A vezetékes vízért akkor is fizetni kell Magyarországon, ha az emberi fogyasztásra nem alkalmas. Legutóbb Barcson szennyeződött fekáliára utaló baktériummal az ivóvíz, mégis az ország egyik legdrágább köbméterdíját kell fizetniük az ott élőknek.

A Dunántúli Regionális Vízművek napok óta nem válaszol az Origo barcsi vízdíjra vonatkozó kérdéseire.

Hétfőn az Origo adott róla hírt, hogy Barcson hosszú ideje nem iható az ivóvíz, sőt, néha fürdéskor is bőrpirosodást okoz. A jelek szerint egy Clostridium perfringens nevű baktérium kerülhetett a csapvízbe, ami arra utal, hogy a vízmű hálózata talajvízzel vagy szennyvízzel érintkezett. Abaktérium súlyos esetben bélfalelhalást és véres hasmenést okozhat,emiatt a megyei kormányhivatal figyelmeztette a település lakóit, hogy a csapvízből csak 15 perces forralás után ajánlott inni.

Annak ellenére, hogy a vezetékes víz lényegében használhatatlan, a Dunántúli Regionális Vízmű továbbra is beszedi a víz- és csatornadíjat. Barcson ráadásul ez igen drága, az ivóvíz- és a csatornadíj eléri a köbméterenkénti 850 forintot; ugyanez Budapesten 780 forint. 

A Dunántúli Regionális Vízműnek a következő kérdéseket tette fel az Origo:

• Miért kell a szennyezett ivóvíz után is vízdíjat fizetni?
• Ha fizetni kell, miért ugyanannyit, mint korábban? A lajtos kocsival biztosított ivóvízellátás nem ugyanolyan minőségű szolgáltatás, mint a vezetékes ivóvízellátás.
• Miért olyan kiemelkedően magas Barcson (850 forint) a víz- és csatornadíj?

Barcs vízműhálózata talajvízzel vagy szennyvízzel érintkezett - Forrás: MTI/Varga György

Víz Világfórumot nyitott meg Áder

Áder János köztársasági elnökké választása után nem sokkal bejelentette, kiemelten foglalkozna azzal, hogy minél több ember férhessen hozzá rendszeresen jó minőségű ivóvízhez. Ennek kapcsán Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságot hozott létre. Áprilisban ő nyitotta meg a VII. Víz Világfórumot, ahol arról beszélt, a Földet kibillentettük egyensúlyi állapotából, és arról is, hogy elegendő víz nélkül nem fenntartható a fejlődés.

Az Origo megkereste az államfőt, mi a véleménye a Somogyban kialakult helyzetről, és hogy elfogadhatónak tartja-e azt, hogy azok is ivóvízdíjat fizetnek, akik nem férnek hozzá iható vezetékes vízhez. A köztársasági elnök válaszát még várjuk.

Áder János köztársasági elnök megnyitó beszédet mond a 7. Víz Világfórumon - Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Sok a vízprobléma Somogyban

A Miniszterelnökség a kérdésünkre megerősítette, Somogy megyében vannak olyan települések, amelyeken a víz arzén- és az ammóniumszennyezettsége meghaladja a határértéket. A megyében arzénszennyezés miatt jelenleg7 településen van átmeneti vízellátás, ez 5523 főt érint.Az ammóniás kutaknál esetileg fordul elő nitrithatárérték-túllépés, ekkor a csecsemőknek palackozott vizet szállítanak, a határérték feletti ammóniumtartalom miatt pedig 54 település érintett – továbbították az Origo szerkesztőségébe a Somogy Megyei Kormányhivatal válaszát.

Máshol is lehet gond

Magyarországon sokan nem jutnak egészséges vezetékes vízhez. Nyáron nem csak Barcson volt gond a csapvízzel: a közeli Bolhó település egyik utcájában rozsdás, büdös víz folyt a csapból, amit a helyiek fürdésre sem mertek használni – a Miniszterelnökség viszont úgy tudja,„jól működik a víztisztító berendezés, a hálózati víz minősége megfelelő”.

A barcsi baktériumos fertőzés két szomszédos települést, Drávaszentest és Somogytarnócát is érintette. A településeken a DRV elrendelte a vezetékek fertőtlenítését, és lajtos kocsival szállítottak iható vizet.

Békés megyében szintén sok, 35 településen nem biztosított a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása. Ezek közül mind a 35 megyében a határérték feletti a víz arzéntartalma, 5 településen pedig a bórtartalom túl magas.

A Békés Megyei Vízművek Zrt. munkatársa vizet ereszt a cég lajtos kocsijából Békéscsabán, a Korzó téren - Forrás: MTI/Rosta Tibor

Iható a sárgás, kénszagú víz?

Augusztusban a makóiak panaszkodtak arra, hogy a csapvíz fehér és büdös. Mint kiderült, a vízművek egy korábbi szennyeződés miatt klórral fertőtlenítette a vizet, állításuk szerint a vegyszer aránya nem lépte túl a megengedett határértéket.

A Makóhoz közeli Magyarcsanádon és Apátfalván sárga, kénes szagú víz jött a csapokból, egyesek azt mondják, kukacokat is láttak benne. Pedig a településeken nemrég indítottak vízjavító programot: a megszokottnál nagyobb arányban használják fel az Alföldvíz Zrt. vízműtelepén kívüli, külső kutak vizét. Innen származott a sárgás, kénes szagú víz, amelyről a vízmű ágazati vezetője azt mondta,„emberi fogyasztásra alkalmas, igaz eltér a megszokottól”.

A miniszterelnökség tájékoztatása alapján az alábbi településeken nincs vagy problémás valamilyen okból a vezetékes ivóvízellátás.

Ivóvízhelyzet Magyarországon

Pest: Bugyi-Felsővány, Jászkarajenő, Kiskunlacháza-Dunaparti üdülő, Kőröstetétlen, Lórév, Törtelen

Somogy: Csokonyavisonta, Rinyaújlak, Patalom, Háromfa, Bakháza, Somogyvár-Somogyvámos (57 másik település)

Békés: Bucsa, Nagybánhegyes, Battonya, Békéssámson, Dombegyház, Kisdombegyház, Magyardombegyháza, Dombiratos, Magyarbánhegyes, Gádoros, Kardoskút, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Szarvas, Tótkomlós, Csanádapáca, Medgyesegyháza-bánkút, Csabacsűd, Ecsegfalva, Geszt, Hunya, Kardos, Kertészsziget, Csabaszabadi, Pusztaottlaka, Mezőgyán, Örménykút, Zsadány, Csorvás, Gyula, Gerendás, Kondoros

Hajdú-Bihar: Álmosd Bagamér Báránd Berekböszörmény Furta Hortobágy Hortobágy-Szásztelek Hosszúpályi Kokad Komádi Komádi-Dobaipuszta Komádi-Gyártelep Hencida Körösszegapáti Létavértes Magyarhomorog Mikepércs Nádudvar Nyírábrány Újiráz Vekerd Zsáka Szerep Hosszúhát

Tolna: Kapospula-Alsóhetény

Jász-Nagykun-Szolnok: Tiszafüred-kócsújfalu, Nagyiván, Tiszaszőlős, Kőtelek, Tiszasüly, Tiszasüly-szénási, major, Kuncsorba, Cserkeszőlő, Szelevény, Szelevény-pálóczipuszta, Tiszakürt, Tiszakürt-bogaras, Tiszainoka, Nagyrév, Öcsöd, Kunszentmárton-kungyalu

Bács-Kiskun: Jánoshalma, Mélykút, Kiskőrös, Kecel, Jászszentlászló, Bugacpusztaháza, Kiskunmajsa-bodoglár, Mélykút-öregmajor, Kunfehértó, Harkakötöny, Tompa, Kelebia, Borota, Rém, Kisszállás, Kéleshalom, Hajós, Császártöltés, Imrehegy, Orgovány, Fülöpjakab, Csengőd, Soltszentimre, Kaskantyú, Páhi, Tázlár, Fülöpszállás, Soltvadkert, Bácsbokod, Bácsborsód, Madaras, Bácsszentgyörgy, Felsőszentiván, Érsekhalma, Nemesnádudvar, Bácsszőlős, Csikéria, Csávoly, Hajós-pincefalu, Kisszállás-újfalu, Kisszállás-almajor, Kiskőrös-ökörd, Érsekcsanád, Gara, Katymár, Kunbaja, Mátételke, Tataháza, Bácsalmás

A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepe - Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Drága a magyar víz

Magyarország nagy részén nemzetközi összehasonlításban rendkívül jó minőségű a vezetékes víz, különösen Budapesten. Emellett világviszonylatban rendkívül drága is.A fővárosban 780 forint egy köbméter víz, így drágább, mint Berlinben vagy New Yorkban.Egyes országokban, például a közép-ázsiai államokban teljesen ingyenes az ivóvíz, de nagyon olcsó például Pekingben (6 forint/köbméter), Rómában (140 forint), sőt, Kairóban is (8,5 forint).

Hazánkban egyébként ritka a barcsihoz hasonló baktériumos fertőzés a vezetékes vízben. Az ivóvíz ugyan sosem csíramentes, a természetes vizekben élő mikroszkopikus szervezetek azonban nem veszélyesek. Az egészséget károsító mikroorganizmusok és vírusok főként fekáliás szennyeződésekkel, szennyvízzel kerülhetnek a vizekbe, majd a fertőzött ivóvízzel vagy öntözővízzel az emberi szervezetbe.

Műszaki hiba okozza

Az ÁNTSZ az Origo kérdésére közölte, a bakteriális problémák általában üzemeltetési eredetűek, a fertőzés csőtöréskor, az ivóvízhálózat karbantartásakor, rekonstrukciójánál, talajvízkút illegális rákötésénél kerülhetnek be az ivóvízhálózatba. A különböző patogén kórokozók egészségügyi veszélye, ellenállása (például a klórral szemben) és fertőzőképessége eltérő.A leggyakoribb tünetek a hasmenés, hányás, magas láz,a paletta azonban széles, főleg a kórokozó típusától függ.

Mérgező az arzénes víz

Gyakrabban fordulnak elő az ivóvízben vegyi szennyező anyagok, főként a fluor, a jód és az arzén. Utóbbi talán a legveszélyesebb: a törvény értelmében a literenként tíz mikrogrammnál több arzént tartalmazó víz már nem alkalmas ivásra. Igaz, ennél valamivel több kell az egészségkárosodáshoz: korábban Magyarországon literenként 50 mikrogramm volt a határérték, ezt azonban az EU-s szabályozások miatt kellett lejjebb vinni, és az elmúlt években többször is előfordult, hogy az új határértéknél több arzént tartalmazott az ivóvíz.Hosszú távon az arzénos víz fogyasztása növeli a daganatok,elsősorban a hólyag-, a tüdő- és a bőrrák, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Arzénmentesítésre használt granulátum - Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Nagy mennyiségben daganatot okozhat

A fluor természetesen előfordul a vizekben, kőzetekben. Magyarországon a legtöbb fluort a vezetékes vízzel és az ásványvizekkel vesszük magunkhoz. A fluor mesterséges úton is a talajba, onnan pedig a vízbe kerülhet - a mérések szerint a foszfáttartalmú műtrágyát gyártó üzemek, alumíniumkohók közelében magasabb a talaj fluorszintje. A túlzott fluoridbevitel miatt a fogakban és a csontokban úgynevezett fluorózis alakulhat ki. A fogak esetében ez a fogzománc nem visszafordítható elszíneződésével jár.

Egyes kutatások szerint a túl sok fluorid csökkenti a termékenységet, pajzsmirigytúlműködést eredményez. Állatkísérletek szerint a túlzott fluoridbevitel hosszú távon növeli a daganatképződés kockázatát, és károsodást okoz az idegrendszerben.A vezetékes víz fluoridtartalma nem haladhatja meg az 1,5 milligrammot literenként.

Az ivóvizek jódtartalma elsősorban a talaj jódkoncentrációjától függ. Ha ez utóbbi alacsony, akkor az ivóvíz jódtartalma is alacsony, ha magas, akkor a vízben is jelentős mennyiségű jód található. Bár legtöbbször a jódhiány okozta problémákról esik szó, a jódmérgezés ugyancsak veszélyeket rejt magában. Túlzott jódbevitelről akkor beszélhetünk, ha az ajánlott napi bevitel (0,15 mg) több mint négyszázszorosa kerül a szervezetbe. Mindkét esetben problémássá válik a pajzsmirigy működése, a hormonháztartásban zavar lép fel.

Kötelesek vizet osztani a szolgáltatók

Ha a vezetékes víz szennyezetté válik, egy 2001-es kormányrendelet értelmében a szolgáltató felelőssége, hogy továbbra is ellássa a lakosságot tiszta vízzel. Ilyenkor a feladata az ellátórendszer azonnali javítása, amennyiben pedig ezzel sem tudja garantálni a megfelelő minőségű ivóvizet, abban az esetben a kormányhivatalok átmeneti ivóvíz-ellátási kötelezettséget rendelhetnek el az üzemeltetőnek. Vagyis kötelezhetik arra, hogy palackban, zacskóban vagy tartályból ossza a vizet. Törvény szerint ilyenkor minden lakosnak napi 3 liter tiszta vizet kötelesek biztosítani.

origo.hu (Címlap: Elöregedett vízvezetékek - Forrás: MTI / Füzesi Ferenc)