A mintegy 3000 milliárdos uniós felzárkóztatási támogatás felfüggesztését javasolja várhatóan az Európai Bizottság szerdán, de a 2300 milliárdos helyreállítási pénzekhez a jelek szerint hozzájuthat Magyarország – szigorú feltételekkel.

Magyarországnak 27 „szuperfeltételt” kell teljesítenie: nincs tagállam, amellyel szemben ilyen sok és ilyen kemény előírást szabtak volna a vissza nem térítendő támogatásért cserébe. A feltételek többsége már ismert volt, de mára világossá vált az is: két szuperfeltétel kötődik az európai uniós pénzfelhasználás megbízható belső ellenőrzési rendszerének a működéséhez.

Az Orbán-kormánynak kivétel nélkül minden szuperfeltételt végre kell hajtania, ráadásul százszázalékosan, ha egyáltalán pénzhez akar jutni ebből a közösségi borítékból. A végső szót decemberben az uniós kormányok mondják ki, de döntésüket nagyban befolyásolni fogja a szerdai  bizottsági indítvány.

A 27 megkötés nagy része azokat a már többször ismertetett korrupcióellenes intézkedéseket tartalmazza, amelyek végrehajtását az Orbán-kormány november 19-ikéig vállalta a pénzmegvonással fenyegető úgynevezett jogállamisági eljárás keretében. Az eredetileg 17 elemből álló csomag része például a közbeszerzések tisztaságát ellenőrző Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport felállítása, az ügyészi döntésekkel szembeni jogorvoslat biztosítása, új vagyonnyilatkozati rendszer bevezetése az állami vezetők számára, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megkönnyítése, az együttműködés megerősítése az EU Csalás Elleni Hivatalával (OLAF), az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának jelentős csökkentése.

Mint a brüsszeli döntéshozatali folyamatot ismerő források a múlt héten rámutattak, a magyarországi hatóságoknak nem sikerült maradéktalanul teljesíteniük az összes feltételt, ezért a Bizottság előreláthatólag javasolni fogja a jogállamisági eljárás folytatását, vagyis a mintegy 3000 milliárd forint (7,5 milliárd euró) összegű felzárkóztatási támogatás felfüggesztését a jogállami procedúra keretében. Ezzel egyidőben a brüsszeli testület azt is kezdeményezi majd, hogy a feltételrendszert illesszék a magyar helyreállítási tervbe, biztosítva teljesítésük állandó brüsszeli monitorozását. A javasolt felállásban az uniós testület folyamatosan ellenőrizni fogja, hogy a megkövetelt jogszabályokat a hatóságok hogyan ültetik át a gyakorlatba.

A gazdaságélénkítési pénzügyi eszközből Magyarország – akárcsak a többi tagország – évente kétszer hívhat le pénzt, de csak akkor, ha a programja elfogadásakor megállapított célokat és mérföldköveket az ütemterv szerint teljesítette. Az Orbán-kormány számára meghatározott 27 szupermérföldkő az első részlet folyósításának a feltétele.

A Népszava információi szerint a 17 korrupcióellenes intézkedésből néhányat részekre bontanak, így a 27-ből ezek az elvárások 21-et fognak kitenni. A maradék hat szuperfeltételből négy kapcsolódik az igazságszolgáltatás elvárt reformjához. Ezek: az Országos Bírói Tanács hatáskörének kibővítése úgy, hogy beleszólása legyen az igazságszolgáltatási rendszer kulcsfontosságú pozícióba történő kinevezésekhez; egyértelmű szabályok bevezetése a bíróságok átláthatóbb és elfogulatlanabb igazgatásának biztosítására; a kormány azon kiváltságának megszüntetése, hogy megtámadhassa a jogerős bírósági ítéleteket az Alkotmánybíróság előtt; annak a gyakorlatnak a felszámolása, hogy a Kúria megpróbálja megakadályozni a bírákat abban, hogy az EU Bíróságával konzultáljanak.

Végül két szuperfeltétel kötődik az európai uniós pénzfelhasználás megbízható belső ellenőrzési rendszerének a működéséhez, ami az összes, helyreállítási tervvel rendelkező tagállam számára kötelező előírás.

Ha a kormánynak sikerül teljesítenie mind a 27 elvárást, akkor a jövő év első felében jó eséllyel megkaphatja a helyreállítási támogatás első részletét, állítják Brüsszelben. (Népszava)