h i r d e t é s

2017 az építőipar éve volt

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

2017 az építőipar éve volt

2018. január 19. - 10:32

4 ezer új céggel, 6 éves cégalapítás rekorddal zárt az építőipar 2017-ben.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

„Tömeges céglapítások, felfutó termelés.Már-már a 2000-es évek elejéhez hasonló hangulatot tükröznek az építőipar céginformációs mutatói” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

3987 cégalapítás került közzétételre az építőiparban, ami 28 százalékkal magasabb a 2016-os értéknél, és az elmúlt 6 év legmagasabb értéke. A tömeges cégalapítás mellé egész évben felfelé ívelő termelési adatok társultak, tehát nem túlzás azt állítani, hogy igen erős éve volt az építőiparnak 2017-ben.

„Az ország számtalan pontján magasodó toronydaruk és a sorozatban épülő családi házak láttán talán nem is annyira meglepő a termelési adatok növekedése, mégis érdemes mélyebbre nézni mi is zajlik az építőipari cégek tájékán” – mondja az Opten szakértője.
Az adatokat szélesebben értelmezve azért látszik, hogy a szektor nem szabadult meg a korábbi problémáitól. Az építőipar sokszor trendhagyóan viselkedik a többi ágazathoz képest, nem volt ez másképpen 2017-ben sem. Nemcsak a magas cégalapítási aránya, hanem néhány kellemetlenebb területen is kirívó adatokat hozott a szektor az elmúlt év során.

2017 során 4396 cég szűnt meg az ágazatban, ami még az alapítások számánál is magasabb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 12. cég megszűnik egy éven belül. A cégek ilyen arányú cserélődése nem kedvez a hosszú távú stabilizálódásnak. Ezt támasztja alá, hogy közel 7000 cég ellen indítottak végrehajtási eljárást egy év alatt, tehát a fizetési problémák a cégek jelentős részét érintik.

Szerencsére azért sok tekintetben fejlődött a szektor az elmúlt 10 évben. A megszüntetésre irányuló eljárások száma már „csak” 30 százalék körül volt az elmúlt évben. Ez az érték még mindig rendkívül magas önmagában is és a többi ágazathoz képest is, de sokkal jobb a helyzet, mint a 2000-es évek környékén, amikor 70-80 százalék körül volt ez az arány.

Az ágazat 2017-es felfutásával párhuzamosan meredeken emelkedtek az ingatlan,valamint az építőanyag árakés a munkadíjak is, de vélhetően ez a fajta lendület hosszú távon nem marad.

A hazai építőipar mindig is érzékenyen reagált a gazdaság teljesítményének hullámzásaira, ami egyrészt jó jel, mivel a mostani felfutás azt jelzi, hogy jó irányban van a gazdaság, másrészt veszélyt is jelez, hiszen a lendület majdani kifutása újra tömeges felszámolási arányt vetít előre.
„Az adatok mellett egyértelműen kijelenthető, hogy az ágazatnak stabilitás szempontjából még lenne hova fejlődnie” – emelte ki Pertics. Jogszabályokkal ugyan a tőkeellátottságon nagyon nem lehet segíteni, de a szürke zóna várhatóan tovább fog zsugorodni 2018 során is, hiszen számos jogszabály lép és lépett életbe 2018-ban is, amivel a jogalkotók a stabilitás elősegítésére törekszenek. A csődtörvény és az adótörvények változásai tovább fogják finomítani a vállalkozók felelősségi körét és felelősségre vonhatóságát, valamint korlátozni a visszaélési lehetőségeket. Ezek együttes hatásai vélhetően elősegítik majd az ágazat fehéredését.Ugyanakkor jogszabályokkal nehéz lesz féken tartani 50 ezer építőipari vállalkozást. Hosszú távon az üzleti etika fejlődésére és a tőkeerősség növekedésére is szükség lesz az ágazat teljes stabilitásához.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2017-es évre vonatkozó értéke az építőiparban átlagosan 16-17 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Veszprém, Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrádés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.

Opten – CFI megyénként az építőiparban 2017-ben

Megye

Alapítások

Megszűnések

Felszámolások*

Opten - CFI

Veszprém

62

62

33

10,83%

Zala

41

52

23

11,15%

Győr-Moson-Sopron

117

92

26

11,27%

Vas

46

51

4

12,48%

Tolna

51

50

21

13,50%

Hajdú-Bihar

124

133

60

13,94%

Csongrád

110

92

39

14,35%

Somogy

60

67

25

15,12%

Békés

49

61

19

15,54%

Baranya

101

126

15

15,86%

Fejér

156

126

23

17,16%

Bács-Kiskun

142

149

44

17,36%

Borsod-Abaúj-Zemplén

164

182

30

17,68%

Komárom-Esztergom

117

154

39

19,30%

Pest

652

874

106

19,47%

Heves

74

103

36

20,56%

Jász-Nagykun-Szolnok

99

105

24

20,61%

Nógrád

49

53

18

21,52%

Főváros

1 578

1 707

283

24,44%

Szabolcs-Szatmár-Bereg

195

157

36

24,70%

ÖSSZESEN

3 987

4 396

904

16,84%

* Újonnan indult eljárások