Bár az Orbán-kormány gyakran hangoztatja az energiatakarékosság fontosságát, szakértők felhívják a figyelmet, hogy kormányzásuk eddigi 12 éve alatt ennek jegyében egyetlen érdemi, vissza nem térítendő, lakossági támogatási programot sem indítottak.

A 2010-es választási győzelmüket követő néhány évben még az azt megelőző, szociálliberális kabinetek alatt megítélt panelszigetelési támogatásokat igyekeztek saját sikerükként felmutatni. 2015-ben, amikor az új uniós költségvetés jegyében az EU mintegy százmilliárd forintos támogatást ígért a magyar lakások leszigetelésére, a kormány az összeget inkább középületek felújítására fordította.

Lázár János akkori kancelláriaminiszter nem tartotta szerencsésnek e célra a lakosságnak „ingyenpénzt osztani”. Bár a 2020-ban elfogadott új energiastratégia előzetes változata még részletes lakásfelújítási útitervet tartalmazott, ez a hivatalos változatból már kikerült. Ez idő alatt a lakosság körében kisebb, legfeljebb néhány milliárd forintos keretű, energetikai pályázatok indultak. Ezek közé tartoztak különböző háztartásigép- és fűtéscsereprogramok, de 2016-tól – néhány távhőmérési támogatás kivételével - ezek is kifutottak. Igaz, a tavaly év végén és idén év elején futó lakossági napelemprogramhoz kapcsoltak egy nyílászáró-szigetelési lehetőséget is. Vonatkozó felvetésekre a kormány például a családi otthonteremtési vagy a lakásfelújítási támogatást említi. Szakértők ugyanakkor ezek kapcsán arra figyelmeztettek, hogy kifejezett energiahatékonysági szemlélet nélkül a beruházás a tulajdonosoknak csalódást és jelentős anyagi többletterheket okozhat, nem számolható el energiahatékonysági intézkedésként, további évtizedekre betonozhat be rossz megoldásokat, sőt akár még növelheti is az energiarendszer terhelését.

Bár az Orbán-kormány váltig tagadta, hogy az energiatakarékosság ügyét a szőnyeg alá söpörnék, a 2021-2022-es választási kampány során, mondhatni, kibújt a szög a zsákból. A Fidesz-propaganda, élén Orbán Viktorral, kampányuk egyik fő elemévé tette Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnökjelölt energiahatékonysággal kapcsolatos – szakmailag átgondolt – megjegyzéseinek elferdítését és kifigurázását. Így neki tulajdonították azt a kijelentést, hogy az emberek mosakodjanak kevesebbet, vagy üljenek át kisebb autóba. Orbán Viktornak az energiahatékonysági felvetések hallatán, saját, a közrádiónak adott nyilatkozata szerint szinte „anyázni” támadt kedve. Egy tavaly év végi sajtótájékoztatón pedig vonatkozó kérdésre úgy nyilatkozott: „Én azt gondoltam, hogy a kormányzás arról szól, hogy jót tegyünk az emberekkel. De az, hogy (…) üljenek kisebb autóba, meg mosakodjanak kevesebbet, (…) az én koordináta-rendszeremben ez nincs (…). Tehát nem értem, mi történik, megmondom őszintén.” Az úgymond „baloldali” energiahatékonysági javaslatokat a különböző médiafelületeken beosztottjai, így az immár rezsikormánybiztossá kinevezett Németh Szilárd vagy épp Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is szapulták. Egész idén július közepéig, amikor a kormány egy „hétpontos energetikai veszélyhelyzeti tervbe” rejtve meghirdette, hogy augusztus 1-től az „átlag feletti” lakossági áram- és gázfogyasztás tarifáját két-, illetve hétszeresére emelik. Azóta már az összes kormány- és párttisztviselő energiatakarékosságra hív. Orbán Viktor egész odáig ment, hogy „aki átlag fölött fogyaszt, keressen annyit, hogy ki tudja fizetni a számlákat”.

A jelek szerint a kabinet egy csapásra a tarifaemelésen keresztüli – amúgy eredendően liberális – energiahatékonyság hívévé vált. Így legutóbb negyedével visszametszették saját intézményeik gázvásárlásait, irodáikban télre legfeljebb 18 Celsius-fokot engedélyezve. Pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nemrég egy kormányinfón maga említette fel azt a tényt, hogy szakszerű felújítással a lakás fogyasztása akár meg is felezhető. Persze azt nem ismerte be, hogy ha az elmúlt évtizedek során, módszeresen leszigetelték volna a hazai épületeket-lakásokat, akkor most talán egyáltalán nem kellene tartanunk Moszkva gázstopjától. Mindazonáltal az érdemi energiahatékonysági támogatások ügyéhez a kabinet változatlanul félszívvel áll. Lapunk július végi kérdésére Gulyás Gergely elismerte, hogy dolgoznak ilyen programokon. Ugyanakkor konkrétumként eddig csak egy splitklíma- és egy kamattámogatás lehetőségét vetette fel. A háztartási gépek cseréjét pedig szerinte „a piac megoldja”. A téma kapcsán visszatérően hangsúlyozta, hogy az átlagfogyasztás alatti, rezsicsökkentett tarifán keresztül számításai szerint az állam jelenleg minden háztartást havi 150 ezer forinttal támogat. Igaz, "az észszerűség keretein belüli" fogyasztásra is felhívott. A kormány legalább 30 százalékos energiamegtakarítást célzó, átfogó épületfelújítási támogatási programot tervez a lakosság és a cégek számára – jelentette be a Pénzcentrum tudósítása szerint a Magyar Energiahatékonysági Intézet szerdai, Kiút a rezsiválságból: vágyak és lehetőségek elnevezésű konferenciáján Horváth Viktor, a Technológiai és Ipari Minisztérium illetékes főosztályvezetője. (Népszava)