​Az egész világ csak úgy hívta, hogy a "szívek kancellárja", mert Willy Brandt, mint a legsikeresebb történelmi szocdem minden progresszív polgár szívéhez utat talált és sokáig ott is élt (persze hátba szúrták)!

Gondolom, hogy a magyar szocik előbb vesztették el a szíveket mintaválasztásokat, igaz őket is hátba szúrták, de ha némi történelmi felelősséget éreznek elődeik és híveik iránt vissza kell találnia magyar szívekhez! Annyian túrnak a sebekben és elemeznek okosan és olyan terméketlenül, hogy új utakra kell törni annak, aki inni, akar a politika elixíréből, a sikerből.

Kegyelmi pillanat kínálkozik,hiszen a szocik fő faragója már nem a nemzetközi erőközpont ásza. A magyarok sokáig a Kádár kor nyugati igényű/sőt még annál is sokszor feljebb/szociális viszonyai közt éltek a létbiztonság a szociális érzékenység a szolidaritás humánus eszméje sugárzotta baloldal munkásságából erre jöttek az "üvöltő" kétezres évek, a népre rászabadították a globalizmus embertelenségét,magára hagyták a nemzetet, elillant a kádári eszményített biztonság sőt dacosan vállalták fel egyesek az egykori "fékezőket" a reformizmus Moszkvának árulkodó ellenségeit!

A felállás szimplára soványodott a Kádár-Németh-Horn vonalat felszámolták, és kissé túl pecken fölvállalták a Rákosi-Biszku-Gyurcsány vezérvonalat!(nem a fiatalítás ásta alá a szoci hívek hitét)!

Igaz még az Economist is a nyugatos Gyurcsányt istenítette a "brezsnyevista" (sic!) Kiss Péter ellenében, pedig az csak a szocdem vonalat vitte volna tovább! Másik igazság hogy ugyanez a lap a 2010-es betli után Európa legostobább "félrekormányzóinak"nevezte egykori kedvenceit!

Mia teendő? Az látszik, hogy bár kissé romosan még megvan a tábor, a szoci párt árvái kínjukban átszavaztak, olyan régi stabil szegfűzászlós erődök mint Dorog vagy Dunaújváros, még ha most úgy is tűnnek hogy behódoltak a "cuki nyilasoknak" ők inkább a tépett és viharvert szegfűs zászló árvái és ha fölszántják értük a vidéket vissza találhatnak! A tengeri háború logikája szerint ha kilövik az anyahajót akkor az árvák arra a hordozóra szállnak le amelyik még úszik és nem süllyedt el! Vissza kell építeni a hordozó felületeket!

Nagy Hűhó van Marx 200 évfordulója körül pedig akik hűek akarnak maradni a reformista, inkább szocdem szellemű múlthoz akkor inkább a "csúcs-szimpatikus" Helmuth Schmidt centenáriumából kell hogy erőt merítsenek! fokozzuk a hatást ilyen lelki erőmű lehet a történelem elmélyült tanulmányozása kiemelten a "Brandt-Krerisky-Palme" sikertrió vagy Helmuth Schmidt személyisége, természetesen nem kell a mások csontját zörgetni! itt is van büszke példa, a reformista múlt tanulságai és eredményei is mert ezek még ott élnek a magyarokban de taszítja őket a gyurcsányisták neorákosista "kénkőszaga"!

Vissza sikerekhez, vissza a szociális érzékenység és szolidaritás humánumához!

Vissza a nép a nemzet szívéhez!

Schlett István