Az ügyben fél év alatt egyetlen egy gyanúsítottat sem hallgattak ki a magyar hatóságok

- tudta meg a 24.hu.

Az Elios-ügyhöz fogható csalássorozatot göngyölített fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyben csaknem 9 milliárd forint uniós támogatás lenyúlását koreografáltak Budapestről

- írja az OLAF-vizsgálat zárójelentése alapján a portál. A  magyar hatóságoknak a kedvezményezettektől 28,3 millió euró, azaz 8,5-8,7 milliárd forint visszakérését ajánlották.

A Hivatal 2015 őszén kezdett nyomozni két magyar nonprofit kutatóközpont, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. és a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. (későbbi nevén Infokom Innovátor) ügyében - a kéttucatnyi tagból szőtt céghálóban 

csalási módszerek arzenálját vetették be, a túlárazástól a fiktív számlákon keresztül a szabálytalanul fizetett dolgozókig.

A hálózatba szerb, szlovák és lett vállalkozásokat is beépítettek.

A cégek fióktelepeket hoztak létre azért, hogy regionális támogatási projektekben vehessenek részt. Ugyanakkor kibéreltek egy 190 fő befogadóképességű irodát a fővárosban is, aminek pályázati szempontból semmi haszna - a jelentés szerint itt folyt a valódi munka. A 31 projekt keretében 

több mint 3300 hamis, munkaszerződésekbe foglalt nyilatkozat született,

amelyek szerint az alkalmazottak vagy a telephelyeken dolgoztak, vagy a telephelyekről kaptak utasítást, valamint távmunkásként dolgoztak.
Problémák derültek ki az alkalmazottak javadalmazásával kapcsolatban is, kis túlzással boldog-boldogtalant uniós pénzből fizettek ki. Ugyan a pályázat ezt egyáltalán nem tette lehetővé, de még a recepcióst is.

A vizsgált projektek egyikében felbukkan konzorciumvezetőként a Waberer’s-Szemerey Kft. - a vállalat idén áprilisig Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének, Szemerey Lórándnak az érdekeltségében állt.

Az OLAF által átnézett e-mailekből kiderült az is, hogy jelentősen, akár 400 százalékkal is túlárazták a projektjeiket. Az árakat mesterséges alvállalkozói láncok beiktatásával tornázták felfelé.

Több tízezer euróról és tízmillió forintokról szóló hamis számlák is napvilágot láttak. Máskor pedig olyan cégektől rendeltek szolgáltatást - szoftvereket -, amelyeknek még csak nem is ez a profilja. Olyan esetek is előfordultak, mint hogy a cégháló tagjai hatszorosan túlárazva, közel 20 millióért vettek egymástól számítástechnikai eszközöket. Vagy szintén tízmilliókért rendeltek el nem készült tanulmányokat - ez utóbbiakra 300-400 ezres órabért fizettek.

A feltárt tények kimerítik az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a magyar büntető törvénykönyvben meghatározott költségvetési csalás fogalmát, ezért indokolt a

közel 9 milliárd forint visszafizetése

- írja jelentésében az OLAF.

Az ügyben január óta folyik nyomozás, de - mint ahogy Legfőbb Ügyészség tájékoztatta a 24.hu-t - még egyetlen egy gyanúsítotti kihallgatás sem történt.

Ettől függetlenül, továbbra is Orbán Viktor vejének egykori érdekeltsége, az Elios vezeti a ranglistát: közbeszerzés-taroló ügyletei kapcsán összesen 13 milliárd forint uniós támogatás visszafizettetését javasolta az Európai Csalás Elleni Hivatal.

nepszava.hu