Előzetesen szinte mindenki azt várta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság Karácsony Gergely valamennyi kérdését elutasítja. Ön szerint miért engedtek át mégis két népszavazási kérdést a hét elején?
Először is a 2013-ban elfogadott népszavazási törvény alapján csak olyan kérdésből lesz népszavazás, ami a Fidesznek érdekében áll. Nem jogi, hanem csakis pártpolitikai mérlegelés az is, hogy ezekről a most elfogadott ellenzéki kérdésekről végül valóban lesz-e népszavazás, hiszen addig még nagyon sok lépcsőn mennek majd keresztül és a sorsuk attól függ, a közvélemény milyen mozgását mérik a kormánypártok háttérkutatói. Azt kell látni, hogy a Fidesz most a jövő évi választás felkészülési szakaszában van, amikor még több vasat is a tűzben tart. Ha nyerésre állnak, akkor egy választás utáni, vélhetően eredménytelen népszavazás még jobban földbe döngöli az ellenzéket, ha pedig vesztenek, akkor benne van a revans lehetősége. Mivel még hat-hét forduló vezet a voksolásig, bárhogy alakulhat a kérdések sorsa.

Az jogilag rendben van, hogy a Fudan Egyetemről csak országos népszavazást lehet tartani?
Jogilag is nonszensz, hogy fenntartották a helyi népszavazások tilalmát, meg logikailag is, hiszen országos népszavazásnál mind a 3200 magyarországi településen el lehet menni voksolni, ami összehasonlíthatatlanul nagyobb járványveszélyt jelent, mint ha csak egy város lakói szavazhatnak valamiről. Meg kellett akadályozni, hogy a Fudan Egyetemről a fővárosiak dönthessenek.

A kínai egyetem ügye megmagyarázható, de hogy került az engedélyezett kérdések közé az álláskeresési járadék meghosszabbítása, aminek még a parlamenti bizottsági napirendre tűzését sem engedték eddig a kormánypártok?
A rendszeres felmérések valószínűleg azt mutatják, hogy a járvány alatt sokakat érintett a munkanélküliség, és pártállástól függetlenül a többség a nemzetközi szinten példátlanul alacsony három hónapos segély meghosszabbítását követeli. Ez ugyanakkor egy költségvetést érintő kérdés, amire hivatkozva eddig minden hasonló kezdeményezést elkaszált az NVB. Azt is érdemes hozzátenni, hogy a kormány bármikor megváltoztathatja a mostani szabályozást a beígért népszavazástól függetlenül.

Ha már a méréseknél tartunk: azt hallani, hogy az LMBTQ közösség elleni támadás nem jött be olyan nagyon, mint a menekültek elleni fellépés, pedig már azzal sem sikerült elég embert az urnákhoz vinni s 2016-os népszavazáson. Miért erőltetik a gyermekvédelmi köntösbe szorított voksolást?
Minden eddiginél alacsonyabbra, a zsigeri gyűlölet szintjére süllyedtek ezzel a kormánypártok, de ez van benne a politikai eszköztárukban, ellenséget kell keresni a politikai tábor összekovácsolására.

Ne reméljük, hogy ha Novák Katalin nekimegy Parragh László primitív csongrádi beszólásának, az azt jelzi, hogy visszavonulót fújnak?
Ne, de ha tényleg rájönnek, hogy a nemi identitás forszírozása mégsem működik elég jól, majd keresnek másik kisebbséget. Sok van még belőlük.

Csakhogy a kormány népszavazási kérdéseit már jóváhagyták, innen nehéz a választás előtt új témát behozni.
Dehogy, nekik bármikor lehet váltani, épp ez az egyik döntő különbség a kétféle eljárás között. Ha az állampolgári kérdést jóváhagyta a NVB, azzal nem lehet semmit csinálni, megy a maga útján, de a kormány bármikor visszavonhatja a maga kérdését.

És másikkal helyettesítheti?
Közvetlenül nem, de az NVB most is tíz napon belül befogadta a kormány kérdéseit, akármikor megteheti ugyanezt. Ez is megmutatja, ez az egész visszaélés a demokráciával. Lealjasították a népszavazás intézményét egy pártpolitikai célú mechanizmussá. Sokszoros biztosítékot akarnak, amiben minden alárendelt Orbán és néhány társa akaratának. Amit most látunk, az ugyanaz, mint a hatalom egységének sztálini elve, csak abban különbözik a sztálini diktatúrától, hogy nem végeznek ki embereket, nem viszik őket a Gulagra, de az állami eszközrendszer pontosan ugyanaz.

A népszavazási verseny csak arról szólna, hogy ki határozza meg a közbeszédet?
Így látom, ráadásul ez az ellenzéknek az utóbbi tíz-tizenkét évben nem is sikerült, semmilyen témában nem tudta meghatározni a közbeszédet. Az egyetlen politikai innováció az ellenzék részéről az előválasztás megszervezése.

Már az előző választás előtt is ezt tanácsolta. Személyes sikerként éli meg, hogy most közel kerültek hozzá?
Az első ezzel kapcsolatos cikket 2012-ben írtam, azóta már tucatnyian jelentkeztek be ötletgazdaként, de ez nem zavar. Annak örülök, hogy így matematikai remény van a Fidesz-kormány leváltására, de annak nem, hogy az ellenzéknek kevés az ötlete az utóbbi években. Talán még ide sorolható az alapjövedelem kérdése, amit azonban csak Karácsony Gergely támogat. Tizenegy év alatt másfél politikai innováció nem túl nagy teljesítmény.

Lesz így valódi ellenzéki összefogás?
Ez nagyon jó kérdés. Azt kell mondanom, hogy még csak tanulgatják, hogyan kell együttműködni egy koalícióban. Az erre vonatkozó magyar minták rosszak: a koalíciós Antall kormányzás az MDF-et nyolcfelé szakította, Horn és az SZDSZ ellentéte végül a liberális baloldal bukásához vezetett. Ebben az olasz, német koalíciók nagyon jó mintát adnak, s a tanulás része az előválasztás is, de ugyanígy számolni kellene azzal is, hogy kiknek van közigazgatási tudása és tapasztalata, ami nélkül nincs jó kormányzás és az ellenzék ebben nem áll túl jól.

A programalkotásban igen? Megtanultak együttműködni a civilekkel, ahol kiváló szakpolitikai programok születnek?
Annyi történt, hogy az előválasztáson engedték civil szervezetek indulását is, de nem látok változást abban, hogy a pártelitek leülnek egymással tárgyalni és nem engedik oda a civileket. Többnyire összevesznek az első pontnál, ráadásul minden ellenzéki párt dolgozik a saját kampány és majdani kormányprogramján, szétforgácsolják a lehetőségeiket.

Három civil szerveződésben, a Budaörsi Olvasókörben, a Heti Betevő Egyesületnél és Oltalom Karitatív Egyesületnél is vezető szerepet tölt be. Ön mit tanult a civil szférában, amit akár egy politikus is hasznosíthatna?
Először is azt, hogy a kultúrán át vezet az út a politikához. Aki nem tájékozott, nem olvasott, akinek nincs vitakultúrája, az csakis a szélsőjobb vagy szélsőbal mentén kapcsolódik a politikába. A másik fontos terület a jótékonyság, aminek régen nem tulajdonítottam nagy jelentőséget, de amióta főzünk, látom, mennyi éhes száj van az országban. Aki nem szembesül ezzel, abból a lényeg hiányzik, hogy ne csak a saját érdekeit lássa meg, hanem másokét is.

A Budaörsi Olvasókör miért jött létre?
A különböző politikai oldalak közötti párbeszéd megteremtése volt a célunk 2014 szeptemberében. Egy év után vetődött fel, hogy az irodalom, a komolyzene megvitatása mellett valami jótékony dolgot is művelnénk. Először ruhát gyűjtöttünk, aztán tartós élelmiszert és végül főzni kezdtünk.

Így jött létre a Heti Betevő Egyesület Budaörsi Önkéntesei csoport?
Igen, öt éve minden negyedik hétvégén saját pénzen és adományokból megvesszük a hozzávalókat és megfőzünk úgy 140 adag ételt. Hogy ezt csinálhassuk, elvégeztem egy OKJ-s szakácstanfolyamot. Harmadik lépésként pedig Iványi Gáborral létrehoztuk az Olvassunk! és Főzzünk! csoportot az Oltalom Karitatív Egyesületen belül, és szeptember 15-én egy ötszáz fős konyhát nyitunk, amihez 9,6 millió forint pénzadomány és majdnem ugyanennyi természetbeni felajánlás érkezett. Azokon próbálunk segíteni, akiknek még van fedél a fejük felett, de élelemre már nem futja a bevételeikből. Minden politikusnak tanulságos lenne bekapcsolódni egy ilyen civil csoportba.

Mit vár a kampánytól?
Élesedni fog, egyre méltatlanabb módszerek jöhetnek és az sem zárható ki, hogy a Fidesz újra hozzányúl akár a választási törvényhez is. Fennáll a veszély, hogy ha a szavazóbázisuk zsugorodását mérik, azonnal arányosítani akarják a mostani választási rendszert. A jelenlegi rendszer ugyanis nagyon aránytalan és a visszájára fordul, ha az ellenzék áll győzelemre, hiszen akár kétharmadot is szerezhet már kis arányú győzelem esetén is. A Fidesznek ugyanakkor egészen áprilisig lehetősége van a törvény módosítására, vagyis a politika legyőzheti a jogszabályokat.

Kérdés, hogy a választók mit nyelnek le.
A pártkötődések nagyon nehezen változnak, ezt be kell kalkulálni. Jelen pillanatban 2,5 milliós a Fidesz szavazótábora, bár az ebben szereplők személye részben változik. A volt jobbikosok egy része megjelent a szavazóbázisban, ugyanakkor a beváltatlan ígéretek miatt mentek is el sokan, de a szám nagyjából stabil. Az ellenzéknek van ezzel szemben egy másfél milliós szavazóbázisa, az összefogás valamennyi pártjának táborát ide számolva. Ezt az egymilliós különbséget kell megszüntetni, s ennek az eszköze az előválasztás, amikor közvetlenül meg lehet szólítani a választókat.

Előfordulhat, hogy a Covidra hivatkozva elhalasztják a parlamenti választást?
Igen, bármikor megtehetik. (nepszava.hu)

Tóth Zoltán

Az ELTE jogi karán szerzett diplomát 1977-ben, kutatóként és az állami közigazgatásban is dolgozott, részt vett a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain, 1990–1999 között a Központi Választási Iroda vezetője volt. A Belügyminisztériumban több posztot is betöltött, részt vett a
választási informatikai rendszer fejlesztésében, volt a tárca közigazgatási államtitkára is, majd a SZTAKI munkatársa lett. Több egyetemen és főiskolán is tanított, egy időben ő vezette az Európai Választási Szakértők Egyesületét. Jelenleg civil szervezetek
vezetője. Budakeszin a DK országgyűlési képviselőjelöltje volt az előző választáson, de visszalépett Szél Bernadett javára.