A diktátor halála - Aki lelőtte Ceausescut
Ionel Boeru ejtőernyősként szolgált a román hadseregben, amikor jelentkezett egy titkos misszióra. Később derült csak ki, hogy a feladat a román diktátor, Ceausescu kivégzése. Amikor a titkos karácsonyi misszióra jelentkezett, a 31 éves Boyeru tisztként szolgált egy ejtőernyős elit egységben. Percekkel azelőtt kapták meg a parancsot, hogy elkezdődött volna a pár nappal korábban még abszolutista uralkodó Nicolae Ceausescu tárgyalása.
*
Kapitány, meg tudod csinálni?” – „Igen” – mondtam
Románia akkoriban a Szovjetunió utolsó szatellitállamainak egyikeként kaotikus állapotban volt. Boyeru és társai titokban hallgatták a bontakozó forradalomról szóló híreket a Szabad Európa Rádióban. A Szabad Európát egyébként „kicsi gyíknak” hívtak az emberek, valószínűleg azért, mert annak ellenére, hogy tilos volt hallgatni, az átjutott a propagandagépezet repedésein.
December 21-én az egész egység köteles volt felesküdni arra az emberre, akivel Boeru egy héttel később végzett, hogy hűségét bizonyítsa. „Alá kellett írnunk egy nyilatkozatot, miszerint nem értünk egyet a forradalommal. Esküt kellett tennünk Ceausescu támogatására és védelmére.” Másnap megdöbbenve figyelték, ahogy a tüntetők elfoglalják a kommunista hatalom székhelyét, a Központi Bizottság épületét. Ceausescu és felesége helikopterrel menekültek el a helyszínről.
1989 karácsonyán Boeru részt vett a Ceausescu-házaspár tárgyalásán, ő vezette ki őket a teremből. Ezalatt Ceausescu az Internacionálét énekelte, kevésbé higgadt felesége pedig káromkodásokkal telitűzdelve ordibált az őket kísérő katonákkal. Boeru a falhoz állította őket, majd Kalasnyikovjával végzett velük. Az egész olyan gyorsan történt, hogy a tárgyalást videóra rögzítő katonai újságíró csak a földön összeroskadt holttesteket vette fel a kivégzésből. Ez a néhány másodperc azóta is visszaköszön az ejtőernyős életében.
*
Amikor egy ejtőernyős katona keze remeg…
Ionel Boeru kezei enyhén remegnek, miközben arról a napról mesél, amikor véget vetett Nicolae Ceausescu diktátor és felesége, Elena életének egy elhagyatott udvaron. „Még mindig nehéz erről beszélnem” – mondta Boeru, kezében italt szorongatva. „Mégiscsak két emberi életet oltottam ki. Ez nagy dolog. Háborúban teljesen normális, de ha fegyvertelennel végzel, az sokkal nehezebb. Senkinek sem kívánom ezt, annak ellenére, hogy adott esetben a munkám része emberi életek kioltása is.”
A perről megörökített rövid video-felvételen látható, mára nagy bajuszt növesztett és megpocakosodott katona azóta nagyapa lett. Boeru nem sajnálja, hogy véget vetett a terroron alapuló Ceauşescu-rezsimnek, ami a félelemről, a szegénységről és a nélkülözésről szólt. Az ő családja is az üldözöttek millió között volt.
„Nagyapám pap volt, liberális szellemiségű ember. Életének nagy részét börtönben töltötte” – meséli a volt katona. „Nagyon boldog volt az események után – boldog volt, hogy megdőlt a rezsim a diktátor halálával, és azt mondta nekem, ne aggódjak, minden bűnömért Causescu felel.”
*
A diktátor kivégzése
A kivégzést végrehajtó katonák összesen hárman voltak Boeruval együtt. Szerinte az ő fegyvere végzett Ceausescuékkal, mert amikor elkezdett rájuk tüzelni, az egyik katona lefagyott pár másodpercre, a másik pedig nem állította automatára a Kalasnyikovját, így csak néhány golyó hagyta el a fegyvere csövét. Az ítélet ellenére, ami elkülönített kivégzésről határozott, a házaspár (akik akkor is „mély szerelmet éreztek egymás iránt”) azt kérte, hogy együtt halhassanak meg. „Gyorsan végeztem velük. Így méltóságteljesen halhattak meg” - mesélte Boeru.
Az ő generációja az iskolában mind kommunista dogmákon nevelkedtek. Nap mint nap találkoztak az emberi kegyetlenséggel, és közönyösen tekintettek a politikai „felfordulásra”. „Minden forradalom vért követel. És minden forradalom felemészti a hőseit. Ezt nem felejthetjük el” – mondja az egykori ejtőernyős a vállát vonogatva.
„Amikor Ceausescut és a feleségét elfogták, a katonák sírtak a boldogságtól. Azokról, akikről korábban azt gondoltad, hogy a rezsim kiszolgálói, ugyanolyan izgatottan várták Ceausescu bukását. Előszedtük a rejtegetett, rossz pálinkánkat, és ittunk.” - Pár napig izgatott semmittevésben várták a laktanyában a fejleményeket. „Mi lenne, ha le tudnám lőni Ceausescut? Mit tennék vajon, ha a kezeim közé kerülne?” – emlékezik vissza egy bajtársa fejtegetéseire Boeru. Dorin Cirlan másnap habozás nélkül csatlakozott a kivégzőosztaghoz.
Nem hozott szerencsét az elszántsága, mert a tárgyalás és a kivégzés helyszínét mindannyian egy zsúfolt helikopteren hagyták el, a holttestekkel együtt, amiben bent ültek a bírák és rangos tisztségviselők is. „Cirannak már csak leghátul jutott hely, a hullákra kuporodva kellett utaznia, így őt érte a legnagyobb trauma”. „Akkoriban mindenki minket irigyelt. Ma már senki.” – mesélte Boyeru, a román ejtőernyős katona.
*
Iliescu, volt román miniszterelnök tevékenységét, a „romániai összeesküvés és a Ceausescu-házaspár halála körülményeit” vizsgálja jelenleg (2018. november hónapjától napjainkig) a román legfelsőbb ügyészség… (K. E.)
©Kollár Erzsébet, 2018.
Szemenyei-Kiss Tamás: „Boeru az újságírók vendége volt”
Editorial Adevarul – Bukarest, 1992.
Bibliotheca Nationalis Hungariae, Kézirattár
Budavári Palota „F” épület