Talán nem is lehetett volna jobbkor megszervezni ezt a konferenciát, mint most október közepén, rengeteg az olyan dolog, amiről érdemes beszélni – kezdte nyitóelőadását Varga Mihály a Budapest Economic Forum konferencián.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy abban mindenki egyetértett, hogy a válság után új korszak kezdődött, arról vannak viták, hogy ez az új korszak milyen lesz. Talán abban is egyetértés van, hogy a magyar gazdaságban visszarendeződés indult el. Felfutóban a járvány negyedik hulláma, mely hatásaiban nem lesz összehasonlítható az eddigi hullámokkal. Nagy az átoltottság, egyre kisebb a veszély, de a környező országok adatait látva a veszéllyel folyamatosan számolni kell - hangsúlyozta.

A magyar válságkezelés menetrendjével kapcsolatban Varga kiemelte, hogy 2020 tavaszán azonnali reakciókat kellett a kormánynak megtenni:

• munkahelyek megőrzése, létrehozása,
• kiemelt ágazatok újraindítása,
• támogatott hitelek biztosítása,
• családok és a nyugdíjasok védelme.

A második hullám intézkedéseit három pontban foglalta össze a miniszter: a munkahelyek megvédése, az adórendszer egyszerűsítése, illetve a vállalkozások megerősítése. Ebben az időszakban már arra törekedtek, hogy az azonnali hatásokon túl megpróbáljanak közép- és hosszútávú intézkedéseket is meghozni.

Varga Mihály szerint ma már az újraindításról lehet beszélni, ebben a körben döntött a kormány az 5%-os lakásáfáról, az otthonfelújítási támogatásról, a 13. havi nyugdíjról, a 25 éven aluliak szja-mentességéről, illetve a kamatmentes újraindítási gyorskölcsönről. A második ütemben a felsőoktatás támogatása, illetve a bértámogatások megtartása lesz lényeges, majd a következő ütem már a zöld átmenetről és a digitalizációról szólhat.

Most az egyik kérdés a gazdasággal kapcsolatban, hogy kitart-e az újraindítási lendület. A magyar gazdaság növekedése stabil makrogazdasági alapokon nyugszik. "Lassan el is dől, milyen alakú lesz a válság lefutása, egyértelműen látszik egy V-alak" - emelte ki a pénzügyminiszter.

"A járvány mellett a másik veszélyt az infláció jelenti, kezd visszatérni az az időszak, amikor magasabb az infláció, amivel a hozamok is emelkednek" – mondta Varga. A miniszter szerint a monetáris politika utóbbi fél évben látott változása teljes mértékben megalapozott és időszerű volt. A kérdés most az, hogy az infláció emelkedése mennyire lesz tartós, jól látható az energiaárak emelkedése, ami tovább fűtheti ezt, arra kell felkészülni, hogy nehezebb lesz a korábbi tartományba visszatuszkolni az inflációt.

A kormány arra számít, hogy 2022 elejétől a trend elkezd csökkenni és nyárra normalizálódik a helyzet, jó eséllyel a jövő év végére 3%-ra csökkenhet az infláció. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a költségvetési hiány 2024-re csökkenhet vissza 3%-ra, fontos a fokozatosság ebben. "2008 után megtanultuk, hogy ha túl gyorsan rendezünk vissza, akkor elindítunk egy újabb recessziós hullámot" – emelte ki.

Van egy vitánk az Európai Bizottsággal, ez erősen politikailag motivált vita. A lengyelek és a magyarok esetében rengeteg kérdése van a Bizottságnak, úgyhogy ez a vita tartós lesz - mondta Varga. Szerinte nem volt időnk megvárni a vita lezárását, ezért kellett szeptemberben devizakötvényt kibocsátania az országnak. A miniszter kiemelte: a kormány arra számít, hogy az év vége felé enyhülhet a feszültség és megszülethet a megállapodás Brüsszellel a helyreállítási alap forrásairól. (Portfolio)