– „A siker bizonyára vonzó a fiataloknak, de hadd legyek önkritikus: a Fidesz hiába sikeres, ma mégsem elég vonzó a fiataloknak. Ez rögtön ki is jelöli az egyik legnagyobb aktuális feladatunkat” – ezt Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője mondta egy korábbi interjúban. Egyet tud érteni az állítással?

– A Fidesz mint párt önmagában teljesen más alapokon működik, mint a Fidelitas. Mi elsősorban a fiatalokat vonzzuk be, és a fidelitasosoknak csak egy része, elsősorban az aktívabb tagjai lépnek be később a pártba. Ugyanakkor általánosságban igaz, hogy kevesebben érdeklődnek a fiatalok körében a politika iránt. A nagy nyugat-európai pártoknál is jellemző, hogy a tagság és az aktivisták döntő többsége a középkorú-idősebb korosztályból kerül ki.

– Felmérések igazolják, hogy a magyar fiatalok kiábrándultak a politikából. A 2016-os ifjúságkutatás szerint a politikai érdeklődésük 2000 óta tavaly volt a legalacsonyabb, a  Millennial Dialogue pedig arra mutatott rá, hogy a politika iránti fogékonyságuk nem csupán önmagában, hanem regionális összevetésben is rendkívül alacsonynak bizonyul. Ezt hogyan értékeli?

– Sokan valamilyen óriási problémának állítják be, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika, de legyünk őszinték: a többség egyetemre jár, szórakozik, emellett pedig van egy szűkebb réteg, amely aktívabb, és az idejét hajlandó arra fordítani, hogy a politikai közösség céljaiért dolgozzon. Természetesen előfordulhat egy-egy olyan esemény, amely egy pillanatban nagyobb tömegeket mozgat meg. Az én generációm számára ilyen volt a 2002-es választás, akkor sok fiatal lépett be a Fidelitasba, de ez abban időszakban sem önálló, elszigetelt folyamatként jelentkezett. Egybeesett az idősebb korosztály aktivizálódásával is, gondoljunk csak a polgári körök megjelenésére. A rendszerváltás körül vagy után születettek generációjára azonban már egy új alapattitűd is jellemző: többségünk patrióta, szabadságpárti és demokrata. Ez az alapvetés, a többin vitatkozhatunk. Legfőbb célunk, hogy azokat a fiatalokat szólítsuk meg, akik szimpatizálnak a polgári oldallal. Vannak, akik azért jönnek, mert érdekli őket a politika, és vannak ambícióik, míg mások csak keresik az azonos értékrendű közösségeket. Azon viszont nem lepődöm meg, ha egy baloldali beállítottságú fiatal kiábrándult, hiszen jelenleg neki nincs érdemi választási lehetősége. Az ellenzéki pártok ténykedése nehezen értelmezhető. 

– Ezek szerint a mostani politikai klíma nem járul hozzá a korosztály kiábrándultságához? Az elmúlt években végzett ifjúságkutatások résztvevőinek a politikáról a korrupció, a hazugság és a csalás jutott eszébe.

– Ez nem újdonság, ezer évvel ezelőtt is pontosan ezek a szavak jutottak eszébe az embereknek a politikáról. Nyilván a kormányon is sok mindent számon lehet kérni. Ugyanakkor ha megnézzük, hogy a mostani kabinet mit tett le az asztalra az elmúlt csaknem nyolc évben, és azt összehasonlítjuk az ellenzéki pártok utóbbi években tapasztalt és 2010-et megelőző nyolcéves tevékenységével, akkor belátható, hogy ég és föld a különbség.

– Hónapok óta a Soros-tervről, a nemzeti konzultációról szól a kormányzati kommunikáció, és minderre rengeteg pénz is elmegy. A Fidelitasban éri kritika a kormányt emiatt?

– Azok a fiatalok, akik rendszeresen foglalkoznak közélettel, folyamatosan kérdéseket tesznek fel a politikai eseményekkel kapcsolatban, így a kormányzati intézkedésekről, az azokhoz kapcsolódó kommunikációról is szoktunk beszélni a Fidelitasban. Azonban olyan kritikát, hogy ez elítélendő lenne, nem hallottam. Inkább az vetődik fel kérdésként, hogy nem hangzik-e el túl sokszor ugyanaz. Ahhoz viszont, hogy minden egyes választópolgárt elérjünk, nap mint nap fel kell hívni a figyelmet a bevándorlással kapcsolatos veszélyekre.

– A mostani nemzeti konzultációval mit tud elérni a kormány Brüsszelben?

– A nemzeti konzultációt leginkább a 2010-es választások utáni Békemenethez tudnám hasonlítani. Akkor is támadták a kormányt, majd amikor Brüsszel látta, hogy több százezer ember kiment az utcára, rájött arra, hogy a magyar kabinet mögött nagyon komoly társadalmi támogatás áll. A nemzeti konzultáció is ilyen, amit lehet ugyan bagatellizálni, de mégiscsak 2,3 millióan töltötték ki és küldték vissza a kérdőíveket. Úgy gondolom, ha Brüsszelben most megint azt látják, hogy a kormányzati intézkedések mögött stabil a társadalmi támogatottság, akkor sokkal óvatosabban próbálják érvényesíteni saját rögeszméiket a magyar emberek véleményével szemben. Hiszen lássuk be, az utóbbi hónapokban folyamatosan igyekeznek a kormányt aláásni, és Magyarország torkán lenyomni olyan intézkedéseket, amelyekről nem kérték ki a véleményünket. 

– Brüsszel szerint viszont nincs Soros-terv, ezt Navracsics Tibor magyar EU-biztos is többször elmondta. Erről mit gondol?

– Navracsics Tibor nagy tudású, igen felkészült politikus, az Európai Bizottság tagja. Azt azonban, hogy létezne ilyen terv, nehéz vitatni. Az egy dolog, hogy a testületben nincs napirenden, de tudjuk, Soros György saját maga fejtette ki az elképzeléseit a bevándorlás ügyében, s ezt szó szerint tervnek nevezte.

– A fiatalokat érintő ügy volt a CEU-val kapcsolatos törvénymódosítás. Ez a lépés kapott bírálatot a szervezetben?

– Megoszlottak a vélemények, így voltak olyanok is, akik nem értették, hogy a kormány miért vitatkozik felsőoktatási intézményekkel, de a tagságunk döntő többsége a kormány álláspontjával értett egyet. Szerintem az emberek többsége nehezen értette meg elsőre, hogy ez a lépés miről szól. Valójában arról, hogy a CEU-nak Magyar Bálint korábbi SZDSZ-es oktatási miniszter pluszjogokat adott, a mostani kormány viszont olyan új szabályokat dolgozott ki, amelyek minden Magyarországon működő külföldi egyetem helyzetét rendezni kívánják, azonos feltételek mentén.

– Mégis több tízezer fiatal tiltakozott a jogszabály-módosítás miatt, hiszen azt úgy értelmezte, hogy a kormány a felsőoktatás autonómiáját korlátozza.

– Ez azért alakult így, mert a CEU rektora, aki korábban kanadai liberális politikus volt, politikai választ adott a lépésre. Emellett a balliberális internetes médiában az jelent meg, hogy a kormány lábbal tiporja a egyetemi autonómiát, amivel fel lehetett a fiatalokat hergelni. Megjegyzem, a tüntetők jelentős része a CEU-n tanuló külföldi diák volt, bár tény, hogy néhány ezer magyar egyetemista is csatlakozott. Egyébként azt követően, hogy a kormány elmondta, pontosan mi a célja a törvénymódosítással, érzékelhetően alábbhagyott a tüntetők lendülete. A CEU pedig ebben a tanévben is folytatja oktatási programját Budapesten.

– Rátérve a Fidelitas tevékenységére, az utóbbi években mit tudtak tenni a fiatalokért?

– Az elmúlt két évben csaknem ezerötszázan léptek be a Fidelitasba, évente öt-hétszázan érkeznek, aminek köszönhetően folyamatosan frissül a szervezetünk. Az utóbbi két évben több mint kétszázötven rendezvényünk volt. Nálunk szinte mindenre van lehetőség: sok olyan eseményt szervezünk, amelyen a fia- talok politikai témáról beszélhetnek, vitatkozhatnak, ezenkívül vezetőképzéseket, tréningeket tartunk azoknak, akik komolyabban gondolják a közéleti szereplést. Vannak jótékonysági rendezvényeink is, például kiemelten figyelünk a kárpátaljai helyzetre, így az elmúlt két évben csaknem ötmillió forint gyűlt össze egy helyi gyermekotthon, általános iskola és középiskola számára. A nemzetpolitika a Fidelitas számára kiemelten fontos, évek óta megszervezzük a Visegrádi 4+ Nemzetközi Ifjúsági Konferenciát a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel közösen. Idén októberben a vezetőségünk találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, akivel átbeszéltük és értékeltük a szervezet eddigi tevékenységét, és a további célokat is megfogalmaztuk. 

– A májusi kongresszuson elfogadtak egy, a magyar fiatalok jövőjével foglalkozó vitairatot. Ez mit tartalmaz?

– A vitairat célja bemutatni, hogy a mi korosztályunknak milyen elképzelései vannak a jövőt illetően arról, hogy a polgári Magyarország hogyan nézzen ki a következő tizenöt-húsz évben. A javaslatokon a kabinetjeink folyamatosan dolgoznak, és már eddig is voltak olyan kezdeményezéseink, amelyeket a kormány elé vittünk. Ilyen volt például a diákhitel kamatcsökkentése és az ingyenes nyelvvizsga is.

– Mekkora gondot jelent a fiatalok munkanélkülisége jelenleg Magyarországon?

– Mostanra nálunk tizenegy százalékos az ifjúsági munkanélküliség, s ez Európában is kiemelkedően jónak számít, egyedül Németországban sikerült tíz százalék alá vinni. De tény, hogy ez az arány még mindig jelentős, így további erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy csökkenjen. Az eddigi kormányzati intézkedések, mint amilyen a munkavédelmi akcióterv és az ifjúsági garanciaprogram, ösztönzőek, és ezeket folytatni kell. Mindezt a gazdasági növekedés lehetővé is teszi, a vállalkozói szféra fel tudná szívni a munkaerőt, az átképzések pedig lehetőséget adnak arra, hogy a gazdaság szereplői megtalálják a szükséges munkaerőt. A közelmúltban hozott kormányzati intézkedésekkel pedig, mint az ingyenes KRESZ-tanfolyam és nyelvvizsga biztosítása, a fiatalok újabb lehetőségekhez jutnak.

– A kampányban milyen szerepe lesz a Fidelitasnak?

– Meggyőződésünk, hogy ennek az országnak az a jó, ha polgári kormánya lesz a következő négy évben is. Célunk, hogy minden választókerületben az egyéni indulók munkáját segítsük a háttérben és a terepen, s ebbe több ezer aktivistánkat is bevonjuk.

– Már a második ciklusát tölti a Fidelitas elnökeként. Várható, hogy a Fideszben folytatja a munkát?

– Azt szokták mondani, hogy a Fideszben feladatot, nem pozíciót osztanak. Jelenleg az V. kerület alpolgármestere is vagyok, és nagyon jól érzem magam, de ha úgy alakul, nem fogok a munka elől elugrani. Egyelőre azonban ez még messze van.

Szerző: Szalai Laura / magyarhirlap.hu