Az egyezmény értéke 7,6 milliárd dollárra (mintegy kétezer milliárd forintra) rúg, s jelentős részben a tengerentúli hadiipart gazdagítja.

Ezt követte Trump vendéglátójával, Andrzej Duda köztársasági elnökkel folytatott négyszemközti, majd delegációkkal kibővített megbeszélése, melyen több, kölcsönös megelégedésre szolgáló kijelentés is elhangzott, teljes összhangban a fősodrú amerikai kül- és biztonságpolitikával, messze elkerülve a Trump korábbi imázsát meghatározó, az euroatlanti térben „szentségtörőnek” számító, az oroszokkal még kacérkodó kiszólásokat.

Ilyen volt az amerikai elnök kijelentése arról, az Egyesült Államok

Lengyelországgal együtt választ dolgoz ki Oroszország agresszív és destabilizáló lépéseire.

Ugyancsak az oroszokra gyakorolt nyomás biztos jeleként támogatásáról biztosította a 12 térségi országot tömörítő Három tenger kezdeményezést is, fontosnak tartva ennek legfőbb célját, a gázszállítások diverzifikációját, hogy a térség országai

ne legyenek túszai az egy forrásból származó energiának.

Hogy miért, azt Duda szavai tették egyértelművé, aki kijelentette: Lengyelország rövid időn belül hosszabb távú szerződést köthet amerikai cseppfolyós gáz (LNG) szállítására.

Duda egyfajta stratégiai vízióként, mintegy a Nyugat érdekeit szolgáló projektként azt is felvetette, hogy Lengyelország az Európai Unió kohéziós politikáját az Egyesült Államokkal együttműködve akarja megvalósítani.

Ez lefordítva azt jelenti, hogy a kelet-közép-európai infrastrukturális fejlesztések, az úgynevezett északkeleti tengely kiépítésének ilyen aspektusa is van: az Oroszország elleni katonai fellépés tekintetében nem mindegy például, hogy az erőket észak–déli irányban milyen gyorsan lehet mozgatni a szárazföldön, úton és vasúton.

A lengyel elnök az infrastruktúra és az energetika kérdését a nap folyamán később össze is kötötte. A Három tenger kezdeményezés államfőinek találkozóján – melyen Magyarországot Áder János képviselte – kijelentette: Lengyelország az ország északnyugati határától egészen a horvátországi Krk szigetéig húzódó, egységes gázfolyosó létrehozását szeretné elérni.

Az amerikaiak azzal, hogy az LNG-marketingbe bedobták Trumpot is, egy rövid távú célt is meg kívánnak valósítani: a tervezett német-orosz Északi Áramlat 2. vezetéket sújtó szankciós kezdeményezés mellé fel kívánják sorakoztatni a keleti szövetségeseiket is.

Ez magyar szempontból is érdekes, mert itt enyhén szólva nincs magyar–lengyel egyetértés, sőt, Szijjártó Péter külügyminiszter nemrégiben a Déli Áramlat projekt felélesztésére tett kísérletről állapodott meg az oroszokkal.

Az államfőkkel folytatott találkozó után következett a csúcspont, Trump látogatásának fő attrakciója, a lelkes lengyel tömeg előtt – a helyszínre a kormányzó Jog és Igazságosság párt autóbuszokkal szállíttatta a szimpátiatüntetőket – elmondott beszéd.

A német megszállás elleni 1944-es varsói felkelésnek emléket állító varsó Krasinski téren, páncélozott üvegkalicka mögül az amerikai elnök a lengyel népet és hősi történelmét állította az egész világ elé példaként, miközben kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Lengyelország „vállvetve kiállnak az 5. cikkely védelmében”, azaz a NATO kollektív védelmi elvét rögzítő elv mellett.

Szerinte ma az az alapvető kérdés, hogy a Nyugatban megvan-e az akarat a megmaradáshoz, hajlandó-e megvédeni magát bármi áron, van-e bátorsága önmaga megvédéséhez. Szintén a konzervatív lengyel hallgatóság fülének szólt az a mondata is, miszerint a társadalmi élet középpontjában a családnak, nem pedig a kormánynak és a bürokráciának kell állnia.

Ismét üzent Moszkvának is, felszólítva Oroszországot, hogy

állítsa le az Ukrajna és más országok destabilizációjára irányuló lépéseket,

valamint

az ellenséges rezsimek, ezen belül Szíria és Irán támogatását.

Ahogyan Lengyelországot soha nem sikerült megtörni, úgy a Nyugat sem engedi meg soha, hogy megtörjék – jelentette ki. – Harcoljunk úgy, ahogy a lengyelek: a családért, a szabadságért, a hazáért, az Istenért

 – fejezte be varsói beszédét Donald Trump.

mno.hu