59 tanár polgári ellenállásba kezdett Budaörsön
Polgári ellenállást jelentett be a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium közel hatvan tanára, hogy felhívják a kormány figyelmét: máig nem kapták meg az ígért megbecsülést, és a munkájukat egyre nehezebb körülmények között kell végezniük.
Forrás: Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum/Facebook
A Facebookon csütörtök reggel kitett posztjukban azt írják, hogy mivel minden jogszabályi lehetőségüket megvonták, nem marad más választásuk, mint a polgári ellenállás eszközéhez nyúlni.
„A közkeletűen polgári engedetlenségnek nevezett, Magyarországon ritkán alkalmazott eszköz esetünkben a következő lehetőségeket tartalmazza:
- a tanórák megtartásának megtagadását,
- minden iskolán kívüli, eddig tanárok vezette programoktól való távolmaradást,
- az érettségiztetés megtagadását,
- minden adminisztratív teendőnk (pl. naplóvezetés, bizonyítvány hitelesítés) felfüggesztését.
Mi arra tettük fel az életünket, hogy diákjaink álmaiból és páratlan tehetségéből egy szabad, gondolkodó és eredményeire méltán büszke nemzet épüljön fel. Erre azonban addig nem kerülhet sor, amíg a növekvő árak között alig élünk meg a fizetésünkből, amíg a legjobbjaink külföldre kényszerülnek, amíg méltóságunkat, önbecsülésünket, a boldogulásba vetett hitünket a rendszer napról napra két lábbal tiporja” – olvasható a bejegyzésben.
Az Illyés tanárai követelik a kormánytól, hogy gyökeresen változtasson a tanárokkal szembeni politikáján, és kezdje el helyrehozni az oktatási rendszerben eddig okozott károkat.
Novák Katalin államfő május végén írta alá azt a törvénymódosítást, ami lényegében ellehetetleníti a pedagógussztrájkot.
Korábban a kormány azt kommunikálta, hogy szívesen tárgyalnak a tanárok követeléseiről, de a polgári engedetlenséget nem tűrik. Pintér Sándor belügyminiszter, aki most már az oktatásért is felelős, miniszterjelölti meghallgatásán kijelentette, hogy „oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van”, és hogy a tanárok polgári engedetlenségét „fegyelmi kérdésnek tekinti”. (Telex)
Érdemi bérrendezésre a pedagógusok nem számíthatnak
A költségvetés tervezete a pedagógusok számára sem ad okot örömre. Annak ellenére sem, hogy látszólag 9 százalékkal növekedhetnek az oktatásra fordított kiadások. Az óvodákra és az általános iskolai oktatásra mintegy 38 milliárddal, a középfokú oktatásra 115 milliárddal, a felsőoktatásra 100 milliárd forinttal fordítanának többet, mint 2022-ben, ami összességében 253 milliárdos plusz lenne, csakhogy közben elvontak pénzeket „egyéb” oktatási tevékenységektől. Így kevesebb jut majd például felnőttképzésre, művészeti iskolákra. Több pénzből gazdálkodhat az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ is, a személyi juttatásokra fordított összegek mintegy 52 milliárd forinttal emelkedhetnek meg. Mindezeket egybevetve összességében 192,2 milliárdos többletre számíthat az ágazat – legalábbis látszólag.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás ugyanis arra hívta fel a figyelmet: a költségvetési javaslat 5,2 százalékos inflációval számol, de gazdasági szakemberek szerint tartósan 10 százalék körüli is lehet a pénzromlás, ez esetben pedig a megemelt összegek legfeljebb a mostani állapotok szinten tartásához elegendőek. Százalékarányosan pedig egyértelműen csökkennek az oktatásra fordított kiadások: a teljes 2022-es büdzsé 8,6 százalékát fordították oktatásra, a 2023-as előirányzatnak pedig a 8,1 százalékát.
A PSZ alelnöke arra is rámutatott, a költségvetési javaslatban még mindig a 2014-es minimálbérnek megfelelő 101 500 forintban határozták meg a pedagógusbérek számítási alapját, ami azt mutatja, hogy érdemi bérrendezéssel továbbra sem számol a kormány ezen a területen. Nincs nyoma az előirányzatban annak a 10 százalékos pótlékemelésnek sem, amit a kormány a választások előtt megígért. Totyik Tamás hozzátette: igaz, hogy ezt az emelést uniós forrásból finanszírozná a kabinet, de az EU-tól csak utófinanszírozás keretében kapná meg a magyar állam az erre fordítható összeget, vagyis a költségvetésben mindenképpen szerepelnie kellene ennek a tételnek. (Népszava)
