A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) és a Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség (MGYSZ) szervezeteket szinte mindenki ismeri hazánkban. A címben szereplő sportág einstand az MGYSZ sportágaira vonatkozik. Ugyan még nem sikerült az MNASZ-nek elhappolnia az MGYSZ sportágait, de erősen rajta van. Beavatkozik a számára idegen önálló sportágba, rendezői és versenyengedélyeket ad ki pénzért, szponzori és reklámszerződéseket köt saját hasznára jogtalanul. Háttér segítsége is van a homályos jogértelmezés, az előírt és elvárható intézkedések elmaradása miatt.

Nézzük mi is történt valójában.

Sportágnak nevezzük mindazon sporttevékenységet, melyet a feladatul - célul kitűzött sportteljesítmény elérését azonos játékszabályok, és előírások alapján gyakorolnak. Közérthetőbben, ha több sportnál ugyanazon szabályokat, feltételeket kell teljesíteni a versenyeredmény, sportteljesítmény eléréséhez, akkor azok a sportok egy ugyanazon sportágba tartoznak.

A sporttörvény előírja, hogy egy sportágban csak egy országos sportági szövetség, vagy szakszövetség működhet, ezért nem lehet a jogi környezetet azzal manipulálni, hogy gyűjtőfogalom alá sorolnak különböző, egymástól eltérő játékszabályok alapján gyakorolható sportágakat csak azért, mert azonos sporteszközt vesznek igénybe az adott sportteljesítmény eléréséhez. Ez a fajta megközelítés az egy évtizede megsemmisített 2000. évi CXLV. törvény tartalma alapján még tudott működni, de a 2004-ben hatályba lépett új sporttörvény sportági követelményrendszere ezt a kiskaput teljesen bezárta. Az új sporttörvény alapján minden addigi sportszövetségnek, szakszövetségnek újra kellett alakulnia. Az újraalakulás során alapszabályt kellett módosítani, majd először a sportági szövetségi bejegyzést lehetett megszerezni, három év versenyrendszer üzemeltetés után pedig azok a sportági szövetségek melyek teljesítették a törvényi követelményeket, kérhették az országos sportági szövetségi, vagy szakszövetségi nyilvántartásba vételüket. A sporttörvény szerint az országos sportági szövetségi nyilvántartásba vétel csak akkor kötelező, ha szakszövetségi jogkört kíván gyakorolni a szervezet. Ez a jogkör annyiban más a szakszövetségi jogokat nem gyakorló országos sportági szövetségek jogkörétől, hogy a szakszövetségi jogkör tartalmazza azt a plusz jogot, mely szerint az országos sportági szövetség által hozott rendelkezések mindenkire nézve kötelező érvényűek, nem csak az országos sportági szövetség tagjaira, versenyzőire.

Az MNASZ tekintetében a követelmények teljesítésére nem került sor. Furcsa módon úgy vette országos sportági szövetségként nyilvántartásba a bíróság (feltéve, hogy a végzés nem utólagkerült az iratok közé), hogy működését egy Alkotmányellenesség miatt megszüntetett törvényre alapította, nem lehetett és a mai napig nem lehet megállapítani, hogy milyen sportágat akar üzemeltetni, nem teljesítette a három éves versenyrendszer üzemeltetést sportági szövetségként, valamint a sporttörvényben előírt többi feltétel is mellőzésre került. Érdekes, hogy a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség nem vette észre a jogellenességet.

Az MGYSZ nyilvántartásba vételével kapcsolatban a törvényesség megkérdőjelezhetetlen. E szervezetnél az ügyészség megvizsgálta az alapszabályt. Az MGYSZ betartotta a 3 éves versenyrendszer üzemeltetést, teljesítette a törvényi követelményeket, így megfelel az országos sportági szövetség kritériumainak, ám nem kéri a szakszövetségi jogok nyilvántartásba vételét. Ettől még a sporttörvény biztosítja számára a sportághoz és a versenyrendszerhez, valamint a vagyoni értékű jogokhoz fűződő jogokat.

A sportág einstandjával való próbálkozás az MNASZ részéről az MGYSZ működését követő egy év múlva kezdődött és a mai napig tart. Oka az MGYSZ vezetősége szerint az, hogy az MGYSZ alapszabályba bejegyzett sportágait azért kívánják einstandolni, mert zárt területen, stadion körülmények között gyakorolhatók a sportágak, így tetemes jegybevételre, a magas látogatottság miatt állami támogatásokra, szponzori és reklám szerződésekre tehetnek szert. A sportszervezethez méltatlan magatartás miatt az évek alatt többször törvényességi felülvizsgálatot kért az MGYSZ, de valami oknál fogva a nyilvánvalóan törvénytelen MNASZ alapszabály elkerülte az ügyészség figyelmét. Így az sem szúrt szemet a törvényességi felügyeletet ellátó szervnek, hogy a törvénytelen alapszabály birtokában jutott egy évtizeden át az MNASZ támogatásokhoz, különféle forrásokhoz sok-sok milliós nagyságrendben. A válasziratok szerint semmi olyan adat nincs, ami alapján ügyészi intézkedés lenne szükséges.

Így az MNASZ a továbbiakban is engedélyeket adott ki, bajnokságot írt ki az MGYSZ felügyelete alá tartozó sportágakban, nem zavarta, hogy mindez törvénytelen. Miért is zavarta volna, hiszen az ügyészség mindent rendben talált a házuk táján. Az MGYSZ nem nyugodott bele, hogy einstandolni akarják sportágait, ezért az összes MNASZ iratot kifényképezte a bíróságon, hogy jogainak bizonyítékokkal alátámasztva tudjon érvényt szerezni.

Így derült fény arra, hogy az MNASZ 2012-es alapszabály módosításakor írásos nyoma maradt a törvénytelen működésnek. Ebben az időszakban a trafikmutyiról elhíresült Gyulai Zsolt volt a szervezet elnöke, aki a közgyűlési jegyzőkönyv 40. oldal utolsó bekezdésében egyértelműen nyilatkozik a 2004-óta tartó törvénytelen működésről.

Fény derült több turpisságra is, melyekből azt a logikus következtetést lehet levonni, hogy az MNASZ soha nem volt országos spotági szövetség.

• 2006. április 4-én született bírósági végzés szerint az MNASZ 2005. december 10-től folytat sporttevékenységet, működési céljaként pedig az autó és gokart sportágak népszerűsítését jegyzi be a bíróság. Ebből következően nem lehet valós a 2004-es nyilvántartásba vételi végzés, melyet a keletkezett iratok sorrendje és tartalma is igazol.
• 2014. január 1-i keltezéssel a bíróság hiánypótlásra hívja fel az MNASZ-t. A hiánypótlás tartalma bizonyítja, hogy soha nem volt szakszövetségi jogokkal rendelkező országos sportági szövetségként bejegyezve az MNASZ.
• 2014. január 21-én keletkezett ügyészi irat tanúsága szerint az ügyészség teljes tudatában volt annak, hogy az MNASZ alapszabálya törvénytelen volt, mert nem került módosításra az új sporttörvény szerint.
• 2015. június 29-én kelt ügyészi válaszirat tartalma szerint egy év elteltével a társadalmi szervezetek döntései nem támadhatók, bírósági végzések ügyészi törvényességi ellenőrzési jogkörben nem bírálhatók felül. Arra viszont nem ad választ az ügyészi irat, hogy miért nem kezdeményezte az MNASZ feloszlatását, pedig ehhez a jogorvoslathoz joga van az ügyészségnek, hiszen törvényességi feladatkörében erre kifejezetten kitér a jogszabály.

Mindent egybe vetve megállapítható, hogy az MGYSZ sportágak einstandolása egy természetes dolog a magyar ügyészség számára ahogy az is, hogy a jogszabályok félreértelmezésével, félremagyarázásával „falazzon” egy olyan szervezetnek, amely az elmúlt évtizedben milliárdos közpénzeket kapott.