Pintér Sándor kijelentette: ő esküt tett, amelyben az szerepel, hogy az Alaptörvényt betartja, másokkal pedig betartatja. Arra a kérdésre, hogy miért rúgtak ki 13 tanárt, azt felelte: "Nem tehettem mást" - írja a tanácskozásról szóló tudósításában az index.hu.

A portál szerint Pintér Sándor gyökeresen átalakítaná a pedagógusi bérrendszert, mert soknak tartja, hogy 114 bérkategória létezik. A belügyminiszter ehelyett azt szeretné ha a teljesítmény kapna nagyobb szerepet, és csak öt bérsáv lenne, az egyes kategóriákon belül pedig akár 150 ezer forint különbség is lehetne.

A rugalmasság érdekében az óraadói megbízások terén is változások hajtana végre Pintér Sándor.

Lehetséges arányuk egy-egy intézményben harmincról ötven százalékra emelkedne, de többek között a pótlékrendszert is átalakítaná, leegyszerűsítené.

A miniszter előadásában több példát is hozott arra vonatkozóan, hogy a rendőrségen milyen bevált módszerek vannak. Erre viszont a Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja az index.hu-nak csak annyit mondott: kétli, hogy ez lenne a jó irány.

A szakszervezeti vezető szerint a beszédeket alapvetően két nagy csoportra lehet bontani: az iskolák egy része éles kritikát fogalmazott meg, ide sorolta például a Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Madách Imre Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium felszólalóit. Ezzel szemben több kisebb településen működő iskola képviselője arról beszélt, hogy a tankerületi rendszer valójában kifejezetten bevált, azóta ugyanis lehetőségük nyílt épületeik korszerűsítésére, fejlesztésére, míg korábban, az önkormányzat égisze alatt ezekre nem volt lehetőség.

A döntéshozók is a magyar oktatási rendszer pozitívumait ecsetelték. Hajnal Gabriella a Klebelsberg Központ elnöke elsősorban infrastrukturális kérdésekről beszélt, kiemelve, hogy az elmúlt években számos vidéki, már-már szinte romokban álló iskola megújult. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár pedig azt mondta, hogy

az oktatás helyzete „egyáltalán nem olyan rossz”, a nemzetközi felmérések és a statisztikai adatok legalábbis ezt mutatják.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is arról beszélt, hogy a magyar diákok milyen kiváló eredményeket értek el több nemzetközi felmérésen, így nincs is ok szégyenkezésre.

A tanácskozáson azonban csak az intézmények egy része kapott felszólalási lehetőséget és azt is három percben korlátozták a szervezők. Ugyancsak nem kaptak szót a megbeszélésen az érdekvédelmi szervezetek képviselői, bár ők is ott lehettek.

A Belügyminisztérium által szervezett köznevelési konzultációra érkezőket tüntetők, szimpatizánsok is várták a helyszínen, akik többek között azt kiabálták: „Nincs tanár, nincs jövő!”

10%-os pedagógusbéremelést tud megelőlegezni a kormány

Ezt a Belügyminisztérium közleményében tudatta, hozzátéve, hogy amint Magyarország megkapja a várt uniós forrásokat, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbéremelés következhet.
A kormány terve az, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80%-át. Amennyiben megérkeznek az uniós források, 2023-ban a mostani 10%-os béremelés helyett 21%-os, 2024-ben 25%-os, 2025-ben pedig 29-30 %-os lehet a pedagógusbéremelés mértéke. (Infostart)