A váratlan pozsonyi kormányválság közvetlen kiváltó oka kétségtelenül az SNS által vezetett oktatási tárca körüli jókora botrány, ám arra kevesen számítottak, hogy a párt mintegy előre menekülve felmondja a koalíciós együttműködést.

A helyzet meglehetősen furcsa, mert Andrej Danko, az SNS elnöke az együttműködés szabályainak újraírását követeli úgy, hogy közben bejelentette a közös kormányzás felmondását.

A Robert Fico kormányfő vezette szociáldemokrata Smer, a szlovák–magyar Most – Híd és a szélsőségesen nacionalista irányvonalról már régen letérő, ma inkább középre húzó SNS csupán hatfős többséget tud felmutatni a 150 tagú parlamentben, a mostani helyzetben ezért egyáltalán nem zárható ki a koalíció bukása és az előre hozott választások kiírása. 

A koalíció eddig viszonylag jól működött, leszámítva, hogy tavaly tavasszal nem három-, hanem négypárti szövetséggel indult neki legújabb ciklusának Robert Fico. A jobb sorsra érdemes jobbközép Siet’ (Háló) azonban őszre kimúlt, több képviselő a Bugár Béla vezette Híd párthoz menekült, így maradt meg a törékeny egyensúly.

Az utóbbi hónapokban egyre terebélyesedett a nemzetiek által vezetett oktatási tárca körüli botrány, középpontjában Peter Plavcan miniszterrel. A politikusnak 600 millió eurónyi, a tudományos-kutatási területre szánt uniós pályázati pénzzel kellene tudni elszámolnia, ám az összegek a gyanú szerint frissen alakult, ismeretlen cégeknél tűntek el.

A korrupciós botrányban egyre több kedvezményezett cég és pályázatíró, tanácsadó iroda neve bukik ki, érdekes módon jó részük valamilyen módon köthető Plavcanhoz.

Személyéről múlt héten lapunknak a felvidéki politológus, Tokár Géza röviden annyit mondott, Plavcan stróman, akinek viszont nincs túl nagy beágyazottsága pártjában, ezért könnyen meneszthető.

De hogy nem voltak légből kapottak a találgatások, arra az Európai Bizottság is bizonyíték, amely több pályázat felülvizsgálatát rendelte el, és megtiltotta az oktatási tárcának, hogy új szerződéseket írjon alá a támogatásokra jogosultakkal.

Fico viszont annyira nem sejtett semmit az SNS mostani lépéséről, hogy a múlt héten még meg is erősítette pozíciójában a minisztert, hogy a hatalom szavával tompítsa a korrupciót kiáltó sajtó és az ellenzék támadásait. Több probléma is adódik azonban a kialakult helyzetben a kormánypártok számára.

Mint ahogy arra néhány szakértő is rögtön rámutatott, a koalíciós szerződés egyoldalú felmondása már önmagában is problematikus, mert az hosszas jogi vitába torkollhat, az SNS lépésének inkább a politikai következményei lehetnek komolyak.

A Felvidék.ma hírportál idézte az ügyben Grigorij Meseznikov politológust, aki nem tudja elképzelni, hogy Robert Fico és Bugár Béla készek lennének módosítani a koalíciós szerződést. Szerinte Danko amatőr, aki olyan útra lépett, amelyiknek a végét és lépésének a következményeit előre nem lehet látni.

Eduard Barány, az alkotmánybíróság volt alelnöke, a miniszterelnök tanácsadója szerint pedig az, hogy Danko felmondta a koalíciós szerződést, jogilag és formailag semmit nem jelent, a parlamenti erőviszonyok nem alakulnak át.

Ami a Most – Híd etnikai vegyes pártot illeti, Bugár Béláéknak jól jön a politikai vihar, mert a megingó társ mellett a stabilitást, a profizmust tudják képviselni, ráadásul az ő házuk táját körüllengő kisebb botrányokat így el is lehet felejteni, amíg tart a koalíciós perpatvar.

Ők eddig jól jártak azzal, ha rossz híre kelt egy koalíciós társnak, a Háló bukásával az addig általuk vezetett közlekedési tárca élére ők jelölhettek minisztert Érsek Árpád személyében. Azt persze ők sem remélhetik, hogy az oktatási területet a szlovák vezetés magyar kezekbe adja. 

Ficónak mindenesetre nincs túl sok lépési lehetősége, a nyolcpárti parlamentben jelenleg nem találna az SNS helyébe lépő erőt, így házon belül kell megoldani a feszültséget. Annál inkább is, mert egy előre hozott választás nem sokat hozna a konyhára, a legutóbbi felmérés szerint a Smer a jelenlegi 49 helyett 46 képviselőt küldhetne a parlamentbe.

A politikai paletta amúgy nem változna meg nagyon, a SITA hírügynökség által megrendelt augusztus eleji közvélemény-kutatás csupán annyit vetít előre, hogy nem hét-, hanem nyolcpárti lenne a törvényhozás, ahova bekerülnének a kereszténydemokraták is.

mno.hu