét betegség hasonló tünetegyüttest képes okozni, légúti fertőzésként a tünetmentes manifesztációtól a mérsékelt tünetek megjelenésén át a súlyos lefolyásig. Sajnos az általános légúti tünetek mindkét esetben azonosak, így a diagnosztikai hálózat komoly leterhelését várják a kutatók.
Fontos különbségek
A kórokozók terjedési potenciálját - egy fertőzött hány másik embernek adja át a vírust - jelölő mutató, az R0 reprodukciós ráta a Covid-19 esetében 2 és 2,5 közé tehető, míg a szezonális influenza esetében jóval alacsonyabb érték körüli.
Az influenzavírus által okozott súlyos megbetegedések szempontjából leginkább a gyermekek, az idősek és a terhesek érintettek, míg a Covid-19 esetében az idősek és valamely krónikus vagy lappangó betegségben szenvedők veszélyeztettek fokozottan.
A legsúlyosabb a különbség a halálozási rátát illetően, a Covid-19 miatti halálozás a rendelkezésre álló adatok és a tudomány ismeretei szerint is legalább tízszerese a szezonális influenzáénak.
"A legfontosabb gyakorlati különbséget azonban az, hogy míg az influenza esetén rendelkezésre állnak jól működő megelőzési (vakcina) és terápiás (antivirális szerek) lehetőségek, a Covid-19 esetében jelenleg egyik sincs" - hangsúlyozzák a virológusok.
Nagy kérdés, hogy a koronavírus-járvány árnyékában, amikor az átoltottság jelentősége nő, vajon mekkora lesz az igény az influenza vakcinára.
A Pulzus kutatása szerint a koronavírus-járvány hatására a felnőtt lakosság 19 százaléka oltatja be magát influenza ellen, 30 százalékuk már eddig is rendszeresen vakcinával védekezett. A lakosság másik fele azonban különböző okok miatt tartózkodik az effajta biztonságtól. Minden negyedik válaszoló (26 százalék) azzal indokolta ezt, hogy tart a védőoltásoktól, 23 százalékuk pedig azért nem adatná be magának az influenza elleni vakcinát, mert úgy véli, az úgysem segít a koronavírus-helyzeteken.