h i r d e t é s

3000 milliárd hiány van az elfogadott költségvetésben

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam

3000 milliárd hiány van az elfogadott költségvetésben

2021. június 08. - 12:28

 

A jövő évi költségvetés legnagyobb nyertese a turizmus. Döntött az Országgyűlés az adótörvényről is, sok egyéni vállalkozót érintő könnyítés jön, és a felére vitték le a kriptodevizákból származó jövedelmek terheit.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Elfogadta az Országgyűlés a 2022-es költségvetési törvényjavaslat főösszegeit.

A parlament a költségvetési bizottság összegző módosító javaslatát

  • 121 igen,
  • 60 nem

szavazattal hagyta jóvá.

Jövőre az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 28 546,45 milliárd forint, bevételi főösszege 25 393,8 milliárd forint lesz.

A hiányt 3 152,6 milliárd forintban állapították meg.

A módosítás egyik legnagyobb nyertese a turizmus. Az indoklás szerint a gazdasági újraindítás fontos ágazata ez a terület, amelynek megerősítéséhez további források indokoltak. A gazdasági-újraindítási alapban található turisztikai fejlesztési célelőirányzat 40 milliárdról 81 milliárd forintra emelkedik.

Az összegző módosító indítvány jelentős összeget biztosít a Magyar Tudományos Akadémia új programjainak támogatására, valamint az elektronikus szolgáltatások fejlesztésére.

A költségvetési bizottság Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter képviselőként benyújtott indítványát támogatta az akadémia alumniprogramjának, a tudományos tanácsadásnak, a társadalom felé irányuló ismeretterjesztés intézményes fejlesztésének, továbbá a nemzeti programoknak a finanszírozására a magyar nyelv, az agykutatás és a fenntartható fejlődés területén.

A 7,3 milliárd forintos többlettámogatás biztosítja a tudományos közösséget szolgáló standard akadémiai feladatok megvalósítását, a sikeres, korábban elindított programok – Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, Fiatal Kutatónők Ösztöndíja, Vendégkutatók Ösztöndíja, Lendület Program, Tantárgy-pedagógiai Program – folytatását és erősítését, továbbá a köztestületi intézményeknél illetményemelés is történne – írta az indoklásában Gulyás Gergely. Az emelést az egyéb költségvetési kiadásokból fedezik.

Jelentősebb, plusz 10 milliárd forintos támogatást kapnak a kormányhivatalok az infrastrukturális hátterük megújítása, új beruházások finanszírozására.

Elvontak a bíróságok és a Kúria működési költségvetéséből 985 millió forintot, mert "az elfogadott jogszabályi háttérrel nem rendelkező feladatok fedezetének biztosítása nem szükséges".

A család- és ifjúságügyi szervezetek kiemelt szerepükre tekintettel jövőre programjaik támogatására 850 millió forinttal többet, 2,8 milliárd forintot fordíthatnak. A világ legrangosabb egyetemeire készülő, majd az ott megszerzett tudásukat Magyarországon hasznosító fiataloknak szóló Stipendium Peregrinum-ösztöndíjprogram kibővítéséhez 800 millió forint további támogatást szavazott meg a parlament.

Az összegző módosító indítvány számos területen biztosít többletforrást a nemzetiségi önkormányzatoknak. A többi között kétszázmillió forinttal lesz több a nemzetiségi pedagógus tanulmányi ösztöndíjra, de jövőre nagyobb forrást, egymilliárd forint feletti összeget kapnak országos nemzetiségi önkormányzatok a többi között működésre, az általuk fenntartott intézmények támogatására is.

Jövőre is jut pénz, 5,5 milliárd forint a Szent János Kórházhoz tartozó kútvölgyi klinikai tömb teljes homlokzati felújítására és a Magyar Állami Operaház 388 millió forint támogatást kaphat a beruházásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzésre.

A módosító javaslat a Pénzügyminisztérium fejezetében található céltartalékot 93 milliárdról 105 milliárd forintra emeli. Ebből biztosítják a modellváltó felsőoktatási intézmények bérfejlesztéséhez szükséges kiegészítő forrást (8 milliárd forintot), valamint a diplomaták deviza-illetményalapjának, a lakhatási és vegyes költségtérítési alapnak a növelését. A 2017 óta változatlan deviza-illetményalap 425 ezerről 440 ezer forintra, míg a lakhatási és vegyes költségtérítés 300 ezerről 325 ezer forintra nő.

A katolikus egyházhoz kerülő egri Eszterházy Károly Egyetemnek a fenntartóváltásával összefüggő többlettámogatást, 1,9 milliárd forintot biztosítanak.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatására az eredetileg előirányzott 2,7 milliárd forintnál 370 millió forinttal többet, 3,1 milliárd forintot fordíthat.

Döntöttek az adótörvényről is

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adótörvény-változásokat.

A képviselők 120 igen szavazattal, 60 ellenvokssal szavazták meg a jogszabálycsomagot, amellyel a kormány célja a gazdaság újraindítása.

Ennek érdekében csökkennek a munkáltatói terhek: a jövő év közepétől fél százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, így az már csak 15 százalékos lesz. Emellett a szakképzési hozzájárulás a kedvezmények fenntartása mellett beépül az adóba. Ahogy a pénzügyminiszter korábban elmondta, a munkát terhelő adó értéke így 2 százalékponttal csökken, és tovább egyszerűsödik az adórendszer. A változások eredményeként évente 250 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál.

Egyszerűsödnek az egyéni vállalkozók átalányadózási szabályai. Jövőre már az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig választható majd ez az adózási forma.

Az így adózó egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is.

Az intézkedés 70 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget.

A törvény rögzíti az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányadokat. Eszerint az egyéni vállalkozók alapesetben 40 százalék, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket, vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80 százalék, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók 90 százalék, a mezőgazdasági őstermelők pedig 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket.

Változás, hogy a társaságiadó-törvénybe már teljes egészében beépül az adóelkerülést célzó uniós direktíva, és a törvény bevezeti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokat.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány mentesül a társasági adó fizetése alól azon bevétele után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítása érdekében szerzett. Az ezen alapítványoknak nyújtott vagyonjuttatással, támogatással nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó-alapját, és ezen alapítványok személyes illetékmentességet is élveznek.

Egy másik változás értelmében 300 százalékos lesz a felsőoktatási támogatási megállapodás adóalap-kedvezménye a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem támogatása esetén.

A gazdaság újraindítása érekében a jövő évtől nem kell különadót fizetniük a kockázati tőkealap-kezelőknek és a tőzsdéknek sem.

Az energiaellátók a veszteségüket a következő öt adóévben levonhatják az adózás előtti eredményükből. A kormány célja ezzel a rezsicsökkentés eredményének megőrzése.

A kriptodevizákból származó jövedelmek kifehérítését szolgálja, hogy az ezen befektetésekből származó jövedelmek adóterhe 30,5 százalékról 15-re mérséklődik.

Egyhangúlag döntöttek az egyszülős családoknak nyújtott segítségről

Jövő január 1-jétől az állam hat helyett már három hónapos késedelem esetén is megelőlegezi a gyerektartást, valamint megszűnik az eddigi szociális belépési jövedelemhatár. Az egyszülős családok élethelyzetét javítani hivatott, a csakádokért felelős tárca nélküli miniszter által jegyzett törvénymódosító csomagot a képviselők

180 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el.

Az eddigi szabályok szerint az állami megelőlegezés egyik feltétele az volt, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. Ezt a módosítás jövőre eltörli, így az állam a családok jövedelmi helyzetétől függetlenül segíti a tartásdíjhoz való hozzájutást.

A jövőben a megelőlegezett tartásdíj felső határa a minimálbér 30 százaléka lesz, vagyis 50 ezer forint fölé nő a jelenlegi mintegy 14 ezer forintról.

A folyósítást csak akkor függesztik fel, ha a nem fizető szülőtől sikerül a tartozásának legalább 80 százalékát behajtani.

Könnyebben folytatható a jövőben a végrehajtás az adóssal szemben, több jogosultságot kap a végrehajtó az eljárás folytatására.

A gyermektartási perek is gyorsulhatnak, többek között az ellenkérelem határidejének lerövidítése által. A módosítás a bíróság számára is lehetővé teszi, hogy hivatalból tárja fel a nem fizető szülő vagyoni vagy jövedelmi helyzetét.

Szavaztak a Paks II-ről is

Az Országgyűlés 119 igen, 44 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely kihirdeti a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó hitelmegállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvet.

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a javaslat vitájában az államközi hitelmegállapodásról azt mondta: a magyar kormány sikeres tárgyalásait követően Magyarország számára kedvezően módosul a paksi bővítés finanszírozási szerződése. A beruházás nyolcvan százalékát az Országgyűlés által már jóváhagyott orosz–magyar hitelszerződés biztosítja – közölte. A szerződés előnyös, mert hosszú a futamidő, és az országnak jogában áll bármikor névértéken előtörleszteni a már felvett összeget – emelte ki. Az államtitkár közlése szerint az új megállapodás a kamatszintet nem érinti, ugyanakkor a hitel tőketörlesztését 2031-ben, a két új erőművi blokk üzembe helyezését követően kell megkezdeni, így a törlesztést már az erőmű termelheti ki. (Infostart)


 

Kommentek

h i r d e t é s