h i r d e t é s

430-as küszöb előtt: Meddig folytatódhat a forint vesszőfutása?

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam
a- a+

430-as küszöb előtt: Meddig folytatódhat a forint vesszőfutása?

2022. október 11. - 06:58

Hétfőn megint jókora gyengüléssel kezdte a hetet a forint az euróval szemben, már a nap első felében új történelmi mélypontra esett a magyar deviza. Egyelőre nem is látszik, mi fordíthatna rövidtávon a tendencián, minden a forint további gyengülése irányába mutat. Innen pedig már nem kell olyan merész fantázia például a 440-es euróárfolyamhoz. - írja a Portfolio

Mélypontról mélypontra bukdácsol a forint

Újabb történelmi mélypontra esett a hét elején a forint az euróval szemben, 428,5-nél volt az árfolyam csúcsa. Ez az év eleje óta 15,7 százalékos esésnek felel meg, egy év alatt pedig már majdnem 19 százalékos a magyar deviza leértékelődése.

2022-ben eddig a régiós versenytársak közül a lengyel zlotyt mintegy 10 százalékkal teljesítette alul a forint, míg a cseh korona még 1,2%-os erősödést is mutatott.

A dollárral szemben még csúnyábban fest a forint, hiszen IDÉN EDDIG 35,8 SZÁZALÉKKAL ESETT A MAGYAR DEVIZA, AMINÉL NAGYOBB GYENGÜLÉST TALÁN CSAK AZ ARGENTIN PESO ÉS A TÖRÖK LÍRA PRODUKÁLT A VILÁGON.

Mi történt a forinttal?

Rendszeresen írunk arról, mi áll a forint gyengülése mögött, ebben továbbra sincs nagy változás. A külső környezetet illetően a dollár erősödését, illetve a még mindig magas világpiaci gázárakat lehet kiemelni, bár a gázár az utóbbi hetekben épp csökkent, hétfőn 150 euró alatt is járt. Ez persze még mindig lényegesen magasabb a háború előtti jegyzésnél, azonban a tendencia inkább a forint erősödését támogatná. Néhány héttel ezelőtt ugyanis 300 euró feletti gázárnál sem volt ennyire gyenge a forint, igaz az meglepően erősnek is számított. Az energiaválság korábbi szakaszában a gázárak alakulása nagyon jó mutatója volt a piaci befektetők kockázatvállalási hajlandóságának. A gázárak emelkedése rendre a feltörekvő piaci devizák gyengülését hozta, ezen belül különösen a forintét, amit elsősorban a nemzetközi összevetésben nagyobb energiaimport-kitettséggel szoktak magyarázni. Az összefüggés a gázár historikus csúcsra érésével tűnt el: azóta hiába csökkent a felére a gáz tőzsdei jegyzése, a forint lejtmenete nem állt meg, sőt, az utóbbi két hétben még látványosabbá vált.

Történt ez annak ellenére, hogy ráadásul a kormány még egy gázárküszöböt is kialkudott az oroszokkal, vagyis az ország külső egyensúlyi pozíciója a következő fél évre jóval kiszámíthatóbbá vált. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter be is jelentette, hogy a forint és a gáz árfolyamát sikerült szétválasztani, de az utóbbi két hét világosan mutatja, hogy a forint gyengülésének nem ez volt az egyetlen oka.

Rövidtávon egyre egyértelműbb, hogy az MNB két héttel ezelőtti lépése volt a jelenlegi forintgyengülése hullám kiváltó oka.

A Monetáris Tanács ugyanis bejelentette, hogy 13 százalékon lezártnak tekinti a kamatemelési ciklust, ami majdnem másfél évig tartott. Ez ugyan egyszeri 125 bázispontos, a vártnál nagyobb emelést jelentett, viszont a piac korábban 14 százalék feletti csúcsot árazott, vagyis az eddig vártnál alacsonyabban tetőzik az irányadó kamat.

A jegybank lépése két okból is kockázatos volt. Egyrészt korábban a jegybank rendszeresen azt kommunikálta, hogy addig nem áll le a kamatemelésekkel, amíg nem lát fordulatot az inflációban. Azt pedig az MNB is elismerte szeptember végén, hogy a következő hónapokban (akár már a ma megjelenő szeptemberi KSH-jelentésben) az áremelkedési adat 20 százalék fölé kúszik. Vagyis egyelőre legfeljebb a vágyakban valósul meg a fordulat, sőt, a jegybank kommunikációja is egyre óvatosabb, hogy a jövő év elején pontosan mikor látjuk majd a fordulatot.

Másrészt továbbra is bizonytalan, hogy mi lesz az európai uniós támogatások sorsa. Ez a költségvetés és az állam devizaellátottsága szempontjából is kiemelkedő fontosságú. és előreláthatólag csak az év végén tisztázódhat a helyzet. Mind az infláció, mind pedig az uniós támogatások szem pontjából világosabb képet láthatott volna a jegybank egy negyedév múlva (decemberben), amikor a következő infláció jelentés alapozhatta volna meg a kamatciklus leállítását. A jegybank döntés előtti jelzése szerint valóban ez a két változat szerepelt a Monetáris Tanács asztalán: egy nagy emeléssel leállni, vagy kisebb kamatlépésekkel továbbmenni decemberig. A fenitek alapján jól látszik, hogy a jegybank a kockázatosabb megoldást választotta.

Mostanra kijelenthető, hogy az MNB lépését a piac negatívan fogadta.

Ezen felül volt néhány olyan esemény az utóbbi hetekben, ami szintén a forint ellen szólt, ilyen a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg folyamatos romlása a jelentős energiaszámla miatt. És az sem használt, amikor először a sajtóban jelentek meg arról hírek, hogy a kormány kifizetési stopot léptetett életbe az állami intézményekkel. Ennyi kockázat és rossz hír közepette, az általános nemzetközi hozamemelkedés környezetében a kamatemelkedés leállításának látványos és végleges deklarálása felbátorította a spekulánsokat.

Mit tehet most a jegybank vagy a kormány?

A kamatemelések deklarált lezárásával egyik legfontosabb eszközéről mondott le önként az MNB. A Monetáris Tanács ugyan fogadkozik, hogy a likviditás szűkítésén keresztül kész tovább szigorítani, akár új eszközökről is születhet döntés ennek keretében. Ennek azonnali eredménye azonban egyelőre nem látszik, sokkal kevésbé hatékony fegyver, mint a kamat emelése.

Ráadásul a kamateszköz szögre akasztása mellett nemigen lehet hatékony a verbális intervenciót remélni, vagyis elszánt, elkötelezett üzenettel nyugtatni a piacot. Kérdés hiszen, hogy az eddig elmondottakon túl mit tudna még mondani a jegybanki vezetés, ami ráadásul hiteles a piac számára.

Persze a közvetlen piaci intervencióval is megpróbálkozhatna az MNB, vagyis a devizatartalék eladásával vásárolhatna forintot a piacon. Ennek hátulütője, hogy égne a jelenlegi helyzetben amúgy sem túl nagynak számító devizatartalék, és ha nem sikerül vele eltántorítani a shortosokat, még rosszabb helyzetbe lavírozhatná magát.

De miért ne térhetne vissza a kamatemelésekhez az MNB? Persze bármikor beismerhetné a jegybank, hogy további kamatemelésekre van szükség, ezt akár bármelyik csütörtökön megtehetné egyhetes betéti tenderén. A probléma az, hogy két héttel az emelések lezárása után egy ilyen lépést nagyon nehéz indokolni.

Egy jegybank ugyanis akkor tud hatékony monetáris politikát működtetni, ha hiteles a piac szemében, vagyis a befektetők biztosak benne, hogy amit mond, az úgy is lesz.

Egy ennyire éles hátraarccal pedig ez a hitelesség kerülne veszélybe, könnyen lehet, hogy csak olaj lenne a tűzre a további kamatemelés, hiszen a piac azt pánikreakcióként értelmezné. Így a jegybank oldaláról egyelőre nem nagyon látszik olyan tényező, ami hirtelen fordítani tudna a forint negatív tendenciáján.

A kormány oldaláról lenne ilyen lépés, hiszen az utóbbi hónapokban többször írtunk arról, hogy az európai uniós forrásokról való megállapodás biztosan csökkentené a nyomást az árfolyamon. Kérdés persze, hogy ez a hatás mekkora lenne és mennyire lenne tartós, de jelen pillanatban valószínűleg egy átmeneti 5-10%-os fellélegzésnek is örülni kellene. A gond az, hogy hiába próbál a kormány optimistán kommunikálni a tárgyalásokkal kapcsolatban, Brüsszelből egyelőre nem érkeznek megerősítések, hogy valóban közel lennének az álláspontok, legfeljebb sajtóhírek szivárognak ki.

Mégis meddig folytatódhat ez?

Egy-két hete a 420-as lélektani határ áttörésekor már az látszott, hogy akár a 430-440-es árfolyam is realitás lehet, amennyiben a forint gyengülését nem állítja meg valami. Ennek a sávnak az alsó széle látótávolságon belül van, vagyis innen már bármikor jöhet egy 430 feletti árfolyam. Könnyű lenne most persze azt mondani, hogy akár a 440-450 is elképzelhető, de tényleg ez az igazság: ahogy folyamatosan esik újabb és újabb mélypontokra a forint, úgy kerülnek feljebb a várakozások is. Pár hónapja még a 400 feletti árfolyam tűnt extrémnek, ma nagyjából ez mondható el a 450-ről.

Ahogy említettük, egyelőre nem látszik, mi tudna fordítani a negatív tendencián, így pedig könnyen lehet, hogy ez a várakozás is tovább tolódik majd felfelé. Első lépésben arra lenne szükség, hogy legalább egy néhány napos nyugodtabb időszakot lássunk, a természetes korrekciónál kicsit többre legyen képes a forint. Utána lehetne arról beszélni, hogy elindulhat-e a visszaerősödés. A másik (és talán valószínűbb forgatókönyv), hogy a jelenlegi túlhúzott állapotban egy hirtelen hírre (például az uniós egyezséggel kapcsolatos brüsszeli nyilatkozatra) kapcsol majd komolyabb, több százalékos erősödésbe a forint, vagyis nem fokozatos lesz az esetleges visszarendeződés.

A legrosszabb forgatókönyv pedig az, hogy kisebb korrekciókkal folytatódik a forint leértékelődése, eszközök híján ezt a kormány és a jegybank is tétlenül nézi majd.

A másik eshetőség, hogy külföldről kap "segítséget" a forint a globális tényezők változásán keresztül. A piac most árgus szemmel figyeli a friss amerikai adatokat és például a Fed szerdán érkező jegyzőkönyvét. ha ezekből azt olvasnák ki, hogy enyhül az inflációs nyomás, akkor az gátat szabhatna a dollár további erősödésének és csökkenthetné a nyomást a forinton is. Jelenleg azonban még nem az az alapforgatókönyv, hogy itt véget érne a dollár rally. (Portfolio)