Emberéleteket követelő pakisztáni áradások, rekordmeleg Európában, rekordhideg Amerika egyes részein, rekordhavazás Japánban, szárazság Európában, élelmiszerválság Afrikában, vízhiány Magyarországon - csak, hogy néhány "tünetet" említsünk a 2022-es természeti katasztrófákból, éghajlati szélsőségekből.

Az idő előrehaladtával egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy sikerül a globális felmelegedést elég alacsonyan tartanunk ahhoz, hogy ne legyenek gyakoribbak és még szélsőségesebbek a fenti listában szereplő katasztrófák.

Önmagában egy-egy természeti katasztrófa lehet, hogy nem is tűnne az ember okozta globális felmelegedés következményének, hasonló csapások ugyanis évezredek óta vannak. Ha viszont ezeket egy csokorba gyűjtjük, egy év alatt is túl sok eseményre bukkanunk és egy hátborzongató listát kapunk arról, hogy világszerte mennyi szerencsétlenséggel kellett megküzdenie az embereknek. Valakinek a túl sok vízzel, másoknak a túl kevéssel, néhol a hőhullámokkal, megint máshol a túlzott hideggel és havazással.

Mi mindennel telt a 2022-es év?

Pakisztáni árvíz

A 2022-es év talán egyik legnagyobb csapása a az az apokaliptikus árvíz volt, amely elöntötte Pakisztán, a világ ötödik legnépesebb országának egyharmadát, és mintegy 33 millió embert érintett. Az ország déli tartományaiban a leesett vízmennyiség hatszorosa volt a 30 éves átlagnak, amely brutális áradásokat okozott. A becslések szerint 1 millió otthon pusztulhatott el, 33 millióan kényszerültek arra, hogy elhagyják lakóhelyüket, az ország egyharmada víz alá került, és a halálos áldozatok száma meghaladta az 1200-at.

Mára a kutatók már nagy valószínűséggel tudják becsülni, hogy egy-egy szélsőséges időjárási jelenség az ember okozta globális felmelegedés hatására alakulhatott-e ki. A pakisztáni áradások többek között ebbe a kategóriába tartoznak, az éghajlati válság következtében az árvíz jelensége ugyanis akár 50%-kal intenzívebbé válhat - írja a Guardian a cikkében.

Hőhullámok Egyesült Királyságban (és mindenhol)

A pakisztáni árvizeket egy Indiát is sújtó perzselő hőhullám előzte meg, amely bekövetkezését a globális felmelegedés 30-szor valószínűbbé tette, de veszélyes hőhullámok sújtották Kína, Európa és az Egyesült Államok egyes részeit is. A klímakutatók szerint a globális felmelegedés nélkül gyakorlatilag lehetetlen lett volna egy olyan forró nyár az északi félteken, mint 2022-ben. Az Egyesült Királyságban a hőmérséklet először emelkedett 40 Celsius-fok fölé, ami megdöntötte a rekordokat és sokkolta a tudósokat.

Közben átcsúszva 2023-ra is folytatódik a melegrekordok megdőlése, 2023 első napjaiban Európa-szerte dőlnek meg a rekordok és regisztrálnak májusi hőmérsékletet a meteorológusok.

A hőhullámokat csendes gyilkosnak is szokták nevezni, ugyanis számtalan egészségügyi kockázattal járnak, az ebből adódó halálesetek, megbetegedések azonban sokkal jobban "elvesznek", mint egy hurrikán, vagy árvíz okozta tragédia. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) novemberi jelentése szerint Európában legalább 15 ezer ember halálát okozták a hőhullámok tavaly, a legsúlyosabban érintett országok Németország és Spanyolország voltak. A három legmelegebb hónapban - június, július és augusztus -csaknem négyezer halálesetet jelentettek az egészségügyi hatóságok Spanyolországban, több mint ezret Portugáliában, több mint 3200-at Nagy-Britanniában, és mintegy 4500-at Németországban. De még ennél is több, mintegy 20 ezer halálesetről számol be egy másik forrás.

Szárazság Európa-szerte

A májusban kezdődő hőhullámok, a forró nyár és a csapadék tartós hiánya számos területen rekord szárazsághoz vezetett tavaly. Európa 47%-án "figyelmeztető", 17%-án pedig "riasztási" állapotok uralkodtak az Európai Aszálykutató Intézet (EDO) által számított úgynevezett kombinált aszályindex (CDI - Combined Drought Indicator) szerint. Különösen ki volt téve az aszály-vészhelyzetnek Olaszország, Spanyolország, Portugália, Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Románia, Magyarország, Észak-Szerbia, Ukrajna, Moldova, Írország és az Egyesült Királyság.

Ezek közül is leginkább Észak-Olaszország, Délkelet-Franciaország, Magyarország és Románia egyes területein voltak a legrosszabbak a körülmények, ezeken a helyeken az aszály ugyanis már tavasszal elkezdődött.

Aszályindex 2022 augusztusában Európa-szerte, kép forrása: European Drought Observatory

Élelmiszerválság

A csapadékhiány és az eltárolható vízmennyiség csökkenése súlyos hatással volt a mezőgazdaságra is, a nyári növények terméshozama lecsökkent. A leginkább érintett növények a szemes kukorica, a szójabab és a napraforgó voltak, de azt sem szabad elfelejteni, hogy globális kitekintésben az éghajlati válság már egy ideje fenyegeti a rizs, csicseriborsó, kávé és vanília terméseket is.

Hurrikán Floridában

Az Egyesült Államokban az Ian hurrikán a 2005-ös Katrina óta a leghalálosabb hurrikán volt, a 4-es erősségű jelenség óránként 240 kilométeres széllökésekkel csapott le Florida dél-nyugati partvidékére szeptember végén, Fort Myers városának jó részét a földdel téve egyenlővé.

Erdőtűz már egyre északabbra

Minden korábbinál nagyobb területen pusztított erdőtűz Európában 2022-ben, az európai erdőtűz-információs rendszer (EFFIS) kimutatása alapján augusztus közepéig 659 541 hektáron volt erődtűz. Az eddigi rekordot 2017-ben jegyezték fel, amikor időarányosan - az év elejétől augusztus 13-ig - 420 913 hektár erdő égett le. A elpusztított terület nagysága az akkori év végére megközelítette az egymillió hektárt, 988 087 hektárra nőtt.

A nyári tűzszezonban ráadásul nemcsak a mediterrán térség volt érintett, egyre gyakrabban alakult ki tűz a kontinens középső és északi részének erdeiben is. Ez a változás 2010 óta figyelhető meg, és 2022-re is jellemző volt, Szlovéniában például nemzedékek óta a legnagyobb erdőtűzzel kellett megbirkózni. Az EFFIS nyári kimutatása szerint 2022-ben főleg Spanyolországban pusztítottak erődtüzek, ott 244 924 hektár égett le az év közepéig. A második helyen Románia állt 150 528 hektárral, a harmadik Portugália volt 77 292 hektárral.

Havazás és rekord hideg Amerikában és Japánban

Évtizedek óta nem tapasztalt hideg volt tavaly év végén Amerikában, miközben Európában melegrekordok dőltek meg. Karácsonykor az Egyesült Államokat szokatlanul hideg sarki légtömeg érte el északnyugat felől, ez többek között áramkimaradásokat okozott, de például a légi forgalom is megbénult egyes repülőtereken. Az északi államokban karácsony előtt már mínusz 20 Celsius-fok alá süllyedt a hőmérséklet.

Tízezer kilométerrel arréb is komoly gondokat okozott a szélsőséges időjárás, többen életüket vesztették, és súlyos közlekedési nehézségek alakultak ki a sűrű havazás miatt Japánban. A decemberi zord időjárás hatalmas havazással járt, különösen a Japán-tenger térségében fekvő szigeteken és az északi Hokkaidón esett rekord mennyiségű hó. De sűrű havazások voltak olyan területeken is, ahol ez ritka jelenség, így például a csendes-óceáni oldalon fekvő kisebb főszigeten, Sikokun.

Vegyi koktélok, a levegőben, vízben és mikroműanyagok a vérünkben

A Guardian cikke alapján egyes jelentések arra hívják fel a figyelmet, hogy a mérgező levegő, víz és talaj már most is évente 9 millió ember halálát okozza, így az összes halálesetből minden hatodikért felelős. A környezeti mérgeket továbbá összefüggésbe hozták az elhízással - egyes toxinok befolyásolhatják a szervezet testsúlyszabályozását - és a spermiumok minőségének romlásával. Egy másik kutatás becslése szerint évente közel egymillió halvaszületés vezethető vissza a légszennyezettségre.

A mikroműanyagok létezése egy másik aggasztó jelenség, 2022-ben találták meg először ezt a szennyezőanyagot emberi vérben, ami azt mutatja, hogy a részecskék a testünkben tudnak "utazni". Nem véletlen, hogy márciusban a világ 173 országának vezetői megállapodtak arról, hogy a következő két évben jogilag kötelező érvényű szerződést dolgoznak ki a műanyaghulladékokról.

Egyre rosszabb lesz

Vannak rosszabb és jobb évek, remélhetnénk, hogy a 2022-es esztendő lezárásával talán a háborús helyzet, az energiaválság, a gazdaságok krízise és a klímaválság is javulni fog. Utóbbi azonban úgy tűnik, hogy csak rosszabb lesz, néhány visszafordíthatatlan jelenség ugyanis már be fog következni, tekintve, hogy egyes billenőpontokon már túl vagyunk. Tavaly októberben egy sor jelentés tárta fel, hogy a bolygó milyen közel került a visszafordíthatatlan éghajlati összeomláshoz, és az ENSZ egyik tanulmánya szerint sincs már sok lehetőségünk arra, hogy ne haladjuk meg a nemzetközileg elfogadott 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedési határértéket.

A Guardian cikke alapján a globális felmelegedés eddigi 1,1 Celsius-fokos szintje miatt már öt "katasztrofális" fordulóponton is átléptünk. Ezek közé tartozik a grönlandi jégsapka összeomlása, ami hatalmas tengerszint-emelkedést eredményez, valamint az Atlanti-óceán északi részén egy kulcsfontosságú áramlat összeomlása, ami megzavarja az esőzést, amelytől emberek milliárdjainak élelmezése függ.

A cél továbbra is egyszerű, a szén-dioxid-kibocsátásnak 2030-ig a felére kell csökkennie ahhoz, hogy egyáltalán esélyünk legyen a 1,5 Celsius-fokos határérték betartására.

Mindezt úgy, hogy a háború és az energiaválság 2022-ben a szén-dioxid kibocsátásnak csak újabb löketet adott, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a globális szénégetés 2022-ben minden idők legmagasabb szintjét érhette el. Emberek százezrei pedig szenvednek vagy közvetlenül a háborútól, vagy az energiaszegénységtől, vagy a háborúból fakadó élelmezési válság miatt.

Egyértelmű az is, hogy egyetlen új fosszilis tüzelőanyag-projekt sem egyeztethető össze az éghajlati célokkal. Az egyetlen pozitívum mindebből, hogy a tiszta energiaforrások soha nem látott fontosságúak lettek gazdasági és ellátásbiztonsági érdekekből egyaránt. A pénz, és a függőségek megszüntetése talán új sebességre készteti az országok vezetőit is egy zöldebb (és békésebb?) jövő kialakításában. Addig is, a 2022-es év ezzel a fontos gondolattal búcsúzik:

Ahogy António Guterres, az ENSZ főtitkára mondta: "A klímapokolba vezető autópályán vagyunk, miközben a lábunk még mindig a gázpedálon van." (Portfolio)