A fehéroroszoktól tanul a magyar kormány
Fehéroroszországban tanulmányozza egy magyar küldöttség az atomerőmű-építést - jelentette a kelet-európai ország hírügynöksége. A minszki kormány jóval előrébb tart a projektben, mint a Paks 2 iránt elkötelezett Orbán-adminisztráció.
Az Orbán-kormány és helyhatóságok képviselőiből, illetve újságírókból álló delegáció látogat a héten Fehéroroszországba, hogy felkeresse a Belarusz Nukleáris Erőmű (angol rövidítése BelNPP) építésének helyszínét - adta tovább a BelTA hírügynökség a minszki energiaügyi minisztérium tájékoztatását - írja a napi.hu. A látogatás alatt a vendégek megismerhetik az épülő atomerőmű létesítményeit - derült ki a hivatalos közleményből.
Ezenfelül a delegáció programján szerepel egy találkozó az osztroveci kerület vezetőivel. Felkeresik a kerület információs tájékoztatási központját és a BelNPP oktatási intézményét is. A látogatást színesít egy vizit a fehérorosz atomenergetika információs központban, a minszki Katonai Dicsőség Múzeumában.
A magyar delegáció utazása az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom és a budapesti kormány aktív együttműködésének gyümölcse - tudósítja az érdeklődőket a belorusz energetikai tárca. Az orosz és a magyar fél együtt munkálkodik a Paks 2 atomerőmű megépítésén, amelyhez a Roszatom szállít két WER-1200-as reaktort.
A fehérorosz nukleáris erőmű Osztrovec városától 18 kilométerre épül Grodno térségében. A BelNPP nagysága megegyezik Paks 2 tervezett áramtermelő képességével, azaz két reaktor összesen 2400 megawatt kapacitással termelhet majd áramot. Az első egységet a tervek szerint 2018-ban, a másodikat 2020-ban indítják be.
Korábbi hivatalos információk szerint több mint 2600 fehérorosz település van abban a térségben, amely a csernobili atomkatasztrófa miatt sugárszennyezetté vált - írta a National Geographic. Ez mintegy 1,3 millió ember lakóhelye. Az ország 20 százalékát érte súlyos csapás - a lakosságot nem tájékoztatták teljes körűen a veszélyről.
A fehérorosz környezetvédelmi és sugár-ellenőrzési központ szerint a csernobili katasztrófából származó sugárszennyezés leghosszabb felezési idejű alkotórészeinek - köztük az amerícium 241-es izotópjának - felbomlása csak 2060 után kezdődik meg.